A Közszolgálati Testület működésének alapvető irányai

I. Feladatvállalás

A Médiatörvény valamint a Közszolgálati Kódex betűje és szelleme alapján jött létre a Közszolgálati Testület. Küldetése, hogy a közmédia működését támogassa a társadalmi-, civil- és érték-szemlélet képviseletével. Célja, hogy a napi pártpolitikai és gazdasági érdekektől mentesen érvényesülhessen a magyar polgárok információhoz, kultúrához, véleménykifejezéshez, identitásuk megéléséhez való joga. A jogszabályok és a Kódex azzal is kifejezik a törvényalkotó bizalmát a társadalmi képviseletben, hogy a Testület munkájának tartalmára, megnyilvánulásaira, nézetei érvényesítésére csupán kevés formalizált megoldást kodifikált. A Testület ezzel maga is alakítója kell legyen a közmédia társadalmi rendszerének, egyensúlyainak és mechanizmusainak.

A Közszolgálati Testület tagjai átérzik az ebből származó felelősségüket az őket delegáló szervezetek, általánosan pedig a közpénzekből fenntartott média társadalmi jelenlétének értékei iránt. Elkötelezettek abban, hogy személyes és testületi tevékenységük érvényt szerezzen a Közszolgálati Kódex elveinek, a nemzeti közösség elvárásainak.

A Testület feladata az is, hogy működésével kialakítsa helyét, szerepét, támogató és ellenőrző jelenlétének formáit a közmédia világában. Kiemelt feladatunknak tartjuk ösztönözni annak kidolgozását, hogy a közszolgálatiság milyen módon érvényesül a közönséget vonzó illetve hagyományos műfajokban (szórakoztatás, sport, zene, kultúra). A Testület ennek érdekében kapcsolatot tart a közmédia rendszerének szereplőivel, az együttműködés, korrekció-képesség és nyitottság jegyében.

 

II. Megvalósítás

A Közszolgálati Testület a maga sajátos hivatását a következő aktivitások elindításával igyekszik betölteni:

a; A Közszolgálati Kódex és szakmai-társadalmi konszenzus alapján egyértelmű mércére van szükség a közmédia teljesítményének megítéléséhez.

A Testület törvény által meghatározott joga s egyben kötelessége a közmédia vezetőinek beszámoltatása, tevékenységük értékelése. Ehhez olyan szempontrendszert alakítunk ki, amely az érdekeltekkel is történő egyeztetések nyomán világos mércét kínál a beszámolásokhoz. Mindennek elsődleges forrása a Közszolgálati Kódex, amit szakmai és társadalmi megfontolások alapján alkalmazunk az értékeléshez. Ezzel segítséget nyújtunk a közmédia vezetői számára is munkájuk monitorozásához, beszámolójuk előkészítéséhez.

b; Kiterjesztjük a közmédia feladatairól, értékelveiről, teljesítményéről való gondolkodás szakmai és civil bázisát.

A közmédia működésének nélkülözhetetlen eleme a reflexió. Ebben a pártpolitikai és a pártpolitikai ideológiákhoz kötődő aktivizmus mellett versenyképes hatóerővel kell megjelennie a tudományos-egyetemi-civil világ szakmai műhelyeinek, a társadalom számára hiteles személyiségeknek, a valós elvárásokat megfogalmazó csoportoknak. A Testület ezzel hidat kíván képezni a társadalom, a tudományos szakértelem és a közszolgálati média irányítása között a harmonikus, lehető legtöbb igényt kielégítő működés érdekében.

A Testület tagjai a delegáló intézmények illetve az általuk elérhető szakmai hálózatok körében célzottan véleménykérést, szakanyagok kidolgozását kezdeményezik. A Testület működése során a kiforrott, támogatást élvező álláspontokat eljuttatjuk a közmédia szereplőihez. Időközi feljegyzéseink támogatóan készítik elő a közmédia felelős vezetőinek meghallgatását, értékelését. Mindezek rövid és hosszú távú megoldási javaslatokat nyújtanak, illetve modellek alapján is új lehetőségeket kínálnak a működési problémákra, feltárják a műsorpolitika és a Közszolgálati Kódex elvárásai közötti esetleges ellentmondásokat. A tanácsadó véleményekben felmerülő konkrét problémák nyomán a Testület nyomon követi a közszolgálati média fejlődési irányát. Amennyiben úgy véli, hogy a Közszolgálati Kódex útmutatása frissítéseket igényel, a Testület vállalja javaslatok kidolgozását annak kiegészítésére, módosítására. Bízunk benne, hogy a médiapolitika számára ezzel érdemi segítséget kínálunk a közmédia rendszerének további fejlesztést szolgáló jogalkotási folyamathoz.

c; A közmédia nyilvánosságának új platformját alakítjuk ki az internet segítségével, egy jól strukturált, érdemi interaktivitásra alkalmas felület létrehozásával.

A közszolgálati média demokratikus és szabad működésének alappillére a lehető legszélesebb körű, ugyanakkor az érdemi véleménycserét ösztönző társadalmi részvétel biztosítása. Ezért a Testület kihasználja az internet és az új médiumok adta lehetőségeket, ezen a digitális média-agórán szakmai anyagok, viták, a párbeszéd fórumai kapnak helyet. A látszat-demokrácia felületessége helyett a valódi véleménycsere megoldásaival építjük fel az interaktivitást. E diskurzus során a vélemények, szakmai meggyőződések sokszínűségének elvét tiszteletben tartva teremtünk lehetőséget a konstruktív vitára. Célunk, hogy ez a fórum tartalma és közreműködői révén képes legyen kivívni a közfigyelmet és elismerést s ezzel a közmédián túli médiavilágra is hatást gyakorolhasson. A Testület tagjai vállalják, hogy delegáló szervezeteik hálózatain kellő módon terjesztik ezen webhely elérhetőségét.

d; Egyértelmű konszenzust élvező, világos társadalmi küldetést hordozó és széleskörű hatással bíró társadalmi ügyek média-jelenlétét szorgalmazzuk.

Külön hangsúlyt kívánunk adni munkánkban a gyermekek médiahasználatának, az ezzel összefüggő teendőknek. Az egészséges szellemi-morális fejlődésnek ártó médiatartalmak kiszűrésén túl ez a kulturális tartalmak, az ismeretszerzés és a korszerű-szocializáló vizuális környezet biztosítását is jelenti. A közmédia kínáljon valós alternatívát a kereskedelmi média ízlésromboló és erőszakos gyerekműsor-kínálatával szemben.

Ezzel is összefüggésben a közmédia terén a magyar kulturális tartalom és oktatási/tudomány-népszerűsítő műsorok lehetnek brand-építő tényezők. Ezek a minőségi, és az ifjabb korosztályok számára vonzó médiatartalmak hosszú távon alapjaiban változtathatják meg a felnövekvő lakosság médiahasználati szokásait, mely szellemi generációváltás által a közmédia az értékközpontú társadalom egyik alapkövévé válhat.

e; Nemzetközi, ezen belül hangsúlyosan európai kapcsolatok kialakítása révén közvetlenül ismerjük meg a közszolgálatiság fejleményeit, megoldásait, formálódását világszerte.

A külföldi médiafelügyeleti szervekkel folytatott aktív partnerségi kapcsolat és rendszeres tapasztalatcsere értékes szakmai segítséget nyújthat nemcsak a Testület, hanem valamennyi, a hazai médiát irányító és felügyelő intézmény számára. A kölcsönösség kialakításán túl céljaink és tevékenységünk bemutatásával, valamint a sokszínűség és a minőségi tájékoztatás melletti elköteleződésünkkel nemzetközi színtéren is követhető és alkalmazható példát szeretnénk nyújtani. Reméljük, hogy európai kereteken átívelő szerepet öltve sikerül minél szélesebb körben megismertetnünk a média civil kontrolljára épülő közszolgálati modellben rejlő lehetőségeket.


III. Működés

A Testület tagjai vállalják, hogy delegáló szervezeteik lehetőségeinek függvényében szakmai háttérmunkát biztosítanak a fentebbi célok gyakorlati megvalósításához. Ennek konkrét mértékét és várható eredményeit munkatervben rögzítjük. A szükséges mértékben és módon a Testület munkacsoportokat alakít egy-egy kiemelt kérdés megvizsgálásához.

A Testület tagjainak munkája nem szorítkozik kizárólag az őket delegáló társadalmi szervezetek érdekeinek képviseletére. Célunk az, hogy tevékenységünk és véleményalkotásunk során a társadalmi csoportok igényeinek teljes spektruma figyelmet kapjon. Igyekszünk elérni, hogy a közszolgálatiság égisze alatt ne csupán részérdekek ütköztetése történjen, hanem a szervezetek eszméihez méltó társadalmi küldetés valósuljon meg.

A Testület őszinte köszönettel veszi a Közalapítvány Kuratóriumának szervezési és szakmai közreműködését munkájához. Annak érdekében, hogy a várhatóan bővülő tevékenysége ne okozzon tervezhetetlen többlet-terhelést a Közalapítvány Titkárságának munkájában, egy keretmegállapodás kidolgozását javasoljuk, amely rögzítené a várható feladatokat, a Titkárság által ehhez biztosítható munkaráfordítást stb.

A Testület létrejöttében nagy szerepet játszott a Médiatanács kezdeményező szerepvállalása. Munkánkkal segítséget kívánunk nyújtani a NMHH tevékenységéhez. Ennek részleteiről egyeztetést javaslunk az NMHH vezetőivel. Nagyban segítené munkánkat, ha az NMHH keretében működő elemző-monitoring munka végzőivel közvetlen kapcsolata lépve hozzájuthatnánk a médiahasználat tényanyagaihoz is.

Budapest, 2011. október 20.