KSZKA-A/196-5/2021/III/1.
Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma
1088 Budapest, Bródy Sándor utca 5-7.
KÖZSZOLGÁLATI TESTÜLET ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE
2021.12.15.
(hangfelvétel alapján készült, nyelvhelyességi szempontból korrektúrázva, szó szerinti leirat)
Ügyrendünknek megfelelő módon, a járványhelyzetre való tekintettel a tagok elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével, interneteskapcsolatonkeresztültartunk.
Ideje: 14.00
Jelen vannak:a Közszolgálati Testület tagjai és a meghívottak
Az ülést vezeti: Dr. Fábri György elnök
Napirendi pontok: A honlapra feltett változat szerint
Jegyzőkönyv hitelesítők: Elnök és két tag
Testület tagjai:
1. Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Szikora József
2. Magyarországi Református Egyház Szalai László
3. Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége Heisler András
4. Magyarországi Evangélikus Egyház Dr. Fábri György
5. Magyar Tudományos Akadémia Dr. Papp Z. Attila
6. Magyar Olimpiai Bizottság Gundel Takács Gábor
7. Magyar Rektori Konferencia Perjés Fanni Viktória
8. Kisvárosok Szövetsége Szitár Szabolcs Imre
9. Centrum Studiorum Zsigmond József
10. Nagycsaládosok Országos Egyesülete Kardosné Gyurkó Katalin
11. Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Sáfrány Margit
12. Magyar Írószövetség Erős Kinga Andrea
13. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Radetzky Jenő
14. Magyar Művészeti Akadémia Prof. Dr. Kucsera Tamás Gergely
15. Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Gugán János
Szövetsége Egyesület
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Tisztelettel köszöntök mindenkit testületünk mai online ülésén, ugye az előzetes egyeztetések és a helyzet, mármint a járványhelyzet alapján online kezdeményeztem ezt az ülést annak érdekében, hogy nyilván mindenki a kellő védettséget megtarthassa, amire szükség van.
A mai ülésünknél, most megállapítom a részvételt, de a jegyzőkönyv kedvéért, és Östör úrra nézek, talán az a helyes, hogyha egy igennel mindenki jelzi, hogy itt van egyenként, és akkor teljesen egyértelmű a részvételünk. Én tartok egy névsorolvasást, majd Zsuzsa segít nekem, és akkor kérem, hogy egy igennel jelezze, hogy itt van. Gundel Takács Gábor? Igen. Heisler András? Igen. Gugán Iván? Igen. Radetzky Jenő? Igen. Szikora József? Igen. Gyurkó Kata? Igen. Szalai László? Igen. Dr. Papp Z. Attila? Igen. Szitár Szabolcs? Igen. Sáfrány Margit? Igen. Kucsera Tamás Gergely? Igen. Zsigmond József? Igen. Fábri György itt vagyok. Várjuk, hogy Kinga megérkezik. Megállapítom, hogy tehát két fő nincs jelen a testület tagjai közül, tehát határozatképesek vagyunk. Köszönöm a jelenlétet.
Jegyzőkönyv-hitelesítőt célszerű választanunk, sőt kell is választanunk. Én hadd legyek ebben kezdeményező, és kérdezzem meg Szikora Józsefet és Gyurkó Katát, hogy belefér-e az életükbe a jegyzőkönyv-hitelesítés. Jó, köszönöm szépen.
Kérdezem a testület tagjait, hogy ki az, aki egyetért? Most egyenként név szerint ne menjünk végig, hanem ezt kézfeltartással jelezzük és majd ezt rögzítem. Egyhangúlag mindenki egyetértett vele. Tehát jelzem, hogy egyhangúan megbíztuk a jegyzőkönyv hitelesítésével Gyurkó Katát és Szikora Józsefet.
Ezek után a napirendet javaslom elfogadásra. Kérdezem, hogy a kiküldött napirendhez képest van-e kiegészítő javaslat további napirendi pontra?
Amennyiben nincs, akkor szavazásra teszem fel a napirendünket, amelyet a mai napra kiküldtünk. A pontos megfogalmazást keresem, de egyszerűen nem találom, de mindjárt megtalálom a pontos megfogalmazást. Zsuzsa segít nekem ebben, hogyan fogalmaztunk.
Radetzky Jenő testületi tag:
Nem lehet úgy, hogy aki nem ért vele egyet, az szavazzon, és automatikusan utána a többieknek az igenlését jelenti. Mi elég gyakran csináljuk ezt testületi ülésen.
Dr. Fábri György elnök:
Ha Östör úr ezt helyénvalónak tartja, akkor persze, akkor mindenképpen így csináljuk.
Dr. Östör Balázs ügyvéd:
Én azt javaslom, hogy kérdezd meg az igeneket, nyilván alapvetően az elektronikából fakadóan egy zsivaj lesz, de alapvetően, hogyha utána megkérdezed, hogy ki az, aki tartózkodott, talán nem sokan lesznek, illetve ki az, aki nemmel szavazott, azt ugye lehet azonosítani és megszámolni.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Akkor én most a kiküldött napirendet felolvasom és akkor ez alapján tudnak szólni. Az első napirendi pontunk a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezérigazgató beszámolójához való előzetes szempontoknak a megfogalmazása. A 2-es pont, a testülethez érkezett információs megkeresések tapasztalatai alapján a következő időszak kommunikációs irányainak megbeszélése és a harmadik pont lenne az egyebek napirendi pont. Kérdezem azt, és akkor nem egyenként, hanem együtt kérdezem azt, hogy ki az, aki egyetért ezzel a napirenddel? Kérem, igen szóval jelezze. Köszönöm. Van-e, aki nem ért egyet vele, a nem szó hangsúlyos megjelenésével kérem, jelezze. Van-e, aki tartózkodott. Ha nincs,
akkor megállapítom, hogy egyhangúan elfogadtuk a napirendet.
-
napirendi pont
Akkor rá is térünk az első napirendi pontra. Ugye kedves tagtársak, az a szakasz, amiben most vagyunk, – csak emlékeztetőül mondom mindenkinek – az annak a folyamatnak az első lépése, amely elvezet majd minket oda, ami a testület legfontosabb teendője lesz a törvényben is rögzítetten és a szabályzatban rögzítetten. Tehát nekünk a vezérigazgató beszámoló megérkezte után, aminek február vége a határideje, február 28., ha jól emlékszem, az ideje. Ezt követően tárgyaljuk meg és szavazunk a beszámolóról. A korábbi évek gyakorlata alapján nyilván ez akkor egy hatékony, és akkor igazán tartalmi, ha már előzetesen is az eddigi tapasztalatok alapján végiggondoljuk, hogy milyen előzetes szempontjaink lehetnek, amiben tudunk segíteni a beszámoló elkészítésekor. Ezért is örülök neki és köszöntöm külön, és köszönöm, hogy részt vesz a beszélgetésünkön Dobos Menyhért vezérigazgató úr. Ez annak a nagyon jó kollegális kapcsolatnak a jegyében történik, amit az elmúlt években kialakítottunk, nevezetesen, hogy mi ne akkor találkozunk először a beszámolóval, amikor az elkészültével idekerül hozzánk, hanem már az előző időszak, az előző viták, előző tárgyalások tapasztalatai alapján már most tudjunk olyan szempontokat adni, amely szempontok azok segíthetnek abban, hogy minél inkább a mi számunkra is tartalmi legyen ez a beszámoló. Tehát én, kérlek is majd vezérigazgató úr, hogy kapcsolódj be a beszélgetésbe, ugye most nincs arra szükség, hogy most referálj valamiről, hiszen majd ezután fogjátok csak készíteni. De hogyha bármilyen olyan gondolatot hallasz, amire úgy gondolod, hogy reflektálni kellene, akkor kérlek, hogy tedd meg, és ezzel segítsd ezt a közös gondolkodást, ez azt hiszem mindannyiunk számára hasznos volna.
Én két kérdést vetnék fel előzetesen, természetesen beszéljünk bármiről is. Ugye a titkárság kollegái segítségével szétküldtük a korábbi években megformálódott szempontrendszert, ami alapján tárgyalni, illetve szavazni szoktunk a beszámolóról, és abban maradtunk, hogy éppen a tapasztalatok alapján, a minket ért benyomások alapján végigtekintenénk, hogy eszerint menjünk, vagy ne eszerint menjünk. Mielőtt a tartalmi részre áttérnénk, én szeretném, hogyha a tárgyalásnak egy ütemezési részéről beszélnénk két szót, mert azért ez sem mindegy a jövő évre való tekintettel. Ha megengedik, megengeditek, én igyekeznék minél kevésbé virágnyelveken beszélni, azért eléggé, azt gondolom, egy bizalmi alapon dolgozunk együtt és megtapasztaltuk azért, hogy egészen nyugodtan beszélhetünk nyíltan. Nyilván nem tehetünk úgy, mint hogyha a jövő évben, jövő év, nagyjából a mostani számítások szerint úgy áprilisában ne tudnánk, hogy itt országgyűlési választások lesznek, és ne lennénk azzal tisztában, hogy az országgyűlési választásokat megelőző időszak az milyen típusú időszak, valószínűleg nemcsak Magyarországon van így, de nálunk mindenképpen milyen viták, milyen konfliktusok zajlanak. És ugye ne is tegyünk úgy, mint hogyha ne lenne érintett a közmédia is természetesen. Én ezt azért tartottam fontosnak előrebocsátani, hogy arról szerintem hozzunk most egy döntést a magunk számára, ez lényeges volna, mert ez orientáló lehet vezérigazgató számára is, hogy miképpen gondolkodunk erről. Én úgy látom, hogy gyakorlatilag két lehetőség van, ugye a törvényben csak az rögzített – ezt hangsúlyoznám -, a törvényben csak az rögzített, hogy maga a beszámoló február 28-ig be kell, hogy érkezzen. Az, hogy mi mikorra hozzuk meg a döntést, az én tudtommal ez dátumra nem rögzített. Ez az egyik tényező, a másik tényező, hogy ugyanakkor a felelősségünkkel mindannyian tisztában vagyunk, tehát miközben az idővel szinte bármit megtehetünk, azért nyilván nem tehetünk meg bármit, azért ennyi komolyság és felelősségtudat kell, hogy legyen bennünk. Két lehetőség van, az egyik lehetőség az egy meglehetősen egyértelmű tiszta helyzet, azt mondjuk, hogy beérkezik ez a beszámoló február 28-án, mi pedig igen elmélyült és gondolkodó emberek vagyunk, és kitűzzük, hogy majd május 5-én fogunk erről döntést hozni, erről az elfogadásról. Ebben a pillanatban a mi beszélgetéseinket és a mi döntésünket automatikusan kivontuk abból a közéleti kommunikációs mezőből, ahol ezt így vagy úgy, egyik vagy másik irányból, vagy harmadik, vagy negyedik irányból ennek a döntésnek az eredményeit, eredményét fel lehetne használni. Ez az egyik lehetőség. A másik lehetőség, hogy ránézünk a naptárra, meg ránézünk az eddigi saját típusainkra és abból azért nagyjából lehet tudni, hogy mennyi idő alatt szoktunk tudni végigmenni ennek a beszámolónak a vitáin, illetve a döntéshozatalon. Nyilván néhány hetes eltérések szoktak volt lenni, azért általában ezt azért mi a beszámolót mindig megkaptuk időre, sőt volt, amikor korábban kaptuk meg vezérigazgató úr, illetve stábja, vezérigazgató úr ezzel segítette munkánkat, hogy már korábban átadta számunkra az elkészített beszámolót. Ennek jegyében azért általában egy olyan leghosszabb idő az a másfél-két hónap volt, amire ott végeztünk, de inkább a másfél hónaphoz volt közelebb. Hiszen, ha tartottunk is két ülést a megbeszélésének, és még volt ilyen is, hogy még egy külön ülésen volt a szavazás, de akkor is ezt azért nyilvánvaló módon józanul el lehet várni a testületünktől, hogy egy négy-hat hét alatt megtárgyaljuk.
Ez azt jelentené egyébként itt a számítások alapján, hogy akkor ez az időszak éppen beleesne a kampányidőszakba természetesen, ennek minden konzekvenciájával. Tehát ebben én szerintem most mondjuk el egymásnak gondolatainkat, hogy mit gondolunk, hogy milyen stratégiát kövessünk ebben, mert nyilván az üléseink ritmusát és a vezérigazgató úrral való együttműködésben akár az anyag tárgyalásának a ritmusát ehhez tudjuk igazítani. Én először ezt a kérdést vetném fel, ez még ugye nem a tartalmat érinti, de mindenképpen ennek van tartalmi jelentősége a döntésünket illetően. Én ez ügyben kérdezem a véleményünket, véleményeteket. Hogyan látjátok?
Heisler András jelentkezett!
Heisler András testületi tag:
Csak hangot is adtam magamnak. Én értem ezt a meggondolást, amit mondtál elnök úr és valóban egy nagyon turbulens közéletben fogunk élni az elkövetkezendő hónapokban. Nekem olyan érzésem van, hogy nem szabad nekünk ezzel foglalkozni, tehát mi a saját metódusunk szerint menjünk végig, ahogy végig szoktunk menni ezen a folyamaton. Tényleg mindig korrekt volt az elmúlt nem tudom én, most már 5-6 éve csinálom veletek együtt, és a vezérigazgató úrban mindig partnert leltünk ehhez a munkához. Úgyhogy én azt mondom, hogy szépen haladjunk végig rajta. Mert úgy sem tudjuk előre, hogy milyen turbulenciák lesznek, milyen oldalról milyen oldalra. Köszönöm szépen.
Radetzky Jenő testületi tag:
Elnök úr én azt szeretném mondani, hogy nekünk nincs olyan kötelezettségünk se, hogy egy ilyen közbenső időszakban bekövetkező eseményhez igazítsuk a mi saját naptárunkat. Ugye András kihagyta azt a részét, hogy most milyen dátumot próbáljunk magunknak kitűzni az elkészítésre. Én egyetértenék azzal, hogy ne kössük ezt egyébként a választáshoz, ne siessünk vele, a mi munkánkhoz az tartozik hozzá, hogy alaposan tudjuk ezt elvégezni, akkor a május is egyébként ebből a szempontból elfogadható. Köszönöm szépen.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
További felvetések?
Heisler András testületi tag:
Csak jelezném, hogy nem mondtunk különbözőt, mert én is azt mondom, hogy a mi tempónk szerint haladjunk, ha az május, május.
Radetzky Jenő testületi tag:
Egyetértek.
Heisler András testületi tag:
Köszönöm szépen.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Emlékeztetőül mondom csak, az idei évben magának a határozatnak a dátuma az április 28. volt. Tehát magyarán, hogyha arról beszélünk, hogy a saját ritmusunk mindentől függetlenül nekünk ez volt a ritmusunk. Nyilván ez azt jelenti, hogy maga a tárgyalás az már korábban történt meg, de mire a szavazás megtörtént, és ennek a véglegesítése, a szöveges indoklása minden ilyesminek, akkor az egyértelműen április 28-ra datálódik.
Gundel Takács Gábor!
Gundel Takács Gábor testületi tag:
Köszönöm. Lehet, hogy én értem rosszul a dolgokat, hogy igazából igen turbulens időket fogunk élni, de ezeknek a turbulens időknek igazából nincs köze ahhoz, hogy ebben a vezérigazgatói beszámolóban, ami 2021-ről szól, mi lesz a tartalma és ezt mi hogyan ítéljük meg. Az majd a következő évi beszámoló és annak a feldolgozása kapcsolatosan lesz releváns. Tehát egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy mi végezzük a munkánkat, mert a turbulens idők legfeljebb magánemberként zaklatnak fel bennünket, de testületileg azt gondolom, hogy mi ezekkel az időkkel, ezek nem fogják, vagy nem befolyásolhatják, hogy mi milyen véleményt alkotunk erről a vezérigazgatói beszámolóról. Mondjátok, hogyha én látok valamit rosszul.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Én teljesen egyetértek az eddig felvetésekkel, félreértés ne essék, csak szeretném, hogy a testületünknek a közös akarata legyen ebben, tehát hogy ne befolyásoljon minket ez a körülmény. Csak szerettem volna, hogyha erről beszélünk. Már csak azért is, ez érinti majd a második napirendi pontunkat egyébként. Tehát itt nyilván kommunikációs szempontból, mivel ezekben, ha már ezt a kifejezést kezdtük el használni, ezekben a turbulens időkben nyilván ki-ki a maga szája íze szerint fog majd foglalkozni a közmédiával, de mi akkor egészen nyugodtan, ha bármilyen megszólítást kaptunk, nyugodtan mondhatjuk azt, hogy nekünk megvan a magunk ritmusa ebben a munkában, nekünk ez a ritmusunk. Tulajdonképpen hát hogy egészen őszinte legyek, én ebben látok itt egy egyetértést, én a legnagyobb örömmel képviselem ezt az álláspontot. Mert nekem is ez az álláspontom, félreértés ne essék. Tehát egyszerűen fogalmazva, én nem látom ebben a pillanatban indokoltnak azt, inkább helytelen precedensnek tartanám – inkább így mondom –, hogyha most erre való tekintettel megpróbálnánk akár vezérigazgató úrral együttműködve, hogyha ő ebben partner lenne, azt mondani, hogy akkor hozzunk mindent korábbra, legyen meg a beszámoló január 15-re, mi február 15-re intézzünk el mindent, adjuk ki a határozatot, viszontlátásra, és akkor ki-ki kezd vele valamit. Én attól tartok, hogy ez a munka minőségét, egyrészt a munka minőségét rontaná, egy. Kettő: ezzel egy olyan külső szempontot vonnánk be a munkánkba, ami nem helyes, hogyha precedens értékűen bevonódik ebbe a testületi munkába. Úgy gondolom, tehát nekem ez a személyes álláspontom, de azért mertem csak most elmondani, mert az eddigi hozzászólók ezzel összhangban gondolkodtak erről, ha jól értettem. De parancsoljatok, további hozzászólásokat is várunk ebben.
Heisler András testületi tag:
Szólhatok Elnök úr?
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Igen.
Heisler András testületi tag:
Meg akarom csak erősíteni az eddigieket, tehát hogy valójában tényleg ez egy pártpolitikától átitatott időszak lesz ez az elkövetkezendő négy hónap, ilyen egy választás egyébiránt, nincs ezzel semmi baj. A mi munkánk tényleg itt nagyon sokféle orientációjú emberrel találkozunk és békében tudunk együtt dolgozni, mert mindig pártpolitikától függetlenül dolgozunk. Ezt meg kell tartani, úgyhogy nem szabad, hogy befolyásoljanak bennünket ezek az események. Köszönöm szépen.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Jó, ezt nagyon köszönöm.
Erről ugye nem kell határozatot hoznunk, inkább csak a munkánk ütemezéseit fogja ez majd érinteni egyébként, amiről adott esetben majd az ülés után tudunk külön beszélni. De akkor kérdezem azt, hogy az eddigiekben elhangzottakhoz képest, attól eltérő vagy azzal szembenálló, azt módosító álláspontja van-e valakinek.
Közben Östör úr jelentkezett, parancsolj!
Dr. Östör Balázs ügyvéd:
Igen, köszönöm elnök úr. Csak egy mondat erejéig nem rabolva az időt. Én a magam részéről – nyilván jogászként gondolkodok – azért is támogatnám az itt elhangzottakat, mert ugye a választás időpontjának kitűzése és a választás időpontja jelen pillanatban nem ismert. A köztársasági elnök úr rendelkezésére az április 3-i és a május 29-i intervallum között áll két hónap rendelkezésére, és az őrá irányadó szabályok alapján neki 70-90 napon belül kell kitűzni a tárgyalást. Ugye ez azt jelenti, hogy az egyik véglet az gyakorlatilag egy április 3-a esetén 90 napos szabállyal számolva január 3., ami két-három hét múlva adott esetben tudomásunkra juthat, hogyha a köztársasági elnök úr így gondolja saját hatáskörben dönteni. A másik véglet, a legkésőbbi időpont, május 29-tól visszaszámolva 70 nap, az meg március közepe. Tehát jelen pillanatban elég nagy a bizonytalanság legalábbis bennünk. E körben én azt gondolom, hogy ennek ismeretében a testület döntéshozatalát egy ilyen bizonytalan időponthoz szerintem nehéz hozzáilleszteni.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Nagyon köszönöm.
Ez is megerősítette az eddigieket és köszönöm szépen, hogy ezt elmondtad. Van-e akkor ennek kapcsán más meggondolás vagy más megközelítés? Amennyiben nincs, akkor én azt javaslom, hogy ezt a szempontot vegyük majd figyelembe a megfelelő ülés ütemezésénél, illetve ránézek vezérigazgató úrra, hogy lelkileg, hogy akkor az ő számára ez egy kezelhető helyzet, tehát magyarán semmi új terhet nem raktunk rád kedves vezérigazgató úr. Ez gondolom a ti számotokra is, a beszámoló elkészítéséhez is ez egy normális helyzetet tart fent.
Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató nZrt. vezérigazgatója:
Köszönöm szépen, én is tisztelettel üdvözlöm a testület tagjait, természetesen mi alkalmazkodunk a testület döntéséhez. Nekünk is jó, ha van idő jól elkészíteni ezt az anyagot, hiszen érdekünk is, plusz még az MTVA-ban lévő adatokra is szükségünk van majd, ez januárban érkezik meg általában, a nézettségi és a hallgatottsági adatok, így egy komplett anyagot tudunk majd letenni a testület elé.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Köszönöm szépen, akkor eszerint fogjuk csinálni.
A második kérdéskör az már tartalmi, tartalmi szempontok, nyilván azért is, hogy az idővel is hatékonyan gazdálkodjunk, illetve hát azért legyünk minél inkább lényegre törőbbek. Engedelmükkel, engedelmetekkel én rögtön a legkényesebb kérdésre hadd irányítsam rá a figyelmünket, és azt szeretném, hogyha erről tényleg megosztanánk egymással a gondolatainkat.
Ugye itt van ez a szempontrendszer, amit évekkel ezelőtt alakítottunk ki, csiszolgattuk egy kicsit, itt áll előttünk, ezt majd nézzük meg, hogy mit kezdjünk vele. Ugye ez alapvetően, sőt kizárólagosan a Közszolgálati Kódexen alapul, hiszen hát megint csak emlékeztetőül mondom mindannyiunk számára, a mi feladatunk az, hogy a Közszolgálati Kódex elvárásainak az érvényesülését vizsgáljuk a közmédia működésében. Az eddigi években, korábban és most is a formális és informális beszélgetések alapján nekem az a tapasztalatom, igazítsatok ki, vagy nézzük meg, a szavazati eredmények is ezt mutatják. A közmédia működését tekintve, annak egy markáns meghatározó részét illetően igazándiból érdemi véleménykülönbség a testület tagjai között nem szokott előfordulni. Tehát ez nemcsak egy formális dolog. Meggyőződésem az, hogy azokban a vitákban, amelyet persze mindannyian látunk, tapasztalatunk a médiában, a közéletben, a testületünknek nemcsak az a dolga, hogy közvetítsen bizonyos szempontokat a közmédia irányába, hanem van egy másik dolgunk is, ez az én személyes álláspontom, de eddig elég komoly egyetértésben voltunk e tekintetben. Amennyire lehet a közmédiát, mint értéket, a közmédia értékeit, a közmédia fontosságát azt képviseljük mi is. Ha úgy tetszik, óvjuk meg, védjük meg mindazokat az értékeket, amelyek a közmédiában megvannak, a magyar közmédiában megvannak, sőt azt kell mondanom, hogy csak ott vannak meg. Tehát, ha visszaemlékeztek rá, együtt emlékezhetünk rá, hogy amikor arról beszélünk, hogy a magyar kulturális értékek, a magyar kulturális örökség, a külhoni magyarsággal kapcsolatos információk, azok az anyagok, azok a műsortípusok, amelyek a gyerekeknek szólnak, a magas kultúrának az értékei, akár a zenéről beszélünk, akár a színházról, akár az irodalomról beszélünk, a sport kérdéskör. Tehát mindezek olyan típusú tartalmak, amely tartalmak a közmédiában rendkívül nagy fontosságú, hogy ott vannak, az esetek jelentős többségében -–azt hiszem ez közös tapasztalatunk -, ezek magas színvonalú anyagok, ahol voltak esetleg színvonalfelvetéseink, ott is ezek a színvonalfelvetése arról szóltak, hogy még több forrást javasolnánk ezekre fordítani annak érdekében, hogy a szükséges technikai minőséget még jobban lehessen garantálni. Tehát ezekben az ügyekben azt gondolom, hogy meglehetősen nagy egységben képviseltük azt, hogy ez a közmédia ez egy valóban szükséges és pótolhatatlan értéke a magyar közéletnek, a magyar társadalomnak. Ezt azért nagyon fontosnak tartom hangsúlyozni, mert egyébként, ha egy pillantást vetünk a teljes magyar társadalmi kommunikációs térre, médiatérre, akkor azt látjuk, hogy valóban ezek híján nagyon komoly probléma lenne, teljesen nyilvánvaló, hogy a közmédia helyett ezeket senki nem fogja vinni, a sportnál esetleg még valamennyire vinnék ezeket, ott is csak nagyon szelektíven természetesen. Az én tudomásom szerint legfeljebb a komolyzene tekintetében, a rádió, ahol van még partner ebben a közmédián kívül, ugye van komolyzenével, minőségi zenével foglalkozó rádióadó, de annak a lefedettsége lényegesen kisebb, mint a Bartók Rádióé, hogy nevesítsem. Ezen kívül még valóban a fiataloknak szóló rádiók tekintetében ott nagy a szórás, de egy kicsit más a profil, mint a közmédiáé. Tehát magyarán, de mondjuk, ha kulturális termékekre, más kulturális termékekre gondolok, tudományra gondolok, edukációs anyagokra gondolok, azok lényegében sehol máshol nincsenek, csak a közmédiában. Tehát a közmédiának ez a szerepe pótolhatatlan és ne legyenek illúzióink, bármilyen más formában ezek azonnal eltűnnének. Tehát úgy gondolom, hogy az ezek melletti kiállás az nem egyszerűen a testületnek évek óta megfogalmazott döntése, hanem ha úgy tetszik, ez a nemzeti közösség melletti kiállást is jelenti. Ez a dolog egyik része, amiről idáig beszéltem egyébként, az utolsó számokat nem tudom, de hát nyilván ezt majd a beszámoló kapcsán ezeket elő fogjuk venni, de hogyha a közmédia felületeit, műsorperceket tekintek, vagy a közönség elérést tekintem, akkor ez a döntő hányada a közmédiának. Hiszen gondoljunk csak a teljes M2-es csatornára, gondoljunk az M4-es csatornára, az M5-ös csatornára, gondoljunk a Bartók Rádióra, a Kossuth Rádió jelentős részére, nem is sorolom tovább. Ez egyértelműen felületét tekintve, műsorperceket tekintve, közönségelérést tekintve ez a meghatározó része, a túlnyomó része a közmédia szolgáltatásnak. Van egy másik része a közmédiának, ugye amelyek az egyszerűség kedvéért most nevezzünk így, hogy a hír, információ és politikai műsorok, vagy ezzel kapcsolatos csatornák. Ennek kapcsán, mármint amikor a testületben is, amikor szavazunk, látszódnak különböző álláspontok – most nyilván nem ezeket kell megvitatnunk, erre majd lesz módunk –, de ott látszik, hogy akár a közgondolkodást nézzük, akár a személyes véleményeinket, vagy a testület véleményét nézzük, így már kontroverzálisabb a megítélésünk általában. Azokban az időkben, amikor a közmédia még nem egy entitás volt, tehát nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt.-hez tartozott, hanem külön-külön szavaztunk, azoknak mondom, akik nem voltak akkor a tagjai a testületnek, amikor külön-külön szavaztunk az M1, más profilok voltak, csatornák, M1-ről, Duna TV-ről stb. stb., akkor éppen ennek kapcsán, az MTI kapcsán bizony fordult elő. Vezérigazgató úr emlékezhet, akkor más beosztásban, de azért részese volt ennek a munkának, akkor még az is előfordult, hogy volt olyan beszámoló, amit nem fogadtunk el, ami a közmédia egy csatornájára vonatkozott. Ez is mutatja, hogy ennek kapcsán a testületen belül is a kritikai megjegyzések, a felvetések azok meglehetősen szórtak tudnak lenni, hát a közbeszédből meg látjuk, hogy mennyire azok, ez is egyértelmű. Tehát én azt a problémát szeretném csak exponálni, és szeretném, hogyha ebben ki-ki elmondaná az álláspontját, hogy abban a komplex helyzetben milyen megoldást tudunk találni, amikor az egyik oldalról teljesen egyértelmű, hogy nekünk a vezérigazgatói beszámolóról kell, mint olyanról szavazni. Tehát azt fogadjuk el, vagy azt nem fogadjuk el. Eddig mindig az egészét tekintve nagy többséggel elfogadtuk egyébként, ugye emlékezünk rá. Ez van az egyik oldalon, a másik oldalon, hogy ez a beszámoló, ahogyan a közmédia működésének az egésze is. E tekintetben két markáns részre oszlik, az egyik, amiről első körben beszéltem, ahol nagyon nagy egyetértés van, nagyon nagy érték, elköteleződésünk van, és ha véletlenül a magyar közbeszédben épeszű hangot hallanánk, azt hiszem ebben elég széles társadalmi támogatottság is lenne, ahogyan meg is van, az én tapasztalataim szerint. Míg a másik részét illetően meg kontroverzális a helyzet, amit nyilván a részszavazásaink kifejeznek, nyilván kifejez a szöveges értékelés, abban mindig benne volt. Én annyira feszítettnek és feszültnek érzem már ezt a helyzetet, hogy arra valamiképpen – nem tudom, hogy hogyan –, ez valóban egy nyitott kérdés itt mindannyiunk előtt, hogy miként tudunk erre reflektálni, vagy az is lehet, hogy nem tudunk reflektálni, és úgy csináljuk, mint eddig csináltuk. Tehát jogszerűségében ez nem is kérdés, hogy ez jogszerű marad, csak azt érzem, hogy ezt a feszültséget valamiképpen azért érdemes feloldani, és itt hadd fogalmazzak nagyon egyértelműen, mert vannak olyan közéleti, politikai irányok, amelyek éppen a politikai információs és hírműsorok körüli kontroverzális vélemények miatt az egész közmédiával szemben rendkívül negatív, adott esetben végletesen negatív álláspontot képviselnek. Magyarán az én felvetésemnek az a személyes szakmai motivációja, hogyan tudjuk a legjobban megvédeni a közmédiát attól, hogy sommás, túlzottan elnagyolt és hát gyakran szakmai alapokat is nélkülöző szakmai vagy kritikák, az egész közmédiát érinthessék, és az egész közmédiában okozhassanak szerintem nagyon káros helyzeteket annak következtében, hogy így valahogyan együtt kell tekintenünk. Engem ez motivál ebben a felvetésben, hogyan tudunk teljesen világos üzenetet küldeni a társadalomnak, a minket figyelőknek arról, hogy milyen fontos és nélkülözhetetlen a közmédiának, és milyen magas színvonalú és általános megbecsülést érdemlő és szerintem élvez is a közmédiának az a része, amelyet nem érintenek a politikai és hírműsorokkal kapcsolatos kontroverzális elemek. Most nem arról akarok beszélni, hogy hogyan lehetnének olyanok, hogy ezek a műsorrészek, hogy nem keltenek ilyen vitákat, hanem mi hogyan kezeljük ezt a kérdést. Tudom, hogy hosszan beszéltem, szerettem volna alaposan ezt kifejteni. Várom a véleményeteket. Parancsoljatok, Radetzky Jenő.
Radetzky Jenő testületi tag:
Köszönöm szépen elnök úr. Kedves tagtársak. Egy pszichológus, egy egyetemi tanár az körbe írja, én mérnök és közgazdász vagyok, én pedig ugye a számok meg a konkrét megoldások emberének tekintem magam. Egy kicsit ehhez a gondolathoz kapcsolódóan szeretnék egy javaslattal élni. Lévén a Közszolgálati Kódex sem volt kőbe vésve, azt is változtattuk, talán még az Alaptörvény se gránitba vésettetett, azon is történt már néhány változás. Én úgy gondolom a mi értékelési szabályunkon is változtathatunk vagy kibővíthetjük azt, ha egy kicsit abba a gondolatmenetbe beleillesztve, amit elnök úr felvetett. Nem egyeztettünk, de egy kicsit kapcsolódik ő hozzá. Ugye évek alatt az elnök úr javaslatára kititrálódott egy ilyen értékelési rendszer, amit most mindenki még külön is megkapott, amit hat pontban részben a kódexnek a különböző megfogalmazásait beillesztve hat szempontot állapított meg. Én abban a szerencsés helyzetben vagyok – ezt többször mondtam –, hogy én vettem át annak idején elnök asszonytól, Pannitól a Közszolgálati Kódexet megőrzésre, meg is van az eredeti példány. Bár többször elolvastam, de mindig találok benne aktualitást és az időhöz nagyon igazából csatlakozó vagy illeszthető pontot. Hivatkoznék most a Közszolgálati Kódex B. pontjának, bocsánat a C. pontjának a második bekezdésére, amelyik úgy szól, engedjétek meg, hogy felolvassam, mert nem biztos, hogy mindenki kívülről ismeri a kódexet: „minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy megismerhesse a társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális helyzetét jelentős mértékben befolyásoló történéseket, tényeket és tájékoztatást kapjon az őt egyénileg vagy csoportosan közvetlenül vagy közvetve érintő lényeges eseményekről.” Én úgy gondolom, hogy ebben a tekintetben a közmédia nem minden esetben követi a kódexnek az előírását, hogy ezt miért, mert nincs elég idő, vagy nincs elég felület, vagy éppen a szerkesztő vagy a közvetlenül a megjelenő újságíró nem tartja fontosnak. Ez egy vizsgálható kérdés, ezt gondolom, hogy a vezérigazgató úr erre majd fog választ adni. Annak érdekében, hogy ezt a felelősséget is jobban meg tudjuk vizsgálni, az lenne a javaslatom, hogy a 2-es pontban meghatározott értékelési szempontokat, ami a közmédia tájékoztatási kötelezettségére vonatkozik, nem tudom miért, annak idején betuszakoltuk a B., C. és a P. pontot is. A B. pont a pártoktól, politikai szervezetektől való függőségnek az elveit határozza meg, a C., amire most hivatkoztam, az a sokoldalúság, tárgyilagosság és a híreknek a kötelező, mindenki számára jogosan elvárható tájékoztatás, és a P. pont, vagyis valamilyen oknál fogva annak idején idetettük, ezzel korábban nemigen foglalkoztunk, pedig az elmondottak alapján érdemes lenne, ez pedig a munkatársakra vonatkozó a törvényen túl alapvető összeférhetetlenségi szabályok kialakításának az elvei pont, pont, pont. Ebben is érdemes egy-két mondatra odafigyelni, a közszolgálati médiaszolgáltató munkatársai a nyilvánosság előtt véleményt nem nyilváníthatnak. A meglévő hírekhez, hírhez véleményt nem fűznek, én úgy értem, hogy nem fűzhetnek. Sőt olyan is van, hogy nem kelthetnek olyan benyomást, hogy a készítő egyoldalúan előítélettel közelített egy témához. Ezért én azt javaslom, hogy ez egy olyan súlyos kérdés, amit az elnök úr egy kicsit csak körülírt. vezérigazgató úrral négyszemközt, egyébként testületileg is többször átbeszéltünk, ugye az az adottság, hogy van a Duna Médiaszolgáltató Zrt., a tartalomért felelős és a kivitelezésért felelős úgynevezett MTVA, és ott vannak az alkalmazottak, akik azt a tartalmat abban a formában valósítják meg, vagy ahogy mondják nekik, vagy ahogy ők ezt maguk elképzelik. Ezért én úgy gondolom, hogy érdemes lenne a 2-es értékelési szempontot kettéválasztani, megtartani a kódex B., C. pontját és a P. pontot, ami kimondottan a kivitelezésre és a személyek közreműködésére vonatkozik, ezt egy külön pontban értékelni. Ezt azért tartanám én jónak, mert ugye elnök úrral tökéletesen egyetértve – ezzel szerintem sokan így vagyunk –, nagyon nagy értéket képvisel a közmédia. Igen-igen hatékony edukáció, nemzetpolitika, kultúra, ezek mind elhangzottak. Nem lenne jó hagynunk, hogy a napi politikától esetleg néhány embernek a cselekedete miatt lehúzzuk az egésznek az értékét. Ezt egy külön pontban lehet értékelni, és ezzel gyakorlatilag a mi – hogy mondjam – ítéleti palettánk is egy kicsit bővülne. Javaslom tehát ennek a megfontolását, hogy a közmédia tájékoztatási kötelezettség értékelési rendszert kettéválasszuk. Ennyi lenne elnök úr. Köszönöm szépen.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Köszönöm szépen. Feljegyeztem ezt a javaslatot. További hozzászólások akár az én bevezetőmhöz, akár Radetzky Jenő felvetéséhez, akár magához a témához. Parancsolj Heisler András.
Heisler András testületi tag:
Egyrészt maximálisan egyetértek, amit elnök úr mondtál, és amit Jenő barátunk is mondott, tehát hogy a közmédia értékei azok megkérdőjelezhetetlenek, tehát ez nagyon fontos. Mondhatok sok példát, az egyházi műsorok is egy komoly értéket képviselnek – hadd tegyem hozzá kiegészítésként és nem ismételve a többieket. A közéletben ugye nagyon sokszor kap kritikát a közmédia, ezt tudjuk, és úgy számomra két irányba csúcsosodik, ugye az egyik az azt mondja, hogy – most idézek, nem a véleményemet mondom –, irtózatosan sok pénzt költ el a közmédia, itt pocsékolják a pénzt stb. stb. A másik az a pártatlan tájékoztatás, ami benne van a szempontjaink között egyébként. Én úgy gondolom, hogy a szempontjainkon olyan nagyon sokat nem kell változtatni, amit Radetzky Jenő barátom mondott, az teljesen logikus egyébként, tehát én egyet tudok veled érteni. De a szempontokon én nem változtatnék olyan túl sokat, ezek viszonylag jól bevált értékelési rendszert képviselnek. Én inkább kérnék vezérigazgató úrtól abban együttműködést, hogy a vezérigazgatói beszámoló ezekre a most általam említett, vagy kritikusnak említett pontokra sokkal nagyobb hangsúllyal térjen ki. Ugye mi kaptunk egy levelet egy európai parlamenti képviselőtől, ha jól emlékszem, ahol komoly kritikával illették a pártatlan tájékoztatását a közmédiának, amire aztán elnök úr vezetésével a testület elnök úr megírta a levelet és mi egyetértettünk vele egy nagyon konszolidált, higgadt választ adott. De úgy gondolom, hogy ez egy olyan kritikus pont, amire mindenképpen ki kellene majd térni. Ez lenne az egyik, és a másik pedig, hogyha lenne valami összehasonlítási alap, mert most ha valaki azt mondja nekem, hogy 80 milliárd forint az sok vagy kevés, azt én soha nem fogom tudni eldönteni, vagy 120 milliárd. Nyilván, hogy sok pénz, de hogy a közmédiának ennyi ágához ez most sok vagy kevés, ezt úgysem tudjuk eldönteni. Ha lenne valami összehasonlítás, akár nemzetközi szinten, vagy bármi, az biztos, hogy könnyítené a sorsunkat, amikor a vezérigazgatói beszámolónak az elfogadásáról tárgyalunk. Jó, ez a kettő lenne az én észrevételem. Köszönöm szépen.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Ezt köszönöm, ezt hadd egészítsem ki annyival, és nem tudom, hogy ebben tud-e segíteni majd vezérigazgató úrnak, nem is ő maga nyilván közvetlenül, ott van ez a médiakutató intézet, tudom, hogy nem hozzátok tartozik közvetlenül, de azért jó a kapcsolat szerintem. Itt azért vannak a médiában nyilvános adatok, tehát mondjuk, ha a nagy kereskedelmi médiákat nézem, azok részvénytársaságok, tehát azoknak a költségvetése ilyen értelemben legalább a fő számok tekintetében látható. Hogyha itt ilyen összevetéseket lehetne kapni, vagy bármilyen más iparági információt, szerintem az hasznos volna. Pont ennek kapcsán, amit Heisler András mondott, korábban is szoktuk mondani, hogy vannak bizonyos műsorok, aminél látjuk azt, hogyha arra több forrás állna rendelkezésre, nyilván azokat a műsorokat szoktuk mondani, amelyek a számunkra kiemelten fontosak, tehát a kulturális műsorok, a saját kulturális tartalomgyártás és tudományos, ismeretterjesztő, edukációs műsorok stb., akkor az nagyban előrelépést jelenthetne. Tehát ebben is egy fogódzót jelentene a számunkra ez, hogyha egy ilyen típusú orientáló, ha ez fellelhető, az hasznos volna szerintem.
Köszönöm szépen. További hozzászólások. Parancsolj.
Amíg gondolkodunk, akkor nem tudom, vezérigazgató úr, hogyha reflektálna, ha van kedved, nem kell, csak hogyha lenne valamilyen reflekciód ezekre, mielőtt akkor tovább megyünk egy gondolatmenettel.
Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató nZrt. vezérigazgatója:
Köszönöm szépen, elsősorban az anyagi részről. A közmédia valóban rendelkezik egy bizonyos összeggel, amit a média, illetve a költségvetés meghatároz és az inflációval pedig, ha jól tudom, kiegészíti. Nem a DMSZ, tehát nem a Duna Médiaszolgáltató gazdálkodik, hanem az MTVA gazdálkodik. Természetesen fogunk tudni olyan adatokat szerezni, amely különböző európai központi televízióknak a költségvetését illeti. Egyébként most mondom, hogy jóval magasabb, hasonló nagyságú országoknak, hogyha azokat tekintjük, tehát jóval magasabb büdzsével dolgozik például az osztrák televízió is. Ami a másik felvetésre, tehát különböző, az EU-s képviselő kritikájára, én is ismerem ezt a levelet, természetesen ilyenkor a választások évéhez közeledve felfokozott érzelmek is fűtik ezeket a leveleket, nem az igazságtartalmát akarom megkérdőjelezni. Nemrég járt nálunk az ENSZ-nek a képviselője, neki is elmondottam, hogy a szubjektív véleményekre nem szeretünk reagálni, viszont arra, az sokat mond, elmond például a bírósági perek tekintetében, hogy hogyan is állunk. Például ebben az esztendőben 13 alkalommal nyújtottak be kifogást, a 13 alkalomból kilencet a Reális Zöldek elnöke, Juhos László elnök úr nyújtotta be, érdemben csak kettőt tárgyalt belőle a Médiatanács. A Médiatanács az összeset elutasította, egyetlen egy alkalom volt még, amikor Ujhelyi István úrnak, aki EU-s képviselő, tárgyalta a beadványát, ez az MTI-re vonatkozott. Ott a Médiatanács megállapította, hogy lineáris szolgáltatásnál pont csak, kizárólag kiegyensúlyozottsági kifogás vizsgálata, ez nem vonatkozik a hírügynökségre. Tehát az idei esztendőben egyetlen egy pert nem veszítettünk el, ezek objektív számok, amelyet nyilván figyelembe kell venni. Ez inkább egy kvalitatív elemzés, bocsánat kvantitatív és nem kvalitatív elemzés, természetesen az elemzések során ezt is meg kell majd vizsgálni, de egyelőre ezek a számok eléggé beszédesek. Köszönöm.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Köszönöm. Vannak-e még további felvetések?
Ha már említetted vezérigazgató úr ezt a kvalitatív-kvantitatív közösséget, valóban azt gondolom, fontosak, nevezzük így a megítélés benyomása is fontosak, de nagyon sokat mondanak az adatok, a számok mindenféleképpen. Tehát szerintem érdemes lenne végiggondolni, hogy melyek azok, milyenek lehetnek még azok az adatszerűségek, amelyek valóban mindannyiunk számára tanulságosak, és kifelé is tanulságosak, orientálóak lehetnek. Tehát nyilván az szokott lenni, korábbi beszámolókban is benne volt, hogy van egy ilyen számítás, hogy akkor a kormánypárti ellenzéki politikusok milyen arányban van róluk szó. Ebből azért egy kvalitatív elem általában hiányzik, hogy pozitív vagy negatív kontextusban jelennek meg. Tehát itt egy kvalitatív mellététel az sosem árt a dologban. Egy másik szempontból viszont érdemes volna, ez korábban mindig felvetődik és én most szándékosan sűrűbben néztem meg egy egészen más területet és egy nagyon fura tendenciát figyeltem meg, ahol szintén számosítható, ha úgy tetszik. Az M5-ös csatornán van egy ilyen esti beszélgető műsor, Ez itt a kérdés, talán ez a címe. Egy értelmiségi háttér-beszélgetéses műsor, hol tudományos, hol nem, inkább ilyen értelmiségi háttér-beszélgetéses műsor. Nyilván nem vállalkoztam arra, hogy minden egyes este, minden egyes adást megnézzek, de amibe én belebotlottam mondjuk az elmúlt két-három hétben, és amennyit tudtam belőlük, megnéztem, helyenként, meg kell mondanom, amennyit türelemmel bírtam és megnéztem, azt tapasztaltam, hogy egy nagyon sajátos helyzet állt elő, ezen műsorok nem jelentéktelen része nevezzük így, ilyen forró társadalmi témákkal foglalkozik. Azt észrevételeztem, hogy a beszélgetés résztvevői azok ezekben a nagyon sok vitát kavaró kérdésekben egyfelől gyakran ugyanazt mondják, tehát ugyanannak az álláspontnak a képviselői. Ami biztos, hogy egy jó szeánsznak, na de egy vitaműsorban kevésbé hatékony, úgy gondolom. Nem tudom mi értelme van egyébként. A tudományt képviselő, az adott kérdéseknek a tudományos feldolgozásának a képviselői lényegében nem jelennek meg, inkább egy jól meghatározható – hogy mondjam –, hát még a szakértő szót is nehezen mondanám ki, de szóval ezzel foglalkozó csoportnak a tagjai, akik effektíve ugyanazt mondják. Na, most ez egy részről a kiegyensúlyozottságnak és a több szempontúságnak sem felel meg, van egy még nagyobb probléma ezzel, ez a műsor unalmas. Tehát egy olyan vitaműsor, ahol mindenki ugyanazt mondja, ez egy sajátos dolog, de szerintem izgalmasabb, ha mást mondanak a vitaműsorban a résztvevők, legalábbis az én konzervatív szocializációm az ilyen, az inkább vitára hajaz. Arról nem is beszélve, ráadásul amire Radetzky Jenő utalt, itt van olyan műsorvezető is, aki pedig mást sem tesz, mint szekundál ehhez. Ez egy műfajsajátos, szerintem ezt ő nyugodtan kvantitatívan is megfogalmazható lenne, egész egyszerűen végig lehet nézni, hogy egy év alatt kik voltak vendégek ebben a műsorban. Elég jól dekódolható, hogy a vendégeknek mi az intézményi hátterük, és ebből már látszódni fog, hogy például a tudományos műhelyek mennyire voltak képviselve, mennyire nem, a különféle szakmai álláspontok mennyire voltak képviselve, mennyire nem, az pedig tanulságos lehetne, és ez számokkal nagyon jól megragadható.
Papp Z. Attila jelentkeztél vagy rosszul láttam?
Nem hallani. Amíg megtalálod a hangodat, addig hadd mondjam én, hogy ez nemcsak ebben az esetben, de talán több esetben is lehetséges volna így kontritatívan is megragadni azt. Vagy a kvalitatívbanis megragadni azt a kvantitatív elemet. Erről már korábban is beszéltünk, hogy a megszólaló szakértőknek a körét hogyan lehet bővíteni, hogyan lehet ez több lábon álló, egész egyszerűen szolgálja mindenkinek a szakmai széleslátókörűségét.
Attilánál valamiért nincsen hang.
Akkor másokhoz, felvetést hadd kérjem. Gundel Takács Gábor parancsolj.
Gundel Takács Gábor testületi tag:
Bocsánatot kérek, nem is akarok nagyon messze menni. Egy párszor már elmondtam, és csak ismételni tudom magamat, de fontosnak érzem, hogy igen, valóban a közmédia óriási értéket képvisel. Ugyanakkor van egy ilyen nagyon furcsa helyzet, hogy a közmédián belül a távirati iroda, a rádió működése szerintem sokkal inkább közel van ahhoz, ami elvárható tőle, ezzel szemben a köztelevízió működése szerintem nagyon jelentős mértékben nem tölti be azt a funkciót, amit akár be is tölthetne. Ebbe most nem akarok hosszabban belemenni. Én boldogtalan vagyok vele. Én már tavaly felvetettem azt a kérdést, amire akkor nem kaptam választ és azóta sem változott a helyzet, hogy hogyan lehetséges az, hogy a köztelevízió főcsatornáján, a Dunán két külföldi sorozat a legnagyobb nézettségű sorozat és a legnagyobb nézettségű műsor és nem is nagyon van törekedés arra, hogy ez megváltozzon. Ha annyi személyest megengedtem tőlem, rendszeresen megkérdezik az emberek, hogy ez egy tudásalapú kvízműsor? Jó, de miért nem a köztelevízióban van, nem tudok erre a kérdésre válaszolni. Igazából az a nagyon nagy problémánk, amivel folyamatosan szembesülünk, tulajdonképpen itt vezérigazgató úrral mi most ülünk egy társaságban, de mindannyian pontosan tudjuk, hogy valójában az MTVA működésével kapcsolatosan nagyon-nagyon szerény a lehetőségeink tárháza. Ahogy Ujhelyi képviselő úr leveléből is kiderült, általában a környezet sem tudja, hogy a mi jogosítványaink mire jogosítanak fel és mire nem. Félek, hogy ez túlságosan illuzórikus lenne ebben változást elérni, hogy a közszolgálati testületnek nagyobb – hogy mondjam – befolyása legyen arra, hogy az MTVA azzal a bizonyos büdzsével, amiről a vezérigazgató úr is beszélt, mit kezd, milyen műsorokat csinál és milyen műsorokat miért nem csinál. De talán lehet, hogy legalább gondolkodni kellene arról, hogy hogyan tudunk egy picivel hangosabban véleményt formálni arról, ami valójában és ténylegesen történik a köztelevíziózásban. Mert hogyha ez nem nagyon változik, akkor, mi a vezérigazgató úrral minden évben végig fogjuk játszani ezt a procedúrát, de félek, hogy igazán komoly hatást nem fogunk tudni ezzel elérni. Még egy megjegyzés, én egyetértek Radetzky Jenőnek azzal a felvetésével, hogy a P. pontot külön tárgyaljuk és külön szavazzunk róla. Köszönöm szépen.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Köszönöm szépen. Vezérigazgató úr parancsolj.
Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató nZrt. vezérigazgatója:
Köszönöm szépen. Nemcsak a törvényi kötelezettség az, ami ránk ró bizonyos feladatokat, de azt hadd mondjam el, hogy a stratégiát, azt minden esztendő május 31-éig készíti el a Duna Médiaszolgáltató. Ebből a stratégiából van levezetve a műsorrács, tehát minden csatornának a műsorstruktúrája, és a műsorstruktúrának a kialakítása az a közmédiának, helyesebben mondva a Duna Médiaszolgáltatónak a feladata. Mi rendeljük meg a műsorokat az MTVA-tól, aki legyártja vagy legyártatja és valamennyi műsorért természetesen, műsor tartalmáért bármilyen platformon is legyen jelen, azért mi vagyunk a felelősek. Tehát a Duna Médiaszolgáltató az, aki műsorokat rendel és műsorokat fogad el, tehát ezt a felelősséget mi nem háríthatjuk el, és nem is szeretnénk, ugye a tartalomért mi felelünk. Köszönöm.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Ha már ezt szóba hoztad, visszaadom a szót Gábor neked is. Lehetséges-e, hogy a vezérigazgató úr beszámolója mellékleteként esetleg ezt a stratégiát, ha ebben nincsen üzleti titok, akkor ezt megismerhetjük-e, vagy ennek a fő vonalait, vagy tehát ami ebből nem képezi üzleti titok tárgyát, azt megismerhetjük-e a beszámolóból, és akkor ez jó támpontot jelentene.
Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató nZrt. vezérigazgatója:
Én egy kis segítséget kérnék Östör Balázs ügyvéd úrtól, hogy ez lehetséges-e, természetesen, hogyha ennek nincs akadálya, akkor titoktartási kötelezettség mellett örömmel fogjuk a rendelkezésre bocsátani.
Dr. Östör Balázs ügyvéd:
Köszönöm szépen. Ezt meg kell vizsgálni, magam nem ismerem ennek a tartalmát, úgyhogy e körben nem tudok nyilatkozni, de meg kell ezt vizsgálni, és nyilván, hogyha ennek nincs akadálya, akkor feltételezem, hogy ezt vezérigazgató úr rendelkezésre tudja bocsátani.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Köszönöm. Parancsolj Gábor.
Gundel Takács Gábor testületi tag:
Én igazából hasonlót szerettem volna kérdezni a vezérigazgató úrtól, hiszen nem vagyok én sem tisztában azzal, mi abban a sajátos helyzetben vagyunk, hogy ugye a szolgáltatónak van a pénze. Tehát, ha én megrendelek egy házat a kőművestől, de neki van rá pénze, ő dönti el, hogy ezt most megépíti vagy-e nem. Nem tudom, hogy ez a gyakorlatban hogyan néz ki. Nem tudom, hogy például az, hogy bizonyos műsortípusok nincsenek a köztelevízióban, ez azon múlik, hogy nem kerül megrendelésre, vagy azon, hogy megrendelésre kerül, de ilyen vagy olyan okok miatt ez végül is nem készül el. Nyilvánvaló, hogyha az a döntés, hogy hozzáférhetünk ahhoz, hogy mi az, amit megrendel a Duna Médiaszolgáltató, és mi az, ami ebből megvalósul, és ami nem valósul meg, az milyen okból nem valósul meg. Nyilvánvalóan mindannyian igazságosabb és realisztikusabb véleményt tudunk formálni. Köszönöm szépen.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Radetzky Jenő.
Radetzky Jenő testületi tag:
Köszönöm szépen. Én megint csak a Közszolgálati Kódexet vettem elő. Ugye évekkel ezelőtt többször felvetettük, hogy pontosan kellene látnunk azt a struktúrát, amiben egyébként a magyar közszolgálati média működik, MTVA, a Duna Médiaszolgáltató, ami most már egységesen, hála Istennek egy arra alkalmas vezető kezében van. Tulajdonképpen, hogy is van, kinek van alkalmazottja, kinek van pénze, kinek van műsora, kinek van döntésjoga, kinek van felelőssége. Ez eléggé nehéz kérdés volt nekünk is, csináltunk is egyszer erről egy ilyen beszámolót, a vezérigazgató úr nagyon szíves volt akkor, hogy a mi értékelésünkbe ezt rendelkezésre bocsátotta. Ugye, amikor én felvetettem azt, hogy a kódex alapján a vezérigazgató úr beszámoló minősítését milyen szempontok szerint kellene értékelnünk, és ugye látszik, hogy minden egyes szemponthoz egy, vagy maximum két fejezet tartozott, egyedül ebbe a legnehezebb fejezetbe tettünk bele ugye három pontot, amely a tartalom, ez a B., és a C.-ben meghatározott, az elvek vannak. Ha már elhangzott ez a szó, hogy kivitelezés, a kivitelezésben eddig a kivitelezők személyét illetően a P. pontban, valamiféle út van, valamiféle átjárás van, ahol egyébként nem jogszerűen, de mégiscsak az MTVA-hoz is el tudunk jutni. Én ezt tanácsolom mindenkinek ezt elolvasni, mert amíg a többiben mindenhol elveknek megfelelően tudunk állást foglalni, itt konkrétan a munkatársakra vonatkozó kitételben is foglalhatunk állást. És azt nagyon jól tudjuk, hogy vezérigazgató úrnak nagyszerű munkatársai vannak, akik összeállítják és a megrendelést, a tartalomért felelnek, de a kivitelezés az egyébként a szimbiózisban élő és egyébként többé-kevésbé jó kapcsolat van a két szervezet között, az az MTVA-hoz van. És itt van egy pici híd, ezért szerettem volna ezt felhozni, ahol, ha van valamiféle érzésünk, hogy nem teljesen a Duna Médiaszolgáltató szándékainak megfelelően és megrendelésének megfelelően történik a kivitelezés, itt egyébként jogszerűen valamiféle véleményt fogalmazhatunk meg. Hiszen nagyon jól tudjuk, hogy volt néhány olyan megjegyzésünk, ahol az elnök úr is hivatkozott rá, ahol a műsorvezetőnek – hogy is mondjam – a beállítottsága nem hagyott kétséget. Márpedig a függetlenség ezen keresztül mutatkozik meg, és erre nincs nagy ráhatása érzésem szerint a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatójának, lehet, hogy besegítünk neki azzal, hogyha ezt a lehetőséget a P. pontnak külön értékelésével elmondjuk a véleményünket. Köszönöm szépen.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Köszönöm én is. Kérdezem, hogy akkor ezekhez a felvetésekhez vannak-e még hozzászólások? Gundel Takács Gábor parancsolj.
Gundel Takács Gábor testületi tag:
Igen. Elgondolkodtatott elnök úr, amit mondtál arról, hogy a korábbi időkben külön voltak a csatornák értékelve. Mert azt gondolom, hogy valóban jelenleg is eltérő a különféle csatornáknak a szakmaisága, illetőleg az alapelveknek való megfelelése. Nem tudom, mennyire lenne óriási munka ezeket a csatornákat külön-külön értékelni. De azért mindannyian látjuk, hogy vannak erősebb csatornák és kevésbé, és sok nézőt vonzó csatornák, illetőleg van olyan csatorna, amelyik nagyon erősen és sokszor egyoldalúan befolyásolja a belpolitikai életet, van, amelyik kifejezetten megmarad a szakmaiság talaján, és például nagyon – nem tudom, hogy igazságos-e … (felvétel megszakadt)
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Azt hiszem lefagytunk.
Gábor, azon a ponton elakadt a szavad. A szavad nem, csak a közvetítés azon a ponton, hogy igazságos-e valami.
Gundel Takács Gábor testületi tag:
Igen, magyarán szólva, hogy amikor bocsáss meg, hogy volt egy telefonom sajnos hiába halkítottam le, volt egy bejövő hívás, de már kikapcsoltam.
Tehát, hogy ugye mi egy egységes véleményt, egy általános véleményt formálunk, de lehet, hogy ez az általános vélemény nem igazságos. Mondok két példát, és elnézést, hogyha nem jó példát mondok, mondjuk az M1-re vagy az M4 sportcsatornára is. Tehát nem biztos, hogy az általános megállapításunk külön-külön csatornákra igaz, ugye pontosan tudjuk, hogy szakmailag semmi köze nincs az M1-nek, meg mondjuk az M4-nek, amelyik így önálló szakmai entitás. Csak hangosan gondolkodom arról, amit mondtál, hogy korábban volt egy ilyen külön értékelés, és lehet, hogy ezt, nyilván a vezérigazgatói beszámolóban csatornánként van elemzés, kimutatás, nézettségi adatok stb. stb., de az értékelésünkben ez, most ahogy itt nézem ezt a hat pontot, hogy nagyon nagyot ne tévedjek, de nem igazán jelenik meg. Bocsánat, hogyha rosszul gondolkozok, igazából ez csak egy hangosan gondolkodás.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Itt talán annyit fontos azért megjegyezni, hogy amire utaltál, az annak a belső feszültségnek a leírása, hogy döntenünk jogszabály szerint elfogadunk, vagy nem elfogadunk, a vezérigazgató beszámoló egészét kell, tehát ebből nem tudunk kibújni, ez adottság. Az, hogy ezen belül hogyan strukturáljuk a döntéseinket, ugye erről szólnak a különböző szempontok, amiket felvettetek az ugye beépíthető. Maga a beszámoló egyébként, a vezérigazgatói beszámoló az tartalmaz külön a csatornákra nézvést értékeléseket, tehát az jogilag semmiképpen sem problémás, hogy például a szöveges indoklásunkban, vagy akár a belső értékelésünkben is ezeket különválasztva, hangsúlyozottan megfogalmazzuk. Tehát ez egy lehetőség, erről szerintem lehet beszélnünk, mint dologról. Azon ez nem fog változtatni, hogy csak egyben fogadhatjuk el, illetve van egy olyan kérdés, amiben akár már korábban is volt már akár jogszabály-értelmezési különbségünk is, akkor Balogh elnök úrral, akár más körben. Nevezetesen, hogy ez egy folyamatos hivatkozás, miszerint a közmédia egésze kell, hogy megfeleljen a Közszolgálati Kódexnek. Tehát nem egyes műsorokon kell adott esetben – így fogalmazzak – számonkérni, ezen felfogás szerint nem az egyes műsorból kell számonkérnünk, hogy azok megfelelnek-e a kiegyensúlyozottság követelményének, hanem a szolgáltatás egészén kell számonkérni. Nem hiszem teljesen egyértelműnek ezt a kérdést. Egyrészről az már önmagában egy érdekes kérdés, hogyha egyenként nem kérdezem, egészen, hogy kérem számon, egyetlen módon lehetne, ha azt mondom, hogy vannak olyan műsorok, ahol tizenhét és fél kiló az egyensúly, hiány a másodikban, vagy mínuszban, ha plusz tizenhét és fél kiló, akkor az egész az kiegyensúlyozott. Ez az átlagszámításnak talán a vicceit mindenki ismeri, nem akarom így felsorolni. Én hajlamos lennék arra, nyilván erről lehet jogértelmezési vita is, hogy mi azt mondjuk, hogy bizony – nyilván nem arról van szó, hogy minden egyes műsor minden egyes percén számonkérni a kiegyensúlyozottságot, de akár műsortípusoknak, akár, amit az előbb említettem például, ezek a beszélgető műsorok, akár a hírműsorok. Ezekben felvetni ezt a kérdést ez valószínűleg azt a fajta elmosását a különbségeknek, amit említettél Gábor, valamennyire kezeli, erre törekedhetünk az értékelésekben szerintem. Az elfogadás aktusát az csak az egész beszámolóhoz tudjuk kötni, ez egészen biztos.
Gundel Takács Gábor testületi tag:
Világos, ezt értem, és el is fogadom. Én nem is bontottam volna le műsorokra, mert az valószínűleg egy sziszifuszi tevékenység lenne, de a csatornákról azt gondolom, hogy ez a vezérigazgató értékelésben is külön szó van a csatornákról, azt gondolom, hogy a csatornák értékelésének viszont van értelme, hiszen ugyanazokról a szakmai műhelyekről van szó. Tehát az egyik a sportcsatorna az egy külön szakmai műhely, azt gondolom, hogy nagy mértékben megvalósítja azt, amit egy közszolgálati csatornától el lehet várni, ugyanakkor a legtöbbet vitatott csatorna az M1, ott viszont ez sokkal több kérdést vet fel. Összességében én azt gondolom, hogy a csatornákat esetleg ilyen szempontból külön bontani, hiszen más embereknek a másfajta tevékenységéről beszélünk, műsorokról csak szélsőségesen jó vagy szélsőségesen rossz esetekben érdemes azt gondolom beszélni. Köszönöm szépen.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Köszönöm. Östör Balázs és aztán vezérigazgató úr neked adom meg a szót. Parancsolj Balázs.
Dr. Östör Balázs ügyvéd:
Köszönöm elnök úr, én csak annyi felvetést tennék, hogy ez a fogalom, hogy kiegyensúlyozottság nagyon sokszor elhangzott itt az elmúlt percekben. Ezt alapvetően értelemszerűen a hírműsorok, politikai tájékoztató műsorok vonatkozásában szokta a köznyelv értelmezni. Én élnék azzal a felvetéssel, hogy ennek a kiegyensúlyozottság fogalmának az elmúlt évben, ugye bírói gyakorlatnak köszönhetően pont a peres eljárások eredményeképpen, amikor ugye kiegyensúlyozottság vélt vagy valós hiányára tekintettel indítottak jogi eljárást a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-vel szemben. Ennek most már gyakorlatilag legfelsőbb szintű Alkotmánybíróságot is ide értem, az Alkotmánybíróságot értem ide elsődlegesen, tehát alkotmánybírósági határozatokban megtestesülő jelentése van. Mit kell tekinteni a kiegyensúlyozottság fogalma tartalmi rétegeinek. Én azt gondolom, hogy a testület munkája és egész egyszerűen az objektív értékítélete szempontjából talán hasznos lenne, hogyha vezérigazgató úr beszámolójában kitérne erre az elmúlt pár évben viszonylag egyértelmű kikristályosodó fogalomnak az objektív jogi tartalmára, mondjuk, a bírói gyakorlat mit tekint kiegyensúlyozottnak, vagy éppen kiegyensúlyozatlannak. Számtalan Kúria, illetve alkotmánybírósági döntés foglalkozik ezzel, és ennek tükrében, hogyha ezt látjátok leírva, talán az egyéni szubjektív vélemény is jobban kialakulhat annak kapcsán, hogy akkor egy adott műsor, talán még inkább műsorfolyam az egyén megítélése alapján mennyiben minősül kiegyensúlyozottnak, illetve kiegyensúlyozatlanak.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Ezt a felvetést nagyon köszönöm. és rögtön úgy is továbbítom, és adom is a szót vezérigazgató úr számára, hogy példának okáért ezen ítéleteknek az indoklási rész, mert az a lényeges számunkra, hogyha ezeket is, nyilván a Kúria és az Alkotmánybíróság elegendő nekünk. Nem is arról van szó, hogy minden ítéletben, hanem amelyekben ez relevánsan előjön, ez szerintem segítene nekünk e tekintetben, és hogyha erre is kitérne a beszámoló, hogy ezen felvetések alapján hogyan látja, az nekünk informatív lenne szerintem. Parancsolj Vezérigazgató úr.
Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató nZrt. vezérigazgatója:
Köszönöm szépen. Természetesen ezt meg is tesszük, csak a csatornánkénti értékeléshez egyetlen egy megjegyzés, vannak olyan csatornák, például az M1 nem csupán hírműsorokat tartalmaz, hiszen ott van például az Esély című műsorunk, vagy ott van például a Kárpát-medence című külhoni műsorunk és még jó néhány, a Summa, az Iskolapad, de legalább 18 magazinműsor is. Tehát az M1-es csatorna nem csupán a hír- és információs műsoroknak a világa. Köszönöm.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Illetve van egy másik irány is, hiszen más csatornán is jelennek meg híradóműsorok.
Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató nZrt. vezérigazgatója:
Így van. Például a Kossuth Rádióban is.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Szerintem miközben a csatornákat is át tudjuk tekinteni, a műsortípusok lehetnek nagyon informatívak a számunkra. Bizonyos típusú műsoroknál hogyan látjuk ezt, hogyan mozog ez, ez lényeges lenne. Megköszönném, hogyha ezeket a kiegészítéseket, szempontokat szintén tartalmazza a beszámoló. Van-e még felvetés mindezek kapcsán? Miközben gondolkodunk, csak nagyon halkan és nagyon sok zárójel között jegyzem meg, hogy azért rendkívül módon csodálkoznék, hogyha a sportközvetítések kapcsán ne lennének olyan felvetések, amik egyoldalúságról tesznek tanúbizonyságot, hogy csak az ifjú koromra emlékezzek vissza, egy ma már elhunyt neves sportriportert, amikor hallottunk, akkor egyértelmű volt, hogy mely csapat elkötelezettje, és ezt futball mérkőzések közönségeként voltak olyan alakok, elhatárolódom ettől, akik ezt hangos módon tették szóvá ezen sportriporter familiáris viszonyait is emlegetve. Tehát szerintem még a sport sem tud e tekintetben kivétel lenni, de ezt nagyon-nagyon sok zárójellel akartam jelezni természetesen.
Nem tudom, ha nincs több hozzászólás, akkor egyrészt nagyon köszönöm, hogy vezérigazgató úr nyitott volt több ilyen szempontnak a megfogalmazására, illetve átvételére a beszámolóból. Ezt írásban is összefoglalnánk és akkor ezt ennek megfelelően én tennék majd javaslatot a szempontrendszerünknek a módosítására, miszerint konkrét felvetések Radetzky úrtól is elhangzottak már, mások megerősítették, és ezzel szerintem azért igazán én úgy látom, hogy tartalmi szempontból is léptünk előre a beszámoló kapcsán és ennek a képviselhetősége kapcsán.
-
napirendi pont
Akkor ezt a napirendi pontot lezárva áttérve a másodikra, mely ezzel szorosan összefügg persze, nem hiszem, hogy óriási őstehetséggel kell rendelkezni és a társadalom életének pulzáló ütőerén tartandó új nagyszerűséget kellene produkálnom ahhoz, hogy azt mondjam, hogy ha már egyszer voltak ilyen megkeresések, lesz bizony még ezekből bőven. Az egyik az, amire utalt Radetzky úr is, illetve vezérigazgató úr is. Jómagam eddig azt az álláspontot képviseltem, és úgy éreztem, hogy ebben van is egyetértés közöttünk, hogy természetesen én azt gondolom, hogyha megválasztunk közhatalmi szerveknek, akár Európai Parlament, akár magyarországi Parlamentről beszélünk, annak a képviselője keres meg, helyénvaló, szerintem a jogszabályban is előírt, de szerintem helyénvaló is válaszolni, akár mit mond a jogszabály. Tehát a kellő udvariassággal az ember természetesen válaszol.
A második, hogy semmiképpen sem tartanék én helyesnek olyan típusú választási stratégiát, amely közvetlenül felhasználható bármilyen politikai akció számára, nekünk nem ez a dolgunk. A harmadik, hogy nyilván azért nekünk van, nekem ez tanáremberként jól is esik, hogy a kérdések minősége általában olyan, hogy edukációs hajlamaimat kiélhetem ilyenkor, tehát elmagyarázhatom a kérdezőknek azt, hogy miről beszélnek ők valójában, ez mindig jóleső érzés, megmondom őszintén. Tehát egyfajta felvilágosítást is szolgálnak ezek az eszmecserék, ez jó. Negyedik, én továbbra is tartanám magam ahhoz, hogy a testület munkájának a tartalmi részéhez utaljam ezeket a megkereséseket, magyarán a mi korábbi döntéseink nyilvánosak, az üléseink jegyzőkönyvei nyilvánosak, ebben bárki szemezgethet magának, ami tetszik. Ötödikként, ez a legnehezebb – megmondom őszintén –, én továbbra is legvégső határig tartanám magam ahhoz, hogy nekem egy ilyen megkereséskor nem dolgom a saját személyes álláspontom úgy, mint a testület elnökének. Tehát az, hogy bizonyos dolgokon gondolok valamit, ez a magam, és rosszabbik esetben a családom meghallgatja, nyilván nem hallgatják meg, mert unják, ez ennyi. Ebben a testületben szívesen – eddig is tapasztaltátok – megosztom álláspontomat, nem gondolnám, hogy helyénvaló erről így személyes álláspontként tudósítani a köz vélekedését, mert ez nem dolgom. Lehet, hogy ettől a válaszok nem eléggé média lájkok és médiaképesek, és nem keltenek hullámokat és figyelmet, de én ezt más életszféráimban szeretném megvalósítani, nem mint ennek a testületnek az elnöke. Mármint az, hogy sokan figyelnek rám, és ámultan a hallgassák szavaimat. Úgy gondolom itt azért az a helyes, hogyha megtartjuk ezt a fajta mértékletességet. Én nem javaslom a testületnek, hogy belemenjünk ilyen típusú ügyekbe, nyilván a testületnek a döntéseit azokat a legjobb szívvel tudom képviselni, még akkor is, hogyha egyes kérdésekben az én álláspontom kisebbséginek minősül, de hát a testület tagja vagyok, tehát én ezt képviselem továbbra is természetesen. Ehhez képest a kommunikációs vonulatokban javasoltok-e, vagy van-e valamilyen más korlát vagy éppen pálya, amit nyitnátok, ugyanakkor hangsúlyozom, hogy természetesen megkeresnek, válaszolok. Ennek kapcsán van-e valamilyen felvetés vagy hozzátennivaló?
Heisler András és Radetzky Jenő.
Heisler András testületi tag:
Én csak egy mondatot akarok, hogy én úgy gondolom, hogy továbbra is nagyon fontos, hogy megőrizzük és te is, mint ennek a testületnek az elnöke, megőrizted azt a fajta higgadtságot, amivel eddig is kezeltük ezeket a helyzeteket, és hogyha valahol probléma van, arról viszont nyíltan kell beszélni. Ennyit akartam hozzátenni.
Radetzky Jenő testületi tag:
Én igazából egy kérdést és egy megjegyzést szeretnék tenni. A kérdés az, hogy az Ujhelyi úrnak írt válaszra, levélre jött-e valamiféle észrevétel vagy reakció. Én úgy tudom, hogy nem.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Jött reakció. Miután elküldtük a választ, ezek után néhány napra rá Ujhelyi képviselő úr nehezményezte, hogy nem küldtünk választ, ezt nehezen értelmeztük, újra elküldtük a választ, arra nem jött válasz, hogy újra elküldtük a választ. Eltérnek a neveltetéseink, erre csak ezt tudom mondani.
Radetzky Jenő testületi tag:
Köszönöm szépen. A másik pedig az, hogy ne menjünk el amellett, hogy ha már értékelésről beszéltünk az első pontban, hogy a második pontnál mondjuk ki azt, hogy a vezérigazgató úrnak a kommunikációja ezekre a felvetésekre, ami már nyilvános és sajtónyilvános volt, én szerintem megnyugtató helyes, és nagyon tárgyilagos volt. Talán erre is ki kell térnünk az értékelésben, hogy ő is rendkívül higgadtan, tárgyszerűen, mert őt is megtalálták természetesen ezekkel a kérdésekkel, bár eleinte a politikusok és az újságírók is az MTVA-t találták meg a médiaszolgáltató vezetője helyett. Végül is elolvasták gondolom az erre vonatkozó irodalmat, de a vezérigazgató úrnak a reakciója én szerintem helytállóak voltak, tárgyszerűek és megnyugtatóan kezelték az ügyet, ezt azért állapítsuk meg. Köszönöm szépen.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Köszönöm. Esetleg egyéb hozzászólások?
Jó, amennyiben nincsenek, akkor ezen a vonalon megyünk tovább.
Egyebek
Akkor áttérek az Egyebek napirendi pontra, én itt elsőként szeretnék egy témát szóba hozni. Ugye írásban mindannyian értesültünk róla, hogy tagtársunk, Kucsera Tamás Gergely főtitkár úr a küldő szervezetek belső dinamikája okán, hiszen ott két ciklus lehet, ha jól tudom a főtitkári pozíció. Ha jól értettem, nem lesz már a továbbiakban tagja testületi munkánknak, és szeretném mindannyiunk nevében megköszönni az eddigi nagyon is konszolidált és lényegre törő munkáját, azt különösképpen, hogy művészeti területnek a képviseletekor nem szűkítette le magára a művészeti területre a hozzászólásait és a közreműködését. Személyesen, ugye a köztünk levő néhány évtizedes ismeretség okán külön örültem, hogy ebben a formában is találkoztunk egymással. Tehát azt gondolom, az egész testület nevében mondhatom, hogy egyrészről nyilván a saját személyes pályádon a munkádban sok sikert, jó egészséget. Nagyon örülünk, hogy az MMA-nak a szempontjai meg tudnak itt jelenni, tehát ez egy fontos, lényeges dolog, illetve, bár ez nem a testületnek a közvetlen hatóköre, de azért a közmédiát érinti, hogy az, hogy az MMA a saját forrásaival is, akár pályázati, vagy saját forrásaival is segít a közmédia műsorkínálatának a bővítésében. Hiszen több műsornak a végén láttam, hogy ez az MMA megbízásából vagy támogatásával készült, azzal az egész környezetünk nevében köszönhetjük, hogy van egy ilyen elkötelezettség és felelősség az MMA részéről. Köszönjük az eddigi munkádat és további jó munkákat kívánunk természetesen.
Prof. Dr. Kucsera Tamás Gergely testületi tag:
Köszönöm szépen elnök úr, ha röviden, én is elköszönhetek, akkor most ezt teszem. Köszönöm, a hallgatásod beleegyezésnek veszem. Nagyon szépen köszönöm én is a több mint kétéves közös munkát, igen, azt gondolom, hogy a Magyar Művészeti Akadémia elmúlt egy évtizedes köztestületi működése az tulajdonképpen nagyon könnyen összeilleszthető azokkal az elvekkel és tulajdonképpen azt gondolom, hogy az elvek mentén megvalósuló gyakorlattal, amit akár a Közszolgálati Kódexben ez a testület olvas, pontosít, alkalmaz, alkalmaztat. Ezért is volt természetes az, hogy a kezdetekben, már ugye a 2011. novemberi alakulást követően nagyon hamar kezdeményeztük egy kulturális csatorna létrejöttét. Ezt hála Istennek aztán részben a mi kezdeményezésünkre is alapozottan létrejöhetett. Ilyen, ahogy mondtad elnök úr, számos sorozatot, számos tematikus, számos egyedi műsort támogat a Magyar Művészeti Akadémia, ami aztán műsorba került, kerülhet. Magam is örülök, hogy részese lehettem az MTVA és az MMA közötti megállapodás előkészítésének kezdeményezője és egyik kidolgozója lettem ennek a megállapodásnak, másfelől magam voltam, aki kezdeményeztem a törvény módosítását, illetve hát annak a kezdeményezését először a köztestületünkön belül. Valóban azt gondolom, hogy ebben a testületben is segítsük azoknak az elveknek a megvalósulását, de ne csak elvi szinten, hanem gyakorlati szinten is történő megvalósulását, amit azt gondolom, talán az elmúlt két éves munka során megtettem, és megmutattam a munkámmal. Én nagyon örülök, hogy veletek dolgozhattam. Azért is nagyon örülök, hogy veletek dolgozhattam, mert ahogy te is utaltál erre, hogy veled is, úgy másokkal is ebben a testületben is találkozhattam ilyen módon. Azt mondhatom, hogy újra találkozhattam, és ez különösen jó volt, hogy valóban évtizedek, most már nyugodtan mondhatom, hogy két és fél évtizedes közéleti szerepvállalásom során újabb és újabb pontok, újabb és újabb testületekben, közösségekben találkozhattam, találkozhatok többekkel, többetekkel. Ez jó érzés volt, mert az ember látja, hogy telik-múlik az év, telik-múlik az élet, hogy egyre több tudással felvértezve, egyre több tapasztalattal bírva azért egyre könnyebben találunk közös hangot, még azok is, akik nem biztos, hogy indulásból ugyanazt mondanánk, de akik meg indulásból is azonos meglátásokkal bírtak, még inkább könnyen és gyorsan tudják azt most már együttes álláspontként kifejteni. Nagyon jó volt az előző és a jelenlegi testülettel is együtt dolgozni, megtisztelő volt, hogy önökkel, veletek dolgozhattam. Az külön öröm volt Gyuri, hogy a te elnökséged alatt tehettem mindezt. És valóban, ahogy mondtad, annyit mondjuk, kicsit pontosítanék, hogy ugye az Akadémiát mi 2011. november 5-én, Imre napján alakítottuk. Amikor még terveztük az alakuló közgyűlést, akkor nem tudtuk, hogy mire az alakuló közgyűlés megvalósulhat, addigra nem lesz köztünk Makovecz Imre, ezért is volt egyébként egy Imre napi dátum kijelölve. És hát ugye eltelt két ötéves ciklus, és valóban a jogszabály szerint, az MMA törvény szerint újraválaszthatóságom nem állt fent, így én november 4-én, mint utolsó főtitkári napon letettem a tisztet, és ezért is gondolom azt, hogy majd az első delegált után jöjjön a második, az első főtitkár után jöjjön a következő, ahogy már tulajdonképpen hivatalba is lépett. Az Akadémia gondoskodik a következő MMA-delegált bizottságbéli munkájáról, illetve jelenlétéről. Úgyhogy én még egyszer köszönöm mindannyiotoknak, hogy együtt dolgozhattam veletek, bízom abban, hogy talán én is hozzá tudtam tenni, ahogy te is mondtad, nem csak akadémiai szempontok alapján, hanem szélesebb értelemben véve a kultúra egésze felől közelítve hozzászólásaimban a közös munkához. Abban biztosak lehettek, hogy én elviszem az itt megszerzett tudást. Már most van egy-két olyan ötletem más – mondjuk így – szervezetekben együttműködési lehetőségeket vetek fel, amely például azon kérdésekre, pontosabban mondva, tulajdonképpen meg nem válaszolt kérdésekre, vagy azok esetleges megválaszolására tőrnek, az azon alapul, amiket itt mi még nem válaszolt kérdésként mi megfogalmaztunk, hogy beszélhetünk elvekről, műsorszerkesztési elvekről, beszélhetünk finanszírozási környezetről, beszélhetünk jogszabályi megfelelőségről, beszélhetünk mindezek együtteséről. De hogyha a műsort szerkesztő és vezető kollegák mondjuk a nem megfelelő felkészültségben, felkészíttettségben ülnek a stúdióban, illetve készítik elő a stúdióbéli működésüket, bezárva a kérdések megfogalmazásától, bezárva a meghívott vendégekig, és a személyes szerepvállalásukig, akkor ugye a közszolgálatiság gyakorlati elvei sérülnek, sérülhetnek. Éppen ezért az ezzel kapcsolatos ötleteim, gondolataim már vannak és bízom benne, hogy a jövőbeni feladatellátásaim során tudok ilyen módon segíteni ezen a területen, fejleszteni. Bízom abban, hogy akár ilyen működés mentén, akár közvetlenül is találkozhatunk. Úgyhogy még egyszer köszönöm a szót, a figyelmet, a közös munkát. Mindannyiotoknak Áldott Karácsonyt, Boldog Új Esztendőt, hivatali és civil vállalásaitokhoz pedig egészséget, erőt, derűt kívánok. Isten éltessen sokáig titeket.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Köszönjük szépen. Biztos vagyok benne, hogy jó munkákat tudunk még akár közvetlen is együtt végezni. Köszönjük szépen, Isten áldjon.
Az Egyebek ponthoz van-e még valakinek hozzászólni valója? Gundel Takács Gábor parancsolj.
Gundel Takács Gábor testületi tag:
Minek után megválasztották az NMHH új elnökét és ebben nekünk is volt valamekkora részünk. Örülnék, hogyha elnök úr egy pár mondatban értékelné a megválasztott személlyel kapcsolatos érzéseit.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Bevallom őszintén, mély érzéseim nincsenek, mert, hogy kollegiálisan ismerjük egymást Koltay úrral. Azt gondolom, hogy ez a jelölési időszakban is elhangzott, a világ körülményei között reálisan nézve a legjobb döntés született e tekintetben, hiszen egy olyan embert neveztek ki az NMHH élére, akinek a szakmai jártasságát nem lehet megkérdőjelezni, tehát én ezt nagyon lényegesnek tartom. Ez az egyik elem, a másik elem, hogy a tapasztalatát sem, a szakmai tudását, tudományos tudását nem lehet megkérdőjelezni, nem lehet megkérdőjelezni a jártasságát a területen, valamint én azt is lényegesnek tartom, hogy mivel ő rektor, aminek tudományos háttere megadja azt a lehetőséget, azt a keretet, hogy a személyi integritás és autonómiája meglegyen. Hogy ezzel hogyan tud élni, természetesen a világunk realitásai közepette, hát ez már egy másik kérdés lesz, én bízom abban, hogy tud majd vele élni. Mindannyiunk érdeke, úgy gondolom, a nemzeti közösség egészének az érdeke, hogy ezzel tudjon élni, bízunk benne, hogy ez így lesz, tehát ezt a következő időszakban a konkrét döntései, intézkedései fogják megmutatni a számunkra. Az adottságok megvannak, szerintem a személyi adottságok megvannak hozzá, a körülmények megmeglátjuk, hogy mit tesznek lehetővé.
Gundel Takács Gábor testületi tag:
Mi őt javasoltuk, nem?
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Mi őt javasoltuk.
Gundel Takács Gábor testületi tag:
Azért gondoltam, hogy megdicsérjük, mert Te vetetted fel az ő nevét. Az gondolom, hogy ez egy bölcs javaslat volt ezek szerint, és akkor meghallgatásra talált egészen a köztársasági elnökig. Úgyhogy gratulálunk és köszönjük, hogy segítettél minket jó döntést hozni.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Én ebben csak közvetítő voltam. De úgy gondolom, hogy tényleg egy jó szakmai kapcsolatban bízom, amit hát nyilván formálisan is megvalósítunk, és hát nyilván a gyakorlatban is megpróbáljuk. Hiszen ott egy olyan tudás gyűlt össze, amit jól tudunk használni megítélésem szerint.
Radetzky Jenő, akinek megadom a szót, biztos vagyok benne, hogy már az egyeztetésekben is kifejezte, protokollárisan is ki fogjuk fejezni a gratulációkat természetesen a kinevezéshez. Ebben majd kérem a titkárság segítségét, amely az én igen előrehaladott emlékezetvesztési állapotomban nagyon jól szokott jönni egyébként. Jenő bátyám parancsolj.
Radetzky Jenő testületi tag:
Köszönöm szépen. Én más miatt kértem szót. Ehhez is azért egy mondatot hadd mondjak. Valóban úgy van, hogy Koltay Andráshoz nemcsak a szakmai kapcsolatok, hanem személyes, emberi kapcsolatok is fűznek sokunkat egyébként ebből a testületből, és valóban jó volt azt megélni, hogy a mi javaslatunkat vette előre a Miniszterelnökség, amikor a civil szervezetek képviselőit összehívta, a Közszolgálati Testület javaslatát olvasták fel, és ehhez lehetett másoknak véleményt hozzáfűzni, egyébként más javaslat nem hangzott el. Én úgy gondolom, hogy valóban a legjobb megoldás volt.
Amiért én szót kértem az Egyebekben, mert gondoltam, hogy most már a végén vagyunk, mint korelnök hadd vegyem így magamhoz a szót. Én nagyon nem szeretem egyébként az online-t, a személyes kapcsolat számomra sokkal emberibb és talán konzervatívabb is, és jobb is. Az elmúlt években bizonyára emlékeztek rá, hogy a nejem minden évben népi iparművészként minden évben csinált a testület tagjainak a számára egy mézeskalácsot becsomagolva, ez idén is elkészült és múlt héten már magammal kellett volna hozni, de így online ezt nem lehet eljuttatni, és abban reménykedem, hogy lesz személyes kapcsolat, és egy-két hónapon belül ezt személyesen is át tudom adni. Elnök úr még azt is felvetném, hogyha valóban felszabadulunk a vesztegzár alól, amit ugye nem törvényileg, hanem önmagunknak állítottunk most fel, akkor az egyik értékelő ülésen szívesen meghívnám megint a köztestületi tagokat Fejér megyébe egy baráti esti vacsora kertében egy beszélgetésre Dobos Menyhért vezérigazgatóval együtt. Reményeim szerint akkor már a Balogh Lacit is tudjuk a körünkben személyesen üdvözölni. Ezt február-március tájékán nagyon szívesen megszervezném ezt itt Fejér megyében, lehet, hogy nem Agárdon, akkor egy másik vendéglátóhelyen, de mondjuk nagyon kellemes körülmények között. Remélem, hogy elfogadjátok, köszönöm szépen. Áldott Ünnepeket, Boldog Új Évet kívánok és hát az Isten áldjon benneteket, mindannyiotokat és vigyázzatok magatokra. Részemről ennyi. Köszönöm.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Köszönjük a felvetést. Egy részről egy újabb doppingot adtál, hogy várjuk a szabad mozgás lehetőségét, ez egy fontos motiváció, amit mondtál, a Fejér megyei meghívást. Köszönjük szépen természetesen, élni fogunk vele. De ha már szóba hoztad, jelezni szeretném, hogy miután lezártam az ülést, azután még senki nem lépjen ki, mert egy időpont-egyeztetést még meg kell majd tennünk a következőkre nézvést, ami még nem feltétlenül a vacsorára vonatkozik, de az ülésekre igen. Köszönjük szépen a felvetést és a felajánlást szintén. Köszönjük. Van-e más hozzászólás az Egyebekben? Amennyiben nincs, akkor én megköszönöm a részvételt. A sajnos online részvételt, de hát a munkát el kell végeznünk, én bízom abban, hogy valóban a következő heteket már az ünnep jegyében töltve ki-ki tud a maga ritmusa, maga munkától való lehetősége, és hát a maga életében ünnepelni kicsit nyugodt körülmények között lenni. Én abban biztos vagyok, hogy ebben az évben az elvégzett munkánk az egy helyén való, jól elvégzett munka volt, és van mire készülnünk a következő évet tekintve. Tehát én ennek a jegyében – mindjárt most végigmondhatnám az összes lehetőséget, de talán elegendő, hogyha hármat kiemelek. Áldott Hanukát, Áldott Karácsonyt, és mindenkinek Áldott Ünnepet hadd kívánjak. Ezzel zárom le az ülést, köszönöm, hogy itt voltatok, köszönöm, hogy itt voltak, s minden jót kívánok. Köszönjük szépen, és akkor ezzel az ülést azt lezárom.
K.m.f.
Jegyzőkönyvet hitelesítették:
…………………….. …. …………………. …………………
Dr. Fábri György Szikora József Kardosné Gyurkó Katalin
elnök testületi tag testületi tag