KSZKA-A/162-5/2021/III/1.
Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma
1088 Budapest, Bródy Sándor utca 5-7.
KÖZSZOLGÁLATI TESTÜLET ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE
2021. 09. 22.
(hangfelvétel alapján készült, nyelvhelyességi szempontból korrektúrázva, szó szerinti leirat)
Ügyrendünknek megfelelő módon, a járványhelyzetre való tekintettel a tagok személyes jelenlét mellett elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével, interneteskapcsolaton keresztül tartunk.
Ideje: 14.00
Jelen vannak:a Közszolgálati Testület tagjai és a meghívottak
Az ülést vezeti: Dr. Fábri György elnök
Napirendi pontok: A honlapra feltett változat szerint
Jegyzőkönyv hitelesítők: Elnök és két tag
Testület tagjai:
1. Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Szikora József
2. Magyarországi Református Egyház Szalai László
3. Magyar Zsidó Hitközségek Szövetsége Heisler András
4. Magyarországi Evangélikus Egyház Dr. Fábri György
5. Magyar Tudományos Akadémia Dr. Papp Z. Attila
6. Magyar Olimpiai Bizottság Gundel Takács Gábor
7. Magyar Rektori Konferencia Perjés Fanni Viktória
8. Kisvárosok Szövetsége Szitár Szabolcs Imre
9. Centrum Studiorum Zsigmond József
10. Nagycsaládosok Országos Egyesülete Kardosné Gyurkó Katalin
11. Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Sáfrány Margit
12. Magyar Írószövetség Erős Kinga Andrea
13. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Radetzky Jenő
14. Magyar Művészeti Akadémia Prof.Dr. Kucsera Tamás Gergely
15. Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Gugán János
Szövetsége Egyesület
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Tisztelt tagtársak itt a helyben és a világ legkülönbözőbb pontjain! Üdvözlök mindenkit és köszönöm azt, hogy valamilyen formában mégis csak tudunk itt találkozni. Előre bocsájtom, hogy nyilván, ezt mindenki tudja, de azért a jegyzőkönyv kedvéért is mondjuk el, hogy azért hibrid formában tartjuk az ülésünket, mert a járványhelyzetnek a legutóbbi napokban való alakulása az azt igényelte, hogy sem a testület tagjait, sem a titkárság munkatársait nem akartuk kitenni olyan kockázati tényezőknek, amely elkerülhetőek. Márpedig ilyen módon elkerülhetőek. Nyilván arra emlékeztetnem sem kell, hogy a korábban hozott döntéseknek megfelelően teljesen ügyrendszerű és jogszerű ez a formája az ülésünknek. Azt szeretném jelezni, hogy ebben a formában elvileg 13 fő vesz részt a mostani összejövetelünkön. Két kimentésünk van, Sáfrány Margit és Gundel Takács Gábor nem tud jönni. Ők írtak. Gundel Takács Gábor is írt. Tehát működik. Most nem választunk, hogy ki van itt, ki nincs itt, mert egyenértékű a jelenlét. Köszönöm szépen.
Tehát megállapítom, hogy határozatképesek vagyunk.
A jegyzőkönyv hiteles, ha ebben egyetértés van, akkor én a jegyzőkönyv hitelesítésére most a jelenlévők körében kérném meg. Heisler András? Heisler András örömmel és hát Radetzky Jenőt is akkor kérem, hogy a jegyzőkönyv hitelesítést vállalja el. Kérem, hogy kézfenntartással jelezze, aki egyetért. És ebben az esetben, hogy kamera előtt lévőket is kézfenntartással kérem, mert megállapítható úgy is a többség. Köszönöm szépen.
Az előzetesen kiküldötteknek megfelelően, a napirendre teszek javaslatot. Három napirendi pontunk lenne ma, ha elfogadja a testület. Az első, a Közszolgálati érték-testület által kezdeményezett konzultáció keretében, amellyel megkeresett minket a testület, mármint az érték-testület. Az M5-ös televízió és a Nemzetiségi Rádió elnevezésű, az egyik televíziós, a másik rádiós médiaszolgáltatás, közszolgálati értékvizsgálatával kapcsolatos testületi álláspont megfogalmazása, amelynek előterjesztője én vagyok, előadója Radetzky Jenő tagtársunk, akit delegáltunk már korábban ebbe a testületbe. Ezt követően én szeretném, ha az őszi programunkat illetően néhány időpontban meg tudnánk állapodni, hogy az ütemezést előre lássuk mindannyian, illetve hát nyilván az egyebek napirendi pont.
Kérdem azt, hogy ki az, aki egyetért, az kézfeltartással jelezze. Megállapítom, hogy a kamera előtt ülők és mi magunk is egyetértettünk ezzel. Ellenpróbát kérek.
Egyhangúan egyetértettünk.
Még annyit technikai információt hadd mondjak el, hogy részint előterjesztőnk, illetve egy-két tagtársunk is jelezte, hogy időben kell elmennie, én úgy gondolom, hogy éppen emiatt a hibrid forma miatt is egy feszes és odafigyelő, időre is odafigyelő beszélgetést szeretnénk tartani. Reménység szerint fél 4-nél tovább semmiképpen sem tartanánk ezt az összejövetelt. De hogyha ütemesek vagyunk, akkor ezt még akár korábbra hozhatjuk. Köszönöm.
Természetesen mindent beszéljünk meg, amit kell. Tehát ezt nem akarom korlátozni.
Én nem is szaporítanám a szót, hanem ugye az anyagokat szétküldtük korábban, tehát mindenki ismeri, köszönöm szépen ebben a közreműködést. Mindenki megismerhette. És most köszönöm Radetzky Jenőnek eddig is az ebben végzett munkát és most megkérem, hogy néhány szóval, hogyha felvezetnéd a felvezetni valót, akkor ez jó vita kiinduló pont lenne. Parancsolj.
Radetzky Jenő testületi tag:
Nagyon szívesen és nagyon szépen köszönöm a felkérést. És egyidejűleg köszönöm még egyszer a bizalmat, amivel a testület engem delegált ebbe a talán szuper testületnek nevezhető együttesbe. Ahol a Médiatanács, a kuratórium, a közalapítvány kuratóriuma és a mi köztestületünk delegál egy-egy tagot és végzi el a törvényben meghatározott feladatát. Ugye sokakban bizonyára felmerül és ezt akarom egy kicsit feloldani, hogy ha elolvasták az anyagokat, hogy mi is a különbség a Közszolgálati Testület feladata és a Közszolgálati érték-testület között.
Megpróbálom röviden ezt kicsit aláhúzni és definiálni. Mind a kettő a közmédia portfoliójában lévő közszolgálati tartalommal foglalkozik. Ebben teljesen azonosak. Amiben különbözik az az, hogy amíg a Közszolgálati Testület kimondottan csak a tartalmi részeket és a Közszolgálati Kódexnek megfelelőséget vizsgálja, addig a Közszolgálati érték-testületnek lehetősége van, sőt kötelessége, a feladatába tartozik, a meghatározott szabályzatba tartozik, hogy a közszolgálati tartalommal együtt, annak az értékét és a felhasznált költségekhez viszonyított ár-arányát is vizsgálja. Ennyivel tehát több a mi ottani feladatunk. És ebből a szempontból talán én vagyok a legkönnyebb helyzetben, hiszen a Közszolgálati Kódexnek megfelelő vizsgálat egy része, jelentős része a mi testületi munkánk során elkészül. Ehhez hozzárendeljük ugye a Duna Médiaszolgáltatótól megkapott költségelemeket, és megnézzük ennek az értékarányát. És ez gyakorlatilag ismét hozzánk kerül vissza egy ilyen konzultációra és ezzel gyakorlatilag teljes ez a kör, hiszen a korábbi anyagok, annak a felhasználásával az értékaránynak a vizsgálatával. Most ismét lehetőségünk van egy konzultációt végezni. A Közszolgálati érték-testületnek van egy különleges feladata még. Programja van, ami azt mondja, hogy évente egy-egy, a portfolióba tartozó médiumot értékelni kell ebből a szempontból. Alapvetően persze az európai gyakorlatnak és az elvárásoknak megfelelően mindig az újonnan létrehozandó portfolió elemet kell előzetesen vizsgálni. Azonban a mi esetünkben a szabályzatunk lehetővé, sőt kötelezővé teszi, hogy a meglévő és folyamatban lévő portfoliót is vizsgáljuk. Ezért van az, hogy például az én egyik kedvenc csatornám az M5-ös, amiről annyit és szívesen és sokat beszélünk. Ugye abban az esetben már az indításnál létezett az érték-testület és előzetes vizsgálatot is végeztünk. Akkor kimondottan tervek alapján, hiszen megtervezte az MTVA és a Duna Médiaszolgálató az M5-ös bevezetésével kapcsolatos működést és hozzátartozó költségelemeket. Akkor ezt vizsgáltuk, most viszont egy újabb fordulóban már a folyamatában volt alkalmunk vizsgálni és itt már kibővült a vizsgálat olyan elemekkel is, ami a nézettséget elért célcsoportot és egy bizonyos szempontból a terveket is tudja tartalmazni. És akkor most rátérnék arra, hogy ez az értéktanácsnak évente egy rádiós és egy televíziós csatornát, vagy portfolió elemet kell vizsgálni. Én remélem, hogy majd el tudjuk érni azt, hogy az online irányába eltolódó szolgáltatások esetén majd egy online elemet is fogunk a következőkben vizsgálni. Én legalábbis ilyen javaslattal fogok élni az érték-testületen belül, amely egyébként maga határozza meg a programját. Ebben az évben egy kicsit a pandémia miatt nem is volt olyan egyszerű a találkozás. Korábban sűrűbben volt alkalma ennek a testületnek ülésezni. Ugye a Médiatanácsban lévő infrastruktúrát lehet használni és nagyon alapos munkát végeznek, ami a bekért anyagokat és előkészítést illeti. Ugye, két elemet tűztünk célul. Ez az M5-ös és egy, hogy mondjam egy különlegességet, egy csemegét, ami egyébként nekünk korábban kimondottan, talán nem foglalkoztunk mi sem ilyen mélységével, ez pedig a Nemzetiségi Rádiónak a médiaszolgáltatása, amelyik egy önálló elem ebben az esetben még akkor is, hogyha ez a rádión belüli csatornának, de hát nem is nevezhetjük csatornának, mert ugye ott elsősorban azt hiszem az online szolgáltatás az erősebb. Az M5-ös estében, ami anyagot a tagtársak megkaptak, én azt hiszem, hogy ez részben tananyag, részben pedig egy nagyon jó összeállítása most már. Érdemes lenne egyébként elővenni, én meg is fogom tenni az öt vagy négy 4 évvel ezelőtti anyagot, amikor öt éve, ’16-ban indultunk. Erről csináltunk egy anyagot és akkor tulajdonképpen csak a tervek alapján tudtunk csak véleményt formálni. Ma már egyértelműen látszik, hogy ez a működés ez jó. Ugye nagyon jól összefoglalja ez az anyag véleményem szerint egyáltalán a szükségességét ennek a szolgáltatásnak, az M5-ösnek most már a tartalmi elemeit, az új műsorokat. Egy kicsit én azt sajnálom, hogy ugye ez úgy indult, hogy egy kulturális és edukációs csatorna lesz. Eltolódott nagyon erősen a kulturális szolgáltatás irányába, tehát itt bizonyára majd szükséges lesz valamilyen javaslattal élni. De ezt a mi testületünk és a kuratórium tudja megtenni. Az érték-testületnek ez nem a jogosítványa, nincs erre felhatalmazása, de én személy szerint azt szeretném megállapítani, hogy az edukációs rész ma már sokkal kisebb, mint amit eredetileg egyébként az első alkalommal vizsgáltunk és terveztünk. Az biztos, hogy a tematikus csatornák megjelenésével és az ezzel szembeni igénynek nagyon jól megfelel ez a csatorna. És hát ugyanazokat a megállapításokat teszi tartalmi szempontból, amit egyébként mi az értékelésünkben megtettünk. Ami új, amit említettem ez a költségelemeknek a bemutatása és ez jó, hogy a mi testületünk egyébként ezen az úton azt is látja, hogy ez mibe kerül, és hogy ez milyen értéket képvisel. Az 1/5-ös pontban látszik, hogy cirka ötmilliárd forintot költünk az M5-ösre, még egyszer mondom kimondottan kulturális és az eredeti tervek szerint edukációs célra. Én azt hiszem, hogy minden tekintetben ez a költség megtérül. Hiszen ilyen fajta, ilyen szolgáltatást és ilyen műsor struktúrát és egyre javuló nézettségi adatokat, azt hiszem, hogy kevesebb költségből nem is lehetne elérni. Az MTVA és a Duna Médiaszolgálató az előzetesen tervezett költségszinten belül van továbbra is, és látszik, hogy jól tudják, jól kezelik ezt a csatornát. Amit még szeretnék. Gondolom érdemes átolvasni az egész anyagot és ezzel kapcsolatban a megállapításokat elolvasni. Én azt hiszem, a legfontosabb még egyszer mondom érték-testületi szempontból ez az ár-értékarányra vonatkozó megállapítás, amit említettem, hogy két és fél milliárd forint a produkció és a gyártási költség. 700 millió forint körül van a csatornának a műsorterjesztési költsége. Személyi költségekre 1,4 milliárdot költ a csatorna és ez arányaiban egyébként, miután van központi szolgáltatás is, az olcsóbb csatornák közé tartozik, hiszen szemben a sporttal, meg az egyéb felülettel, jogdíjak igazából nem merülnek fel. Azt lehet mondani, hogy a közmédia többi csatornájához viszonyítva 41%-kal kedvezőbben tud elérhetőséget biztosítani és tartalmat szolgáltatni. Minden tekintetben én azt hiszem, hogy egy kiváló és nagyon jó döntés volt. Anyagilag is megmagyarázható ennek a csatornának a működtetése. Mint említettem, a zárógondolatban ismételten megállapítjuk azt, hogy egy hiánypótló intézkedés volt és ma már elfogadott csatorna. Én azt hiszem, hogy nem is lehet megkerülni. Ugye van egy szlogen, az is kialakult, hogy ahol a magyar kultúra otthon van. Én remélem, hogy a műsorszerkezetnek valamilyen módon való átrendezésével előbb-utóbb az oktatás is bele fog kerülni a szlogenbe és ezt mindenképpen majd a mi testületünknek kell elvárásként megfogalmazni, a költségeket majd az érték-testületben fogjuk vizsgálni. Én elnök úr örülnék, hogy ha konzultációnak meghirdetett napirendben nem én mondanám részleteiben tovább, hanem dicsérő szavakat esetleg más is tudna mondani. Vagy éppen, ha kell, az érték-aránnyal kapcsolatban, ha kritika fogalmazódik meg, azt is meg kell hallgatnunk. Köszönöm szépen és utána térnék rá a Nemzetiségi Rádióra.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Én is azt javaslom, hogy bontsuk ketté, mert így sokkal okosabbak tudunk lenni. Balogh elnök úr jelezte, hogy hozzászólna. Parancsolj!
Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma elnöke:
Köszönöm szépen. Nem tisztem részt venni ebben a vitában, és nem is akarok. Én szeretném megköszönni a testületnek a munkáját. Ha a kollegák elfelejtették volna, ez a testület két lépcsős. Tehát a Radetzky Jenő által ismertetetten túl még van egy a Médiatanács elnökéből, a testület és a kuratórium elnökéből álló másik testület, ami vitás kérdésekben tud dönteni. Hála Istennek eddig ilyen ülésre nem volt szükség, mert a kiváló munkájuk folyamán megszülettek azok az elemzések. Tehát én még egyszer szeretném megköszönni a munkát és gondolom minden résztvevő elolvasta ezt a tekintélyes anyagot. Ezt minden területre, minden szakterületre, és minden kérdésre szinte előre megadta a válaszokat. Én nagyon köszönöm ezt a munkát, úgyhogy ennyit szerettem volna.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Köszönöm szépen elnök úr. A beszélgetéshez, vitához előzetesen azért annyit hadd mondjak el, hogy most az alapvető feladatunk az ennek az anyagnak a megtárgyalása. Tehát nem általában az M5-ös csatornának a vizsgálata, az anyag megtárgyalása. Nyilván eközben elkerülhetetlen, hogy magáról a csatornáról is beszéljünk. És én azzal is köszönöm meg az érték-testület munkáját és Radetzky Jenő munkáját is, hogy maga ez az anyag ez egy nagyon komoly munkát tükröz, én úgy látom. Tehát ez valóban látszik, hogy érdemi, normális végiggondolás volt a kérdésnek, az egész témakörnek. És azt is látom és itt egy kicsit hadd mondjam, nyilván a mi testületünk régebb óta dolgozik, régebb óta áll fenn, mint az érték-testület. De nekünk már, ha úgy tetszik több időnk volt megformálni azt a struktúrát, azt a megközelítést, amin sztenderden tudjuk már az értékeléseinket megcsinálni. Itt is látok egy ilyen előrelépést. Egyre inkább látszik, hogy megfontolt szempontok alapján strukturálisan is áttekinthetően készült az anyag. Az én megjegyzéseim is alapvetően az anyaghoz szólnak és a struktúrát dicsérve azt vetem fel elsőként, hogy nagyon jónak tartom, hogy világos céltételezést határoz meg az elején, hogy miért készült ez a dokumentum. Tehát látszik, hogy mi a formája, amit mi szoktunk mondani, és ha úgy tetszik, egyre hatékonyabban és gyümölcsözőbben mondjuk a vezérigazgatói beszámolóknál a viszonyítás kérdését. Tehát, hogy mihez viszonyítunk. Én ennek egy kicsit nagyobb hangsúlyt adnék ennél a dolognál is a szerkezetben. Mert magában az anyagban nagyon jónak tartom, hogy ott van egy külön rész arra vonatkozóan, hogy az adott tematikát lefedő más csatornákhoz képest mitől más, a profilban más, megközelítésben más az M5-ös csatorna. Ez nagyon jó, hogy ez benne van. Most fogalmazzunk így ismeretterjesztő csatornából ennyi, most pongyola módon van a megfogalmazás, de a lényeg az ez. Szerintem célszerű volna emellett az összehasonlítás mellett a saját célokhoz való, tehát, hogy maga a csatorna kitűzött és nagyon örülök annak, hogy Jenő mondtad, hogy vegyük majd elő adott esetben, amikor ’16-ban beszéltünk, hogy mit tűzött ki ez a csatorna, ahhoz képest hol tart. A folyamat ott van, hogy nézettsége mennyivel javult, mi változott meg bizonyos mértékben, az Ez itt a kérdésnek az átpozícionálásával. Erre utal, de hogyha ez még világosabban látszik az anyagból, az szerintem hasznos. Egyszerűen a kezelhetőség miatt. Ez volna az egyik megjegyzésem. A másik, amiben egy hiányérzetem van, amit próbálok úgy megfogalmazni, hogy nehogy véletlenül félreérthető legyen. Tehát nálunk a Közszolgálati Testületnél elég egyértelmű, hogy amikor a Közszolgálati Kódexhez mérjük a vezérigazgatói beszámolót, akkor az egyes pontok azok hogyan jelennek meg. Az egy nagyon jó kódex, tehát gyakorlatilag valamennyi pontot tartalmazza, amiről szólni kéne. Itt én, ezért mondtam, hogy óvatosan fogalmazok, hogy valahogy az én szempontomból, vagy figyelmetlenül olvastam, vagy túl érzékeny vagyok erre. Tehát az én számomra hiányzik ebből az anyagból egy olyan pont, ami azt mondja, hogy vajon ez a fajta kulturális és most pontosabban mondom kulturális edukációs valamilyen mértékben, mert ez közéleti is ez a csatorna. Nemcsak kulturális. Hiszen azért vannak olyan témák az Ez itt a kérdésben, például nagyon sokszor közéleti témák is szóba kerülnek. Vagy teljesen közvetlenül közéletiek, vagy közvetve. Hogy ebben semmiképpen sem politikai kiegyensúlyozottság, az engem nem érdekel. Azt gondolom, hogy lehet, hogy nem mindenki fog itt az asztalnál velem egyetérteni, a tudomány, a kultúra, az nem politikai megoszlások kérdése. Az igazságok és szépségek kérdése, úgy gondolom. Ez a személyes véleményem volt, bocsánat. Nem akarom senkire ráerőltetni. De hogy a különböző kulturális, adott esetben szakmai, már, mint a normalitás határain belül való megközelítéssel, tehát egyálalán nem érvelnék amellett, hogy sűrűn lapos földhívőket hívjanak be. Tehát ezt semmiképpen nem javasolnám. Elnézést kérek, akár a testületen belüli, akár azon kívüli laposföld hívőktől. De a normalitáson belüli sokféleség, szellemi, szakmai, tudományos, kulturális sokféleség mennyire jelenik meg. Szerintem ez vizsgálandó volna. Éppen azért, merthogy az nagyon fontos, a missziójába ennek a beágyazódása benne van. És te így is fogalmaztad meg Jenő és nagyon fontos, ahol a magyar kultúra otthon van. A magyar kultúra ott van otthon, ahol minél teljesebben ott van mind a magyar kultúrának olyan, a normalitáson belüli magyar kultúrának a része. S ez szerintem vizsgálandó volna, azért, hogy minden kulturális, már megint csak a normalitáson belüli szakmai, tudományos, kulturális, művészeti áramlat ott legyen. Ezt én lényegesnek tartanám. Mert ezzel épülünk, mindannyian épülünk. Én is nagyon érdeklődve nézek sok mindent, amelyről egyébként személy szerint igen rossz véleményem van. De érdekel, hogy meg tud-e győzni adott esetben engem, mint nézőt. Én ennek a szempontnak a felvételét javaslom. És most nem is beszéltem arról, hogy ez szerintem M5-ön hogy jelenik meg és hogy nem jelenik meg. Az egy másik kérdés. De hogy ez a szempont ebből az értékelésből megjelenjen, az szerintem fontos volna. Akár a jövőben, vagy ha beszélgetünk róla. A következő megjegyzésem az, amiről végre most beszélhetünk, a testület egyéb ülésén nem, az a pénz. Tehát én szerintem nagyon jót tenne ennek a beszámolónak és az M5-nek és mindenkinek, ha szembesítenénk magunkat, leginkább a döntéshozókat azzal, hogy ez valami egészen elképesztően olcsón működő csatorna. Nagyon olcsó.
Perjés Fanni testületi tag:
Bocsánat, hogy beleszólok, csak valaki borzasztóan hangosan lapozgat valamit és ez nagyon megrontja a hang minőségét. És így elég nehéz koncentrálni.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Itt nálunk nem. Vagy szárnyaslovak vannak itt, vagy pedig valaki nem halkította le a mikrofonját. Vagy a kettő együtt. Köszönöm, hogy szólt.
Tehát a pénz kérdése. Én végeztem egy futólagos számítást. Valamennyire az ember benne van ebben az iparágban, egy, két és fél, három perces igényes animációkkal elkészült kis film, most konkrét iparági tapasztalatunk van, mert csináltuk. 300 ezer forintba kerül. Úgyhogy nem SG és hatalmas 17 kamerás dolgokról beszélek. De már az igényességnek egy alapvető szintje. Ha egy nap csak kétórányi ilyen tartalom volna, az nem olyan nagyon sok a 24-ből. Akkor felírtam magamnak a számításom eredményét, pusztán csak ez, semmi más. Pusztán csak ez a rész hétmilliárd forintba kerülne. Csak ennyi. Ez semmi mást nem jelentene egy évben, minthogy csak összesen kétórányi ilyen tartalom volt naponta. Nem az egész csatorna. És akkor kezdene el versenyképes lenni azokkal a hatalmas nagy nemzetközi cégek által gyártott spektrum stb. filmekkel, amelyekkel nagyon helyesen mondja az anyag, versenytársa. Ehhez képest azt hiszem ötmilliárd a teljes költségvetés. Tehát ehhez képest érzékeltettem, hogy mennyire abszurdan kevés pénzből működik. Tehát szerintem ennek a hangsúlyozása az anyagban, hogy itt nagyon nagy érték jön létre, miközben a ráfordítás akár a versenytársakhoz képest, akár a közszolgálati média egyéb csatornáihoz képest, hát egészen alacsony. És szerintem ezt érdemes akár – a gazdálkodásról önálló pont van –, de hogy ezt még egyértelműbben, jobban kiugratni ezt a részt, szerintem az anyagban ezt érdemes. Nincsenek illúzióim, hogy ettől most a nagy rádöbbenés elönti a pénzügyi fő diszponálókat. De hátha valamit ezen indít. Tehát én ezt nagyon fontosnak tartom. Éppen a magyar kultúrába való beágyazódás miatt, például amiatt, hogy ezt nem tudom, mennyire tudjuk, én véletlenül értesültem, csak iparági tájékozódás folytán, hogy egyébként Magyarországon az ilyen típusú digitális kultúra technológiai háttér szolgáltatása, tehát animációkészítés, ilyesmi egyébként Magyarország világelső. Itt olyan műhelyek dolgoznak, sajnos nagyon nagy kis mértékben magyar megrendelésre. Hollywoodnak, fogalmazzunk magyarul. Meg az angolszász világnak. Olyan műhelyek dolgoznak, amelyek messze a világszínvonalon vannak. És én nagy bajnak tartom, hogy ezt nem tudjuk legalább kísérni, mert nem leszünk versenyképesek. Kisebb részben ezt a tudást, ezt a kultúrát húzzuk be a közmédiába. És akkor az utolsó megjegyzésem, ami részben az anyaggal is foglalkozik, picit talán túlmegy rajta, van egy, talán egy vagy két helyen láttam utalást arra, hogy hogy néz ki egyáltalán a médiahasználat, a digitális kultúra, ilyesmi. Én azt látom, hogy érdemes volna az anyagban külön foglalkozni annak a vizsgálatával, hogy óriási divatja lett, én ezt figyelem meg az elmúlt hónapokban. Szó szerint az elmúlt hónapokban. Mindenki elkezdett podcastot csinálni. Már rég nem podcastoznak, mert ugye az nem podcast, amit csinálnak valójában. De nézem a YouTube-on, általam kedvelt, meg nagyon nem kedvelt, vagy profi tévés, vagy profi tévésnek magát gondoló bárkicsodákat. És én egy sort nézek ebben elsősorban, a nézettséget. És ma már a YouTube-on, most nem a YouTube-nak akartam reklámot csinálni, csak nincs más felület egyelőre. A YouTube-on a nézettségi számok, azok bőven versenyképesek az ilyent típusú podcast számokkal. Tehát az ismeretterjesztő csatornák podcastban menő nézőszámaival. Magyarán a versenyhelyzet duplán jelenik meg. Nemcsak a Spektrummal, Nat Geoval, nem sorolom, hanem ezzel is. És hogy ezt az anyagban alaposabban megvizsgáljuk, szerintem ez fontos volna. És ez visszahat arra, amit idáig mondtam. Hogyha nem ragadjuk meg a közmédia oldaláról széles körben a témákat, széles körben a szereplőket, oda fognak átmenni. Tehát én az anyaghoz ezeket a felvetéseket javaslom végiggondolni. Bocsánat, ha egy kicsit hosszabb voltam, de mivel ezzel professzió szinten is foglalkozom vele, ezért lényegesnek tartottam, hogy ezeket elmondjam.
Megadom a további szólás lehetőséget természetesen. Helyben is és kamera előtt is. Parancsolj.
Azt kérem, hogy aki beszélni szeretne a skype-on keresztül, az először a kezével jelezze, hogyha nem látom, akkor nyomja meg a gombokat és akkor látni fogom.
Radetzky Jenő testületi tag:
Amíg más gondolkodik, addig elnök úr én egy értem az üzenetet. Csak aláhúzni tudom, amit egyébként korábban is említettem, azt a számot, hogy ez a csatorna öt év alatt stabil helyet vívott ki magának. Nemcsak a magyar közmédiumban, hanem én szerintem a magyar társadalmi igényeknek megfelelő helyet elfoglalta. Tehát a döntés annak idején helyes volt, a végrehajtás jó, súlypontokon lehet ugye vitatkozni. Nagy valószínűséggel egyszerűbb volt elmenni a rendkívül magas magyar kulturális bemutathatóság mellett. Elhúzódott erre, hogy az edukáció az mindig is egy kényes kérdés, tehát azzal nehezebb volt foglalkozni. Tehát azt lehet mondani, hogy jó döntés volt, stabil, gazdaságilag relatíve olcsón dolgozik és nemcsak egyébként a lehetséges drága műsorokkal szemben, hanem ugye maga a közmédiumon belül is. Hiszen ezt a számot említettem, hogy 41 %-kal kedvezőbb az egy műsoridő és még a nézettséget is beszámítva ehhez, a többi csatornához képest. Tehát alapvetően jó helyen van. Amit felvetettél elnök úr, hogy most már lehet, hogy miután kivívta magának ezt a helyet és értékállóvá és vizsgálhatóvá vált, lehet, hogy most el kell indulni egy másik csata irányába. Ugye a nemzetközi porondon nagyobb költségvetéssel bíró tudományos szolgáltató csatornákkal szembeni küzdelemben, amihez persze alapvetően fegyver kell és pénz. Én eleve ezzel egyetértek. Én ezt továbbítani fogom, de hát ezt megtehetjük mi is a Közszolgálati Testületnek az anyagaiban, amikor a vezérigazgató munkáján keresztül egyébként ezt a csatornát értékeljük. De azt látni kell, hogy több pénzt nagy valószínűséggel nem lehet kapni. Arról lehet esetleg szó, de az nem a mi kompetenciánk, hogy átrendeződés történjen, mert ugye van olyan csatorna, amelyik a jogdíjak miatt iszonyatos sok pénzt igényel, vagy emészt fel. Mert egyébként itt is lehetne több pénzt elkölteni, mert a kulturális területen is lehetne egyébként nagyon sok jogdíjas minőségi adással bővíteni. Nem biztos, hogy magyar kulturális eseménnyel, hanem nemzetközivel. Nekünk az volt a feladatunk, hogy a mostani felhasznált költség és közszolgálati tartalom ár- és értékarányát vizsgáljuk. Nem könyvelői szempontból, hanem közszolgálati tartalom és érték miatt. De mindenesetre az általad felvetett gondolatokat, mint konzultációs eredményt én magam részéről továbbítani fogom.
Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma elnöke:
Köszönöm szépen. Én maximálisan egyetértek Fábri elnök úrnak a hozzászólásával. Csak szeretném két-három dologban még megerősíteni Jenőt, hogy annak idején, amikor ez elindult mindannyiunk örömére, mert valahol itt a testület környékén született az ötlet, hogy a kultúrával foglalkozó önálló csatorna jelenjen meg. Tehát ez azért kicsit a ti sikeretek is, meg a kuratórium sikere is, hogy ez elindult. És ha megnézzük, a forrásokkal kapcsolatos viszont, akkor azt is látjuk, hogy a források nem csökkentek, hanem növekedtek. Tehát van egyfajta bizonyítás utáni premizálás, akárhogy is nézzük. De vannak, amiről eddig nem beszéltünk, de én nekem mindig fontos volt, hogy beszéljünk róla. A közmédia archívuma az egyik legfontosabb, rengeteg időt álló kulturális tartalommal. De szembesültünk egy csomószor olyannal, hogy egy-egy színházi előadásnak korábbi időszakban készült színházi előadásnak a jogdíját úgy állapították meg a külső tényezők, hogy sokkal több millió forintot kellene fizetni egy-egy fordításra. Ezt vizsgáltuk korábban, tehát ez egy adottság. Ugyanakkor viszont vannak olyan tartalmak, amelyeket lehetne és kellene is. A másik, ami fontos, hogy megszületnek ezek a tartalmak, jók. A műsorfolyamban helyt kapó tartalmak egy nagyon jelentős része időt álló. Majd felkerül a Médiaklikkre, nyolc nap után vagy egy hét után ugye már nem elérhető és bekerül az archívumba. Tehát valamilyen formában, ha a testület, mert ugye beszéltük, hogy esetleg valamikor önálló napirendre venné ezt a csatornát. Akkor én azt gondolom, hogy ennek valamilyen formában az időt álló tartalmaknak az időt álló megkeresését lehetne csinálni. A másik, elnök úr is mondta, itt a konkurens csatornák a Spektrum és a többi, én vettem magamnak azt a bátorságot, hogy időnként hosszabban néztem. Tehát ugye ott van, hogy egy nap vagy nyolcszor megismétlik ugyanazt a műsort. És azért nagyon silány műsorokat is találtam. Tehát, amikor egy szem kamerával, amatőr módon 28-szor megszakítva, hogy ugye jól értik, ha nem értik akkor elmondom még egyszer stb. stb. Tehát ők is küzdenek, pedig az egész világról szedik össze az anyagokat. És ők is küzdenek azzal, hogy hogy tudják ezt megtölteni. A másik a nézettség. Hogyha valaki a konkurens csatornákat nézi, mondjuk Magyarországon és az M5-nek az elérését, ami ugye szeretnénk, ha még jobb lenne. De azért már ott vagyunk. Tehát a világ csatornáival, ezekkel a csatornáival és a miénkkel, hogyha összenézzük, ott vagyunk. Úgy, hogy ők is sokat vesztenek, mi is sokat vesztünk, mert a hagyományos televíziózás, ugye az megy lefelé. És itt jövünk oda, amit mondtál, hogy egy-egy YouTube csatornán, egy-egy területen hogy lehet. Most az eldöntendő, én valamilyen formában idegenkednék attól, hogy ezek a tartalmak mondjuk YouTube csatornán legyenek elérhetők, mert akkor a saját kulturális termékeinket kivisszük egy olyan piacra, amihez nincs közünk. Tehát nagyon örültem, amikor a Filmintézet elindította a magyar letölthető tartalmú anyagokat. Hát ezt meg kell vizsgálni, hogy egy magyar nyelvű ilyen jellegű dolgot, hogy lehetne időt állóan csinálni. A másik, hogy tettünk egyszer egy kísérletet. Ugye a YouTube azért tud sokat, mert hirdetést vonz. És tettünk egy kísérletet, hogy felraktunk a YouTube-re egy filmet és meghirdettük. A YouTube-on és hirdettük, meg a Facebookon is hirdettük, hogy a YouTube csatorna. Kaptunk vissza mit tudom én 28 ezer elérést. És közben meg megnéztük, hogy mennyien voltak, töredéke sem volt. Tehátgyakorlatilag ő azt is számolja, bár most már ez finomodott, ha kattint vagy csak megjelenik valahol. De az abszolút elérés, az nagyon bizonytalan. Tehát az attól függ, hogy kinek milyen érdeke van. Tehát, amikor egy YouTube csatornára feltesszük és összehasonlítjuk, hogy na, most látta 150 ezer ember, közel sem. Ez egy üzleti vállalkozás. De mindenesetre, amit a Gyuri felvetett, maximálisan egyetértek. Tehát ezzel az anyaggal, ezzel a készültséggel, ha összejöttök legközelebb, és így meg tudnánk ezt fogalmazni. Én úgy vettem észre, hogy a múltkori javaslatok például, a vitaműsorok elindítása stb. stb., az értő fülekre talált. Amit megfogalmaztatok. Szerintem örülnek minden olyan ötletnek vagy javaslatnak, ami kapacitásba és minden egyébben megcsinálható. Ennyit szerettem volna hozzátenni.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Köszönöm én is. További hozzászólások. Parancsolj.
Prof. Dr. Kucsera Tamás Gergely testületi tag:
Én jeleztem a kezemmel.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Heisler András, utána Kucsera Tamás.
Heisler András testületi tag:
Jó, én rövid leszek. Üdvözlök mindenkit szeretettel. Lehet mondani, hogy csak azért beszélek, hogy levethessem a maszkomat, mert szenvedünk itt ebben a maszkban. De komolyra véve, én három vagy négy dolgot jegyeztem meg itt a beszámoló kapcsán. Egyrészt maga a beszámolónak a struktúrája és ezt kell ugye részben értékelnünk. Vagy nagy részben, az nagyon komoly, nagyon alapos anyag. Tehát le a kalappal, amit csináltatok, és csak gratulálni tudok hozzá. Tartalmi vonatkozásban pedig három dolgot jegyeztem fel, nagyon röviden elmondanám mindegyiket. Az egyik, hogy az edukációs részt, azt valóban erősíteni kellene az M5-ös csatornánál. Már csak azért is, mert ezzel lehet a nézettséget biztos magasabb szintre generálni. Hiszen a magyar nyelvű csatorna, illetve a magyar előállítású csatornával ebben nem tudnak versenyezni a nagy nemzetközi csatornák. Tehát ebben van nekünk úgymond piaci előnyünk, hogy ez a csatorna pontosan tudja, hogy Balassi költészete, hogy a Nyugatnak a kulturális öröksége és akkor sorolhatom végig a kulturális részt, a történelemben ugyanez. Tehát, hogy ebben kellene erősíteni, mert ez a nézettséget is vinné előre. És én nem javasolnám azt, hogy próbáljon meg ez az M5-ös csatorna formálisan versenyezni itt a nagy nemzetközi csatornákkal, mert, hogy nekünk azt kellene kihasználnunk, amibe mi jobbak vagyunk, és ebbe tudunk mi jobbak lenni. Amit még felírtam magamnak, itt a hozzászólásokból és egy picit ismétlés, de hogy ezt az online térrel való viszonyt mindenképpen át kell gondolni, úgyhogy ennek nagyon örültem, hogy ezt elnök úr jelezte és, hogy itt fogadókészség van a többieknél is. Köszönöm szépen.
Prof.Dr. Kucsera Tamás testületi tag:
Köszönöm a szót elnök úr. Én is azzal kezdeném, hogy tiszta szívből gratulálok és köszönöm a kiváló anyagokat. Én tulajdonképpen a két anyag apropójához kapcsolódóan szeretnék kérdést megfogalmazni, felvetni. Mi a társadalmi kontroll egy fajtáját jelenítjük meg és biztosítjuk a Közszolgálati Testület munkáján keresztül és ezért kérdezném, hogy például a nemzetiségi rádió működésével kapcsolatosan vannak-e rendszeres konzultációk az országos kisebbségi önkormányzatokkal. Különös tekintettel azokkal, amelyek adásidővel is bírnak. Már, hogy közszolgálati rádió műsorfolyamában, illetve a másik az, hogy tulajdonképpen ezekkel a kisebbségi önkormányzatokkal van-e az MTVA-nak együttműködése, megállapodása. Szerintem ez fontos lenne, ugye és azért mondtam az, hogy az elém került anyagok apropóján szólok inkább és nem közvetlen azokhoz. Fontos lenne szerintem azt látnunk, hogy milyen véleménnyel bírnak a készült anyagokról. És nemcsak a vélemény miatt lenne fontos, és itt most átugrok a rádióhoz kötődően mondtam el a mondandóm első felét, és a másik felét pedig az M5-ös csatornával kapcsolatban. Nemcsak azért lenne fontos, hogy a társadalmi képviseletek véleményét tudjuk, hanem azért is, mert ha gyakorlati értelemben együttműködő partnerekként tekintünk rájuk, akkor nyilvánvalóan ezeknek az adásoknak a népszerűsítését is, tehát a társadalmasítását tudják segíteni. És ugye itt elhangzott Balogh László úrtól is, hogy világszinten esik vissza a tévézés, mint társadalmi szokás. Mint médiafogyasztás, tehát nyilvánvalóan új csatornákat kell keresni, hogy ezekhez a hagyományos vagy éppen hagyományos alapokon álló, de már mondjuk így, hogy a jelenbeli eljárásokkal is dolgozó médiafelületekhez, platformokhoz visszahívjuk a nézőket, a hallgatókat. És ugye ezeknek, és itt gondolok arra a társadalmi partnereknek vagy azoknak a körét, ha kiszélesítjük, számos olyan a virtuális térben lévő felülete van, ahol mondjuk egy-egy műsorra fel tudják hívni a figyelmet. Tehát facebookon vagy más felületeken is. És ilyen módon a nézettséget és hallgatottságot mind a társadalmi partnerek, mind a közmédia szociális médiafelületein lehetne növelni, legalábbis törekedni ezek növelésére is. És itt kanyarodom, mondom olyan módon az M5-ös csatornához, hogy az M5-ös csatorna, tehát legalábbis, amíg M5-ös csatornaként működik, tehát egy kulturális csatorna létrehívását a 2011 őszén megalakult Magyar Művészeti Akadémia ’12 tavaszán már kezdeményezte. Akkor ez az új köztestület, ez akkor éppen új szervezeti rendben működött, mint közszolgálati média. Ezen téma mentén vettük fel a kapcsolatot. És azt is elmondhatjuk, hogy ugye nekik az MTVA-val van egy együttműködési megállapodásunk és valóban gyakorlati együttműködésünk is van. És itt jön össze az előbbi ötletem és kérdésem a gyakorlat felől. Mi rengeteg anyagot gyártunk az M5-nek, nemcsak az MMA portré sorozatokra gondolok, hanem számos más egyéb kisebb-nagyobb műsorfolyamokban adunk át anyagokat. És ezeknek ugye a nézettségét mindenképpen javítja, mondjuk a Művészeti Akadémiának az előbb említett Facebook vagy Instragram, vagy egyéb felületek nálunk előzetes hírverést csinálunk a műsoroknak. Tehát két dolog ilyen módon összefügg. Az egyik, ami a kérdésem volna, hogy mi a gyakorlata ilyen módon a folyamatos társadalmi párbeszédnek, akár a tematikus csatornáknál, mint a Nemzetiségi Rádió vagy éppen az országos nemzetiségi önkormányzatokkal és vagy mondjuk a kulturális csatornánál milyen együttműködések vannak még. Tudom, hogy korábban volt az MTVA-val a Magyar Tudományos Akadémiának éppen Fábri György elnök úr által gondozott Mindentudás Egyeteme korábbi évtizedben. Tehát számos olyan támogató erővel bíró nagy beágyazottságú civil szervezet jöhetne szóba még – amelyek most nem napi partnerek – a már valamilyen módon kialakított együttműködésken, meglévő direkt társadalmi képviseleten túl, amit itt a Közszolgálati Testületben ellátnak nagyon komoly, vagy nagy kulturális ereje van, vagy nagyon komoly szervezeti, tagsági mögöttese. És egyfajta, a cél elérés szempontjából nagy segítséget nyújthatnának egy ilyen fajta, az előbb általam körbe rajzolt, írt együttműködések kialakításával, újabb és újabb csatornákon keresztül, a hírvivés segítségével megvalósításra.
Azt hiszem, talán kapcsolódik, vagy mindenképpen kapcsolódik a témánkhoz, még nem is a jelen részét képezi, de szerintem ilyesmi kérdést meg lehet fogalmazni, hogy a Közszolgálati Testület tagjaiként. Köszönöm a figyelmet.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Köszönöm szépen, és egy dologgal hadd erősítsek erre rá. Még én egy kicsit élesebben fogalmaznék, mint ahogy Tamás mondta. Tehát, ha fenntartjuk, hogy valóban a mi testületünk is szorgalmazta, hogy egy ilyen típusú specializálódás legyen a közmédiában. És van ez a csatorna, nagyon örülünk neki. És valóban szinte, ahogy körülnézek, szinte valamennyi területet, amelynek a képviseletében mi itt vagyunk, nagyon jelentősen érinti a műsoraival. Hadd fogalmazzak úgy, hogy kutya kötelességük, szerintem a saját hálózatainkon ennek az értékes műsorairól hírt adni, terjeszteni. Úgy gondolom, ezt magamnak is mondom egyébként, hogy ezt nyugodtan tekinthetjük úgy, hogy ez a mi ügyünk is. Mert ebben a kérdésben, egyéb csatornákat értve, lehetnek ilyen-olyan, amolyan viszonyulások. De itt teljesen egyértelmű, hogy a magyar kultúrának, tudománynak, oktatásnak, egy a külhoni magyarsággal kapcsolatos híreknek és sorolhatnám tovább, egy olyan helyéről van szó, ami érdekünk is és kötelességünk is ezt terjeszteni. Ez egyébként a nézettséget is érintené, ez fontos, de sokkal fontosabb, hogy a beágyazódottságot és a visszajelzést. Tehát, amit Tamás mondott, csak kicsit talán érdesebben, mert fiatal és derűs, én meg öreg vagyok és rideg. Tehát magyarán tényleg azt gondolom, hogy ez ügyben van teendőnk nekünk is. Köszönöm.
További hozzászólások nem tudom vannak-e még? Az adott témához. Parancsolj.
Zsigmond József testületi tag:
Én tartalmilag teljesen meg vagyok elégedve ezzel az anyaggal és gratulálok. Én a kérdéseimre választ is kaptam, ami bennem felmerült. Egyetlen apró technikai felvetésem lenne, hogy az ilyen anyagokat, ahol grafikonok vannak, meg különböző vizualizációs elemek, jó lenne, ha színesben kapnánk meg. Mert egyáltalán nem mindegy, ebben az anyagban vannak olyan grafikonok, amit nehéz értelmezni, a feketének a különböző árnyalataival. Úgyhogy ezen lehetne javítani. De tényleg ez egy taktikai apróság, ha már a dokumentumot elemezzük. Tartalmilag én teljesen rendben találom és nincsen kérdésem.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
További megjegyzések? Amennyiben nincs, akkor Jenő gondolom összefoglalod majd magad számára is, illetve itt lesz egy dolgunk, én az itt elhangzottakat szintén összefoglalom. Ahogy a múltkor is csináltuk ezt és akkor ezt így egy levélben eljuttatom az érték-testület számára hivatalosan. Illetve Jenőt kérhetjük, hogy konkrétan közvetíti majd a munkában. Nagyon szépen köszönjük. Jenő még egyszer köszönjük ez irányú munkádat és akkor most térjünk át a nemzetiségi rádió kérdésére.
Radetzky Jenő testületi tag:
Hát ez egy igazi unikum. És ennek az anyagnak én gondolom, az összeállítás során magam szembesültem vele, de én gondolom, hogy a testület tagjainak az anyag kézhezvétele után és elolvasása után meg kellett állapítanunk, hogy ezzel a témával vagy ezzel a csatornával, vagy ezzel a szolgáltatással talán méltatlanul keveset foglalkoztunk az elmúlt időszakban. És ezért is örülök, hogy így sikerült az érték-testületnek ezt az anyagot összeállítani, mert ez a feladatának megfelelően ez egy leltár. Ugye megmondja azt, amit összefoglalva, tudunk, hogy 13 jegyzett kisebbség van, akinek egyébként ilyenfajta szolgáltatást nyújt a közmédia. Azt tudjuk, legalább tudjuk, hogy három helyen is hol készülnek ezek a műsorok az országban, azt is tudjuk aztán, hogy milyen platformon terjesztik, mert gondolom, kevesebben tudtuk ezt hallgatni. Talán még a nemzetiségiek közül is nehezen érik el többen, hiszen analóg rádiót elég kevesen hallgatnak. A műholdas vevő sem egy általános és hát az a generáció talán, amelyik még nagyon kötődne egy ilyen fajta nemzeti csatornához, mondjuk az online-t sem biztos, hogy mindennap használja. Ebből a szempontból ez is az értékeléshez tartozik, és hát benne van, mint mondtam, mint leltár, akkor benne vannak a költségek is. Hiszen ez volt a feladatunk. Megnézni, hogy ezt a szolgáltatást, amit a közmédia külön csatornán és külön szerkesztőségeknek a munkájával felvállalta, milyen költségelemekkel tudja előállítani. Itt is azt kell mondani, hogy a számosság miatt, mármint a nemzetiségek számossága miatt, a helyszínek miatt, és egyáltalán a műsorszolgáltatás és közlés nehézsége miatt én úgy gondolom, hogy ezt is olcsón, és viszonylag kevés költségfelhasználással tudja elvégezni. Hiszen az a 170 millió forint, amit bruttóban erre a csatornára költ a közmédia, én úgy gondolom, hogy nem lehet kritika tárgya. Az más kérdés, hogy talán ebben is egyébként igaz az, amit elnök úr megjegyzett, hogy másképpen előállított tartalmi elemekkel, ami egyébként megfelel a mai korszerű technikának, lehet, hogy ebbe több költség kellene, többe kerülne és lehet, hogy jobban megfelelne annak a feladatnak, ami egyébként erkölcsi kötelességünk. És eminens érdekünk az államalkotó nemzeti kisebbségeinkkel szemben. Úgyhogy én azt hiszem, hogy most olyan ponthoz érkeztünk, ami nemcsak az érték-testület ideküldött anyagával, hanem a Közszolgálati Testület talán egy kis hiánypótlást is végez, hogyha ennek az anyagnak a tartalmi elemeiről konzultálunk.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Köszönöm szépen. Nagyon köszönöm, és valóban én csak aláhúzni tudom azt, amit említett Radetzky Jenő, hogy lesz dolgunk erről beszélni. Nézem, látom, hogy Gugán Jánost látom, hogy jelentkezik. János, jól látom, hogy jelentkezel?
Gugán János testületi tag:
Köszönöm a szót, és elsőre köszönöm mindazoknak, akik ezt a nagyon komoly, nagyon részletes anyagot összeállították. Ha mondhatom ez szubjektív véleményemet ezzel kapcsolatban. Televízióban dolgoztam huszon néven keresztül, de az utóbbi pár évben rádiószerkesztőséget is vezettem. Azt gondolom, hogy elég jó rálátásom van az ügyre, és azt kell mondanom, hogy belsősként is csak dicséret illeti az anyag összeállítóit, hiszen a történelmi hátteret bemutatta, a műsorok előállításának céljait, költségvetését, tehát minden olyat, ami releváns ezzel a műsorral kapcsolatban. És azt gondolom, hogy azoknak is, akik most találkoztak először ezekkel a műsorokkal, azoknak is egy nagyon jó áttekintés. Ennyit elöljáróban és még egyszer köszönöm.
Hallgatója lennék ennek a műsornak, de itt rátérnék egy pillanatra az igazi problémára. Az az, hogy elég nehezen elérhető, ha szabad saját tapasztalatot: elég sokat utazom és elég sokat ülök kocsiban. Az újabb modernebb autókban, az utóbbi 3-4 évben kiadott autókban szinte nincs, elérhetetlen a rövidhullám, tehát nem lehet hallgatni. S még egy megjegyzés ezzel kapcsolatban, hogy családi körben is hallgatják a műsorokat, de elég nehéz már olyan készüléket találni, amelyiken ezt meg lehet tenni. Én az anyukámnak nemrégiben próbáltam és elég komoly kihívást jelentett, míg találtam egy olyan rádiót, amin tudja hallgatni a nemzetiségi műsorokat. Ez nem tartozik ugyan lehet, közvetlenül a műsorkészítés tárgyába, de azt hiszem, hogy ez egy nagyon fontos információ. És ezt egyébként tudomásom szerint az ombudsman-helyettes asszony is észrevételezte, és erről egy anyagot készít. Ami a műsorok, nem is tudom, tartalmát illeti, az azt hiszem, hogy azt kell mondani, hogy maximálisan megfelel a közszolgálatiságnak, hiszen mindennel foglalkozik, ami le is van írva, ami egy közszolgálati csatornán elvárható. Igen, valóban azt gondolom, hogy azok, akik nem tagjai vagy nem tartoznak valamelyik nemzetiséghez, elég keveset tudnak ezekről a műsorokról. Pedig ahogy az anyagban is látszik, hogy lassan 70 éve működnek ezek a szerkesztőségek, elsősorban horvát, német, amelyek ezeket a műsorokat előállítják. Válaszolnék is két kérdésre, ami a nemzetiségek, az Országos Nemzetiségi Önkormányzatokat és az MTVA-val való kapcsolatot illeti, és ami ezeket a műsorokat illeti, azt kell mondanom, hogy mint az Országos Horvát Önkormányzat elnöke, ez a kapcsolat az MTVA-val, illetve a közmédia képviselőivel, ez inkább személyfüggő. Tehát, ha olyan főszerkesztő van, aki meg akarja hallgatni a nemzetiségi önkormányzatok vezetőinek véleményét, akkor ez tud sikeres lenni. Volt egy pár olyan év, amikor gyakorlatilag nem volt semmiféle kapcsolat, nem is kérdezték a véleményünket. Szintén kérdés volt, hogy hogyan lehetne esetleg rávilágítani a nemzetiségek körében a figyelmet ezekre a műsorokra. Nem nagyon kell, mert követik a nemzetiséget a műsorokat, és az egy jó, szerintem egy jó vonal, hogy az újságírók, akik ezekben a műsorokat készítik, azok egyébként aktív tagjai a saját nemzetiségi közösségeiknek. Egyfelől benne vannak ezek az életben a körforgásban és így is fel tudják hívni a műsorokra a figyelmet. Ez egy nagyon jó vonal. És ami még egy probléma szintén, amit nem hallottunk, de ha már egyszer a közszolgálati érték vizsgálatnál, azért elmondanám, hogy ezeket a műsorokat általában a kétórás műsort, meg ami még mellette fel van tüntetve, azt általában két műsorkészítő, tehát két újságíró készíti, akik egyben a riportokat csinálják, a műsorvezető, szerkesztők, zenei szerkesztők és ők csinálják az adminisztrációt is. Tehát, hogyha igazán még nagyobb hangsúlyt tudunk fektetni a minőségre, akkor itt elsősorban fejlesztés történjen az új kollegák alkalmazásával. Mert ez így sokszor egy műsorkészítő gyárrá módosul, de nem tudja néha azt a minőséget elérni, amit megérdemelnének. Nekem most első körben ennyi, s nagyon szívesen válaszolok, még ha van olyan kérdés, ami a konkrétan a nemzetiségeket illeti.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Köszönöm, Balogh úr?
Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma elnöke:
Köszönöm a szót. Amit János mondott, ahhoz szeretnék egy kiegészítést tenni. Valóban nagyon kevés példa van Európában arra, hogy egy közszolgálati médiaszolgáltató önálló nemzetiségi rádiót üzemeltet. Én még emlékszem arra, hogy amikor ez tervbe volt véve, ezek a technikai problémák nem álltak fenn, amiről beszéltünk. És egy, ha úgy tetszik szinte közmegegyezés-szerűen volt ez a döntés. Az, hogy a digitális átállás elszaladt mellettünk és ilyen gyorsan, az egy adottság. Amire János is utalt, hogy az ombudsmannal, a nemzetiségi ügyekkel foglalkozó ombudsmannal konzultáció folyik. Ezt évek óta tesszük. Volt úgy, hogy én is, bocsánat, hogy magamat mondom előre. Dobos Menyhért vezérigazgató úrral vendégei voltunk az ombudsman asszonynak és jelenleg is, magam is ismerem azt az anyagot, amit az ombudsman asszony készített és csak tájékoztatom a testületet, hogy a közmédia részéről meg van határozva, hogy kik azok, akik folyamatosan – mert ez egy friss jelentés volt –, hogy az elkövetkező hetekben kik azok, akik ezt végig fogják járni és megpróbálunk valamifajta megegyezést találni. Ugyanakkor az nagyon nehéz, hogy milyen platformra és hogyan. Tudjuk azt, hogy a frekvenciák szűkösek és országos frekvenciát biztosítani, nincs akkora felület. Tehát meg kell találni azokat a módszereket és módokat, hogy a nemzetiségi felhasználók tudják használni. A közmédia az ebben az esetben gesztusokat adott, minden nemzetiségi műsor, rádió-televízió ingyenesen hozzáférhető minden nemzetiségű számára, minden nemzetiségű platform számára, az internetes platformokon is. Sőt, hogyha a nemzetiségiek a saját területükön kereskedelmi regionális rádiókat vagy televíziókat ismernek, azok is megkapják térítésmentesen, korlátlan ismétléssel. Tehát, ha magyarul van egy nemzetiségi terület és ott van egy helyi műsorszolgáltató, ezeket megkapják és odaadják. Tehát mindenféleképpen valós a probléma, meg kell oldani valamilyen formában a problémát, a közmédia eddig az összes rendelkezésére álló eszközzel próbálta ezt csinálni, és büszke arra, hogy van egy ilyen rádió. Még akkor, ha ilyen körülmények vannak. Köszönöm szépen.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Köszönöm szépen. További hozzászólások? Amennyiben nincsen, egyrészről újra szeretném hangsúlyozni, hogy valóban ezek a felvetések, ami az elérést illeti, az egy részben gazdasági, részben frekvenciagazdálkodási, részben egyszerűen adottsági kérdés. Most nem tudom ezt másképpen mondani. Ugyanakkor azt szeretném hangsúlyozni, és ez korábban előfordult többször is, hogy szóba került köztünk a testületi üléseken, hogy a nemzetiségi identitások megőrzésének a médiatérben való jelenléte az nélkülözhetetlen lenne ma már. És ezt a legmaximálisabban támogatjuk minden formában. Tehát úgy gondolom, hogy a testület bármely szegmensét nézem, akár az oktatási, tudományos rész magától értetődik. A regionális, települési részt a külhoni, vagy az egyházi oldalról. Mindegyik oldalról úgy gondolom, hogy ez nem egyszerűen csak egy szép szlogen, amit mondunk, hanem ha úgy tetszik, a mögöttünk lévő szervezeteknek és közösségeknek is a közös akarata. Tehát ebben a legmaximálisabb támogatást nyújtjuk az ez ügyben közvetlenül érdekelteknek. Tehát, ha ezt az üzenetet szintén megfogalmazzuk az összefoglaló helyes lesz így.
Azt hiszem, ez alapján is majd …. Bocsánat, Heisler András még szeretne beszélni.
Heisler András testületi tag:
Picit el szeretnék csatlakozni, mert úgy gondolom, hogy ennek sokkal nagyobb a jelentősége, mint ahányan hallgatják. És nagyon sok kritikát kaptunk joggal vagy jogtalanul. Ebbe most ne menjünk bele. Magyarország egyfajta nacionalizmusért stb. stb. a világban. És egy ilyen csatorna rendszerműködtetése az viszont pont az ellenkezőjét mutatja. Tehát azt mutatja, hogy Magyarországnak fontosak azok a nemzetiségi értékek, amelyek, ahogy mondta elnök úr, államalkotó nemzeti kisebbségként vannak jelen Magyarországon. És ez a sokszínűség egyfajta értéket képvisel. Most nem akarok visszamenni Szent Istvánhoz és az ő intelmeihez, de hát innentől kezdve ennek folyamatosnak kell lennie. Sajnos a történelemben voltak azért bukkanók, de ez egy nagyon fontos érték. És úgy gondolom, hogy az egy nagy dolog, hogy ezt a közszolgálat támogatja, kérdés, hogy mi ennek az igazi célja. És hogyha én kiindulok a nem nemzetiségi, hanem más kisebbségekből, akár vallási kisebbségekből, akár a határon túl élő magyar kisebbségektől. Ugye mi tartjuk a kapcsolatot a határon túli zsidóközösségekkel. Akkor mindig a problémánk az, hogy asszimiláció van. És szép lassan feloldódnak a többségi társadalomban. És úgy gondolom, hogy a Magyarországon élő nemzetiségeknek ugyanez a problémája. És hogy ezeknek a csatornáknak, nemzetiségi műsoroknak, nem csatornáknak, bocsánat. Ezeknek a nemzetiségi műsoroknak pedig nagyon tudatosan az asszimiláció ellen kellene dolgoznia. És nagyon fontos lenne, hogy az integráció érdekébe dolgozzon. Tehát, hogy a magyar társadalomba ezek a nemzetiségek, mint ahogy egyébiránt integrálva eléggé jelentős módon. De, hogy integrálódjanak, tartsák meg az értékeiket, de vegyenek részt a magyar társadalomnak az építésében. Köszönöm szépen.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Nyilván ez egy fontos szempontja volt mindannyiunknak és azt gondolom, hogy személyesen is szeretném megköszönni, hogy ezt megfogalmaztad. Így van. Jenő parancsolj.
Radetzky Jenő testületi tag:
Köszönöm szépen és örülök, hogy Heisler tagtársunk visszaigazolta, hogy bátorkodott azt mondani, hogy ezeket a kisebbségeket államalkotó kisebbségeknek kell, hogy kezeljük, vagy tekintsük. És ennek megfelelően kell kezelnünk. És ez valóban, és azt is mondtam, hogy unicum, mert egy kicsit méltatlanul keveset foglalkoztunk, mint Közszolgálati Testület. Ezek persze nemcsak rádió, hanem televízió vonatkozásában is, ahol jobban meg van oldva ez a kérdés. Ugye látjuk, hogy ott azért lehet sugárzást biztosítani. Alapvetően az érték-testület is azért vette napirendre, hogy megnézze az erre kialakított szándékot. A közösségi, társadalmi és állami szándékot. Az rendben van. Az is rendben van, hogy van hozzá technikai eszköz és fogadókészség és igény is van. Hallottuk, hogy éppen megfogalmazódtak. Ami nincs rendben, arra én elég erősen utaltam, hogy az a platform, ahol elérhető ez, az meglehetősen szűkös. Én sokat rádióztam és én tudom, hogy a ’90-es években is már egy középhullámmal nagyon nehéz volt igazán elérni azokat, akiket szeretnénk. De hát csak akkor volt arra frekvencia. Valószínűleg, hogy egy teljes URH-csatornát mondjuk a nemzetiségi rádió nem tudna fenntartani. De elképzelhető, hogy a nemzetiségi rádió műsoraiból időnként az URH-csatornán működő rádiókban lehet helyet biztosítani. Ezen egyébként érdemes majd elgondolkodnunk, amikor ennek a közszolgálati értékét a Kódexben megfogalmazott feltételek szerint mi fogjuk értékelni. Ennek az érték-testületnek ez nem volt feladata. De azzal, hogy csináltunk egy leltárt, amibe benne van minden olyan fontos szám, amit mi nekünk értékelni kellett, ezzel üzenetet hozunk a Közszolgálati Testület felé ezzel a kérdéssel való intenzívebb foglalkozás céljából. Én köszönöm szépen a hozzászólásokat. Igyekszem egyébként ezt továbbítani és valóban az érték-testület más tagjainak megköszönni azokat a megfogalmazásokat, aminek itt a visszaigazolását is éreztem, akár Balogh elnök úr, Fábri elnök úr előadása részéről is. Úgyhogy nem szabad ezt a témát egyébként hagyni. Köszönöm szépen.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
János parancsolj.
Gugán János testületi tag:
Nem szeretném, ha túl kritikus lenne az észrevételem. De annyit mindenképpen szeretnék még elmondani, hogy azt gondolom, hogy az összes nemzetiségeknél hálásak azért, hogy ez a lehetőség rendelkezésre áll. Ezek a nemzetiségek körében nagyon kedvelt műsorok, és igen fontosak az identitás, az anyanyelv, a kultúra megőrzésében. És azt gondolom, hogy ennek van továbbra is jövője. Itt, ami az egyetlen probléma az, hogy megtaláljuk a módját. De mondhatom, agyalunk ezen már egy jó pár éve, most már lassan évtizede is, és remélem, hogy valamilyen közös megoldást tudunk találni. Hozzátenném, hogy a Balogh elnök úr és Dobos vezérigazgató úr időnként mondhatom rendszeresen is részt vesz az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetségének különböző megbeszélésein, amikor többek között a nemzetiségi televíziós, rádiós műsorokat értékeljük, illetve a pozitív és a negatív dolgokról ejtünk szót. Ez sajnos egy ilyen örökzöld téma, és remélem, hogy találunk rá megoldást. Köszönöm szépen.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Mind ezek alapján ezt a napirendi pontot lezárom, köszönöm a közreműködést.
Bocsáss meg Szabolcs, parancsolj, Jóska bocsánat.
Zsigmond József testületi tag:
Én maximálisan egyetértek azzal, amit Radetzky úr javasolt, hiszen ez tényleg egy nagyon átfogó leltár. És a nemzetiségi rádió működése az messze túlmutat a magyarországi államalkotó nemzetiségeken, hiszen ez egy referencia tud lenni külhonban is. Én pontosan tudom, hogy mit jelentett, mondjuk a magyar adás a ’90-es évek Romániájában. Ugye a mai világban azért könnyebb a hozzáférés a magyar tartalomhoz, külhonban is. Viszont ez nem volt mindig így, és tudjuk, hogy az milyen fontos volt. És ugyanúgy, ha ezeken a különböző elcsatolt területeken nézzük a nemzetiségi adásokat, ezért fontos referencia alap, hogy ez Magyarországon is biztosítva van és jó minőségben. Én egyébként szoktam hallgatni, amikor jövök át a határon gyakran esik az idősáv egybe, amikor én ott vagyok, és ott elég jól fogható. Tehát ezek tényleg egy minőségileg kifogástalan műsorok. Én a román nyelvűt szoktam hallgatni, mert azt ismerem jobban. Úgyhogy mindenképpen én is azt javasolnám, hogy ezzel a kérdéssel még foglalkozzunk és úgy gondolom, hogy ez a leltár alapján, amit az érték-testület elkészített, lehet is és kell is, köszönöm.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Köszönöm szépen. Akkor ennek alapján lezárom a napirendet, köszönjük a közreműködést.
2. napirendi pont
Áttérünk a 2. számú napirendi pontra, amit reménység szerint már gyorsan meg tudunk valósítani. Én azt szeretném, most a részletekbe nem mennék bele, hogy melyik alkalommal mit tárgyaljunk, mert úgy nagyjából látjuk, hogy ősszel mi van előttünk. Előttünk áll nyilvánvaló módon a felkészülés a vezérigazgatói tájékoztatóra, a műsorfigyeléseket illetően is érdemes folytatnunk a munkát. Illetve még én azt sem tartom lehetetlennek, hogy az M5-ös kérdést, ha belefér, akkor elő tudjuk venni most ősszel. És nyilván a Gundel Tanács Gábor is jelezte előre, hogy lennének felvetései a közmédia társadalmi beágyazódottságát illetően. Tehát témánk van bőven, én majd erre teszek javaslatot, de ezt nyilván együtt fogjuk eldönteni. De én azt szeretném, hogyha most, az időpontokat illetően tudnánk egymás számára, inkább a jelenlévők számára javasolni. Azt javaslom, hogy a következő három hónapban próbáljunk meg három ülést tartani. És három ülés szerintem elegendő lesz. Én úgy érzékelem. És hogyha visszafelé számolunk, én decembertől mennék vissza az időben, talán az így működőbb lehet. Mondjuk a legkésőbbi időpont az a december 15-e. Azután már nem célszerű. Tehát ez még belefér, de utána már ne nagyon menjen. December 15. az alkalmasnak tűnik-e? Én a szerdákat fogom javasolni, ugye természetesen. Mert akkor egyként ezt rögzíthetnénk. Reméljük nem is jön közbe semmi. Egy alkalommal mindenképpen majd szeretném javasolni Dobos vezérigazgató úr meghívását. Hogy vele is tudjunk beszélni általában azokról a tendenciákról, amelyeket látunk, tapasztalunk. Tehát szerintem ez így fontos volna. És akkor viszont a november hónapban, ha úgy tetszik, akár egy hónappal előtte, tehát november 17-ét, az alkalmasnak tűnik-e a többség számára? Ugyanígy szerda és ugyanígy 2 óra lenne természetesen az időpont. És akkor az október tekintetében itt figyelemmel az őszi szünetre, én 20-át javaslok, hogyha az. Az nálad nem jó. 13-án azért nem hoznám nagyon előre, mert az ugye gyakorlatilag három hét múlva van, tehát addig nem tudunk annyi mindent előkészíteni amúgy sem. Az viszont tavaszi, őszi szünet és az szerintem sokak számára teendőkkel teli. Jó, akkor szerintem a következőkben maradjunk, hogyha ez a novemberi, decemberi ülés ez így megfelelő, akkor egyelőre tervezzük ezeket. Ha valami miatt úgy látszik, hogy nagyon kell, akkor még mindig tudunk egyeztetni. Tehát én ezt a két ülést vetíteném előre. És akkor ennek megfelelően, ha jön valami, akkor még tudunk lépni.
És én akkor javaslattal fogok élni, tematikusan, és megnézzük, hogy ezt napirendben hogyan és mikor tudjuk illeszteni.
Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma elnöke:
Beszéltetek, hogy egy-egy műsort érdemes lenne nézni, akkor szerintem valamelyiket …
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Teszek erre javaslatot. Ha kapok ötleteket, nagyon örülök neki természetesen és akkor ezt a szeptember végén megküldeném. Igen, jó, akkor legyen ez az őszi ritmusunk, ezt javaslom. Köszönöm.
Akkor ezek után az egyebek napirendi pontra térnék, itt ahogy említettem, olvasták…
Ja, parancsolj, Szikora úr jelentkezik. Parancsolj.
Szikora József testületi tag:
Lemaradtam valahogy, hogy a decemberi időpont az melyik.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
December 15.
Szikora József testületi tag:
És az október egyelőre nincs.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Október egyelőre nincs.
Szikora József testületi tag:
Köszönöm.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Gundel Takács Gábor írt egy levelet, úgy gondolom, valóban vegyük majd elő ezt a kérdést a tervezett két ülés valamelyikén. És akkor, ha ő maga is itt van, az is előremozdítja, hogy tudjunk róla beszélni a felvetéseiről. S akkor ilyen módon ezt én a közmédia társadalmi beállítottságának a témakörébe, illetve mértékadó személyiségek témakörébe tenném, ami a Kódexnek része. Tehát tudunk beszélgetni róla.
Kérdezem, hogy az egyebekben van-e valakinek?
Parancsolj elnök úr.
Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma elnöke:
Köszönöm szépen. Én hadd kérjem azt a kollegáktól, hogy a tervezés folyamán a vírushelyzetet azt figyeljük, most sokan vagyunk itt a teremben. És amennyire lehet, próbáljuk meg valamilyen formában ezt az online felé szervezni. Itt mi visszaálltunk a maszkhasználat, kézfertőtlenítés és minden egyébre. És szeretnénk, ha ez így lenne. Mi örülnénk a legjobban, hogyha valamilyen formában ez nem kellene. De itt a környezetünk és magunk védelmében ezt mindenféleképpen fontosnak tartottuk.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Ezt köszönöm szépen, és külön is szeretném megköszönni, hogy ilyen körülmények között is ennyire precízen megszerveztétek a dolgot. Úgyhogy az oltás pedig működik, de leginkább az óvatosság. Az oltás, az óvatosság együtt működik. Én így fogalmaznék.
Köszönöm szépen.
Van-e valakinek még hozzászólása, észrevétele? Amennyiben nincs, akkor ennek megfelelően megköszönöm a részvételt mindenkinek az ülésen. Köszönöm a szervezésben a kuratóriumnak, illetve a titkárságnak a támogatását és akkor találkozunk adott időpontban és a legfontosabb, hogy mindannyian vigyázzunk az egészségünkre, minél jobban.
Köszönöm szépen, minden jót.
K.m.f.
Jegyzőkönyvet hitelesítették:
…………………….. …. …………………. …………………
Dr. Fábri György Heisler András Radetzky Jenő
elnök testületi tag testületi tag