A 2023. február 23-i testületi ülés határozatai
5/2023.KT A Közszolgálati Testület úgy dönt, hogy a 2023. február 23-i ülése jegyzőkönyvének hitelesítésére Gózon Ákos és Szikora József testületi tagot választja.
6/2023.KT A Közszolgálati Testület úgy dönt, hogy elfogadja az előzetesen írásban kiküldött napirendi pontokat.
7/2023.KT A Közszolgálati Testület a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 97. § (9) bekezdése alapján megvitatta és a Közszolgálati Kódex elvárása szerint értékelte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak és alapvető elveinek 2022. évben történt érvényesülése tárgyában előterjesztett beszámolóját. Ennek alapján a Közszolgálati Testület úgy dönt, hogy a beszámolót elfogadja a KSZKA-A/62-1/2023/III/1. számon iktatott értékelő szöveggel.
KSZKA-A/62-1/2023/III/1.
A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának a 2022. évről szóló beszámolójának értékelése
A Közszolgálati Testület két olvasatban értékelte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.vezérigazgatójának beszámolóját a közmédia 2022-es évi működéséről. A beszámoló szövegének első változatát előzetes tárgyalásra 2023 januárjában megkaptuk, azt Altorjai Anita vezérigazgató asszony részvételével megtárgyaltuk. A kérdések és észrevételek alapján módosított szöveget a jogszabályban rögzített határidő előtt, 2023. február első hetében megkaptuk, február 8-i ülésünkön megtárgyaltuk.
A vezérigazgatói beszámoló sajátos időszakot mutat be, hiszen a tárgyév közepén nyugdíjba vonult Dobos Menyhért vezérigazgató, így a most tárgyalt beszámoló csak kisebb részben szólhat a jelenlegi vezérigazgató tevékenységéről. Ugyanakkor a Testület, megfelelve a jogszabálynak és egyetértésben a médiaszolgáltató vezetésével, egységes egészként vizsgálta a 2022-es évet. Ezt lehetővé tette az is, hogy benyomásaink alapján a feladatok és felelősségek átadása zökkenőmentesen zajlott, ami kiterjedt a beszámoló elkészítésében való együttműködésre is – amiért külön köszönet illeti a távozott és belépő vezérigazgatót, valamint munkatársaikat!
A Közszolgálati Testület jogköre arra terjed ki, hogy megítélje, a vezérigazgatói beszámoló alapján érvényesültek-e a közmédia műsorszolgáltatásában a Közszolgálati Kódex elvárásai? Erről a Testület, ügyrendjének megfelelően, nyílt szavazással, az egyes szempontokat külön is értékelve, majd a Beszámoló egészéről is szavazva, döntött.
Ennek eredménye: a Közszolgálati Testület az 1. és 4. pontban egyhangúlag, az 5 és 6. pontban jelentős többséggel, a 2. 3. és 7. pontban többséggel, általánosan pedig egyhangúan elfogadta a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának beszámolóját a közmédia 2022. évi tartalomszolgáltatásáról.
A szavazati arányok a Közszolgálati Kódex pontjai szerint:
1. A közmédia szabályozásának általános értékelvei és funkcionális elvárásai
15 igen 0 nem 0 tartózkodás
2. A közmédia tájékoztatási kötelezettsége
11 igen 2 nem 2 tartózkodás
3. A közmédia munkatársainak pártatlansága
9 igen 3 nem 3 tartózkodás
4. A közmédia tartalma
15 igen 0 nem 0 tartózkodás
5. A közmédia működési elvárásai
14 igen 0 nem 1 tartózkodás
6. A műsorkészítés normái
14 igen 0 nem 1 tartózkodás
7. A közmédia társadalmi jelenléte, párbeszéd-képessége
10 igen 0 nem 5 tartózkodás
Összegezve 88 igen, 5 nem 12 tartózkodás.
A beszámoló egészének elfogadásáról tartott szavazás eredménye:
15 igen 0 nem 0 tartózkodás
Az értékelés vitájában elhangzott legfontosabb megállapítások összefoglalása:
1. A Beszámoló továbbvitte a korábbi években kialakított, átlátható és információkat jól rendező szerkezetét. A Testület értékeli azt az új elemet, hogy – elsősorban a bevezető – áttekintést kínál az általános médiapiaci tendenciákról, médiaipari fejleményekről, a mögöttük álló médiaelméleti megközelítésekről. Célszerű volna ebben a tematikában megjeleníteni az ezzel a témával kapcsolatos szakirodalom többrétegű, helyenként alternatívákat is kifejező megközelítéseket.
2. A Beszámoló első változatának tárgyalásakor a Testület kérdéseket és felvetéseket fogalmazott meg. Ezek jelentős részére a szöveg átdolgozása, kiegészítése során választ kaptunk, ami segítette a testületi döntéshozatal megalapozottságát.
3. A közmédia hallgatottsági és nézettségi eredményei 2022-ben is a korábbi tapasztalatoknak megfelelően alakultak. Ahogyan két évvel azelőtt a pandémia, most a háború hírei elsődleges forrásává a közmédia vált. Hasonló érdeklődés kísérte az országgyűlési választásokat. Mindez egyfelől mutatja a közmédia kiemelt fontosságú szerepét a hazai információszolgáltatásban, ami önmagában is cáfolata az ilyen jellegű médiaszolgáltatás jogosultságát kétségbevonó megközelítéseknek. Másfelől ez a közfigyelem aláhúzza a közmédia hatását és felelősségét információforrásként és tájékoztatási csatornaként.
4. A televíziós csatornák általános nézettségi adatai azt mutatják, hogy az elmúlt években a korábbi, jelentős csökkenéshez képest stabilizálták piaci pozícióikat. Az egész évre vonatkoztatva a tavalyi évhez képest kisebb mértékben nőtt is a nézettség, ami a főműsoridőben a sportcsatornának (láthatóan a kiemelt világversenyek keltette érdeklődésnek) köszönhető. A Duna megtartotta negyedik helyét a két kereskedelmi főadó és az ATV mögött, ahogyan az ötödik helyen ez az m1-nek is sikerült. A sporttévék és a rádióadók között továbbra is a közmédia a piacvezető. A gyerekcsatornák között a harmadik legnézettebb az m2, de itt kiemelt értékként hangsúlyozzuk az erőszakos tartalmak mellőzésének és a reklámmentesség fenntartásának fontosságát. Ugyanakkor szükséges volna reagálnia a közmédiának arra a tendenciára, hogy a gyerekcsatornák összessége esetében a nem-lineáris tartalomfogyasztás csaknem megkétszereződött, míg a televíziós piacon részesedésük negyedével csökkent.
5. Visszatérő problémát jelent az m2 esti műsorsávját, a Petőfi Tv-t illetően az értékes tartalom és a közönség egymásra találásának az elmaradása. Az online platformokon, közösségi médiában történő megosztások egyes esetekben jelentősebb számú közönséghez jutnak el a zenei műsorok, de lényegében továbbra is igen alacsony az érdeklődés. Alapos termékelemzés és médiaszociológiai kitekintés szükséges a továbblépés meghatározásához, de ezt mindenképpen szükségesnek tartjuk.
6. A közmédia szórakoztató műsorai között többet is találunk, amelyek a nézővonzás és minőség hagyományos dilemmájára a közmédia számára vállalható megoldásokat talált. Ilyennek tartjuk például a „Csináljuk a fesztivált!” sorozatot, amely népszerű zenei műfajok ikonikus produkcióit televíziós szempontból is magas minőségi szinten mutatta be, igen széles társadalmi csoportok közös kulturális örökségét aktualizálva. A Dankó Rádióban (melynek ötödik születésnapját ünnepelte a közmédia) a jelentős közönséggel bíró népies műdalok szórakoztató műfajának színvonalas bemutatása mellett a világzene, a népdal is helyet kap, valamint az élő közönségkapcsolat is fontos szerepet játszik. Külön is említeni tartjuk fontosnak a hangjátékok újbóli megjelenését, amivel az irodalmi alkotások a rádiós hallgatottság révén jutnak el szélesebb befogadói körhöz.
7. A vallási műsorok széleskörű megújítása nem csupán az adott tematika szempontjából lényeges, hanem általánosan is tanulságokat kínálhat a közmédia számára. Első benyomásaink alapján az új formátumok és friss hangvétel nem ment a tartalom rovására, miközben alkalmasak lehetnek eddig nem elért nézői csoportok megszólítására. Ez a modell más műfajokban is alkalmazható lehet.
8. A közmédia kellő figyelemmel és érzékenységgel teljesítette a külhoni magyarság életének, kultúrájának, eseményeinek bemutatása iránti kötelezettségét. A magyarság információs és kulturális egységét szolgálja a közmédia csatornáinak elérhetősége, amiben előrelépést hozott a közmédia sportközvetítéseinek foghatósága is. A torockói Duna-ház a külhoni közönségkapcsolatok fontos bázisa maradt. Nem ismerünk külhoni nézettségi/hallgatottsági adatokat, itt reprezentatív kutatásokra lenne szükség, hogy pontosabb képet kaphassunk a közmédia ottani jelenlétének sajátosságairól.
9. Mindezek alapján összességében a közmédia tematikus tartalmi kínálata megfelelt a Közszolgálati Kódex elvárásainak.
10. A közmédia tartalomszolgáltatása a közösségi médiás platformokon is állandóvá vált. Mivel ezek a formák egyre jelentősebbek a médiahasználatban, a következő időszakban ezeket a használati adatokat is részletezni volna célszerű a beszámolókban. A sikeres online jelenléthez versenyképes informatikai megoldások szükségesek, mind az applikációkban, mind a közmédia online felületén. Utóbbit évek óta kritikával illetjük, de sajnos továbbra sem történt meg a mediaklikk.hu szükséges fejlesztése, ami a mai elvárásoknak megfelelővé tenné az ergonomikus felület vagy a visszakereshetőség tekintetében a közmédia online tartalmi kínálatát. Hangsúlyozzuk, hogy ez ma már nem egy addicionális része a médiaszolgáltatásnak, hanem meghatározó formája, ezért a fejlesztése nem tűr halasztást!
11. Az online jelenlét újabb formája a közmédia hír- és információs oldala, a hirado.hu. Itt korábban és évközben is jeleztük, hogy bulvárosabb vagy éppen egyoldalú hangnem ugyan lehet közönség-csalogató, de nem találkozik a Kódex egyes elvárásaival, amelyeket itt is érvényesíteni tartunk szükségesnek.
12. A nyugati kulturális térben szinte mindenütt viták övezik a (köz)média elfogulatlanságát, kiegyensúlyozottságát, pártatlanságát. E tekintetben a Közszolgálati Kódex világos elvárásokat támaszt és a Testületben is egyöntetű az álláspont ennek érvényesülésének szükségességéről. Abban is egyetértés mutatkozik, hogy szétválasztjuk a pártpolitikai és a szakmai-információs kiegyensúlyozottság szempontjait.
13. A pártpolitikai szereplők jelenlétét illetően a beszámoló azon információja, hogy az ellenzéki pártok képviselői igen jelentős számban nem éltek a közmédia meghívásai nyomán a szereplési lehetőséggel, semmiképpen sem elfogadható helyzetet jelez. Úgy véljük, hogy a köz ügyeiben tevékenykedők számára nem csupán lehetőség, hanem kötelezettség is jelen lenni a lakosság egészét elérő közmédiában. Az médiastratégiai kérdés lehet, miképpen élnek a lehetőséggel, ha pedig valamilyen műfaji, gyakorlati kifogásuk van, vélhetően az is megfogalmazható egy értelmes párbeszédben a közmédiával. A közmédia kifejezett nyitottságát ennek a fenntarthatatlan helyzetnek a megoldására üdvözöljük, és biztatjuk is, hogy teremtsen fórumokat a feszültségek megbeszélésére, feloldására.
14. Abban a kérdésben, hogy a politikusi szerepléseken túl a hír- és információs műsorok a Kódexben megfogalmazott pártatlanságot és elfogulatlanságot érvényesítik-e, nem volt egyetértés a Testületben. Itt egyfelől egyes műsorvezetői-kommentátori szerepléseket illetett kritika, azok elfogultsága, illetve tendenciózussága, valamint a rákérdezések hiánya miatt. Másfelől néhány testületi tag nehezményezte a megszólaltatott szakértői kör ideológiai egyoldalúságát és szakmai felkészültségének kérdésességét (külön is említve annak kiemelt jelentősége miatt az orosz agresszió első heteinek kommentárjait). A beszámolóban is alapelvként megfogalmazott szerkesztői autonómia nem érvényteleníti a kiegyensúlyozottság követelményeit. Az ilyen anomáliák orvoslása (mint például a külpolitikai szerkesztőség élén bekövetkezett személyi változás) erősítheti a közmédia társadalmi elfogadottságát is.
15. A kiegyensúlyozottságot is érinti, de a magyar polgárok tájékozódási igényének alapvető elvárása, hogy a megalapozott szakértői tudás a lehető legszélesebb körből jelenjen meg a közmédia információs és szakmai műsoraiban. A vitában elhangzott annak a kedvező tendenciának az értékelése, amit például az irodalmi kánon mind szélesebb körű megjelenése, illetve a tudományos, művészeti kiválóságokról szóló portréműsorok reprezentativitása fejez ki. A testületi tagok egy része úgy látta, hogy ez nem érvényesül más szakmai területeken, az elismert tudományos és szakmai műhelyek, személyiségek megszólaltatása helyett többször is irányzatosságukban egysíkú, a kormányzati narratívákhoz igazodó, szakmai hátterüket tekintve kérdőjeles megszólalások, beszélgetések hangzanak el. Erről nem alakult ki egységes álláspont a Testületben.
Budapest, 2023. február 23.
Dr. Fábri György
elnök
Közszolgálati Testület
Budapest, 2023. február 23.
Dr. Fábri György
elnök
Közszolgálati Testület