2023. január 25. ülés jegyzőkönyve

KSZKA-A/3-4/2023/III/1.

Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma
1088 Budapest, Bródy Sándor utca 5-7.

 

KÖZSZOLGÁLATI TESTÜLET ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE

2023.01.25.

 (hangfelvétel alapján készült, nyelvhelyességi szempontból korrektúrázva, szó szerinti leirat)

                                                   

Elővigyázatosságból lehetővé tesszük, hogy az üléshez online (Skype) is csatlakozhassanak a tagtársak. Kérjük, előzetesen jelezze, aki ebben a formában venne részt!

 

Ideje:                                           14.00

Jelen vannak:                               a Közszolgálati Testület tagjai és a meghívottak

Az ülést vezeti:                             Dr. Fábri György elnök

Napirendi pontok:                         A honlapra feltett változat szerint

Jegyzőkönyv hitelesítők:               Elnök és két tag   

 

Testület tagjai:

1. Magyar Katolikus Püspöki Konferencia                       Szikora József

2. Magyarországi Református Egyház                              Szalai László

3. Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége              Heisler András

4. Magyarországi Evangélikus Egyház                             Dr. Fábri György

5. Magyar Tudományos Akadémia                                  Dr. Papp Z. Attila

6. Magyar Olimpiai Bizottság                                         Gyurta Dániel

7. Magyar Rektori Konferencia                                       Perjés Fanni Viktória

8. Kisvárosok Szövetsége                                               Szitár Szabolcs Imre

9. Centrum Studiorum                                                    Zsigmond József

10. Nagycsaládosok Országos Egyesülete                        Kardosné Gyurkó Katalin

11. Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége            Sáfrány Margit

12. Magyar Írószövetség                                                Erős Kinga Andrea

13. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara                          Radetzky Jenő

14. Magyar Művészeti Akadémia                                    Gózon Ákos

15. Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége Egyesület  Gugán János

 

Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:

Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntök mindenkit ülésünkön. Mindenekelőtt megállapítom a jelenlétet. Mint az eddigiekben szokás volt, most is kétfajta jelenlétre van lehetőségünk; a személyes, illetve a Skype-on való jelenlét. Mind a kettő, ezt hangsúlyozom, mind a kettő azonos értékű, tehát ugyanolyan jogkörrel vesz részt mindenki az ülésen. Egy rövid „névsorolvasás-szerűséget” hadd tartsak. Talán nem veszik udvariatlanságnak, hogy először az itt ülők között nézünk körül: Perjés Fanni itt van, Heisler András itt van, Gyurta Dániel itt van, Gózon Ákos itt van, jómagam itt vagyok, és Szikora Józsefet várjuk ide személyesen, és reményeim szerint meg fog érkezni. Skype-on jelezték részvételüket, és most nézek a képernyőre, hogy elég sokukat látom is. Kardosné Gyurkó Katalint látom, de azért a biztonság kedvéért, hogy ha egy igent mond, akkor a jegyzőkönyv számára teljesen jó. Mármint nem úgy, hogy nekem mondjon igent, mert erről mindketten lekéstünk, hanem a jelenlétre.

 

Kardosné Gyurkó Katalin, a Közszolgálati Testület tagja:

Itt vagyok.

 

Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:

Köszönöm szépen. Gugán Jánost is látom szerintem.

 

Gugán János, a Közszolgálati Testület tagja:

Igen, Itt vagyok.

 

Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:

Nagyon jó Radetzky urat is látom. Láttam az előbb. Itt volt az előbb, de akkor majd mindjárt visszatérünk rá. Szalay Lászlót látom.

 

Szalai László, a Közszolgálati Testület tagja:

Igen.

 

 

Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:

Igen, köszönöm. Papp Z. Attilát láttam az előbb.

 

Dr. Papp Z. Attila, a Közszolgálati Testület tagja:

Igen, itt vagyok.

 

Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:

Igen. Közben Radetzky előtt is látom egy igent, hogyha mondasz, elnök úr. Én úgy veszem, ahogy hallottam. Erős Kingát látom.

 

Erős Kinga, a Közszolgálat Testület tagja:

Itt vagyok.

 

Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:

Köszönöm. Kit nem mondtam még? Szitár Szabolcsot látom, igen. Zsigmond Józsefet nem látom. Itt van, most. Józsi vagy, ugye? Őt is látom, igen. És Sáfrány Margit.

 

Köszöntöm Dr. Tömördi Boglárkát, aki pedig a jogi segítséget adja, akkor ő szintén Skype-on adja ezt a segítséget. Köszönöm szépen.

Megállapítom, hogy Szikora Józsefet várjuk, de a határozatképességünk az bőségesen adott.

Akkor most még aki bejött, köszöntöm, a többieknek, néhány személyi dologról fogok az elején beszélni, hogy a rendnek megfeleljünk, jegyzőkönyv hitelesítőt fogunk választani. Én nagy tisztelettel hadd javasoljam, Radetzky úr, most nincs itt velünk, de hadd javasoljam, ha ez lehetséges, Perjés Fannit és Heisler Andrást jegyzőkönyv hitelesítőnek. Kérdezem, kézfeltartással jelezze, aki egyetért velük. Illetve velem egyetért, hogy ők legyenek? Van-e ellenvélemény, amennyiben nincs, akkor megállapítom, hogy egyhangúan megválasztottuk őket. Köszönjük a szolgálatot ez ügyben.

A napirendről is szavazzunk. Azt javaslom a kiküldötteknek megfelelően, bocsánat, elnök úr, felvetésének igaza van, akkor a napirend előtt még egy tájékoztatást adok, aminek vannak személyi konzekvenciái is természetesen. Ezért is fontos, hogy napirend előtt kerüljön sorra.

Vashegyi György elnök úr, akivel nagyon jól dolgoztunk együtt, jelezte, hogy megnövekedett feladatai miatt azt javasolta a Magyar Művészeti Akadémia számára, hogy a képviseletet a tegnapi naptól kezdődően ne ő lássa el, hanem ő helyette Gózon Ákos, akit nagy szeretettel és tisztelettel köszöntök itt. Nem először ül közöttünk Gózon Ákos, hiszen talán a régebbi testületi tagok emlékeznek rá, hogy még korábban, amikor a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatójával jött, ott a fejlesztésekkel foglalkozó munkatársakkal. Lehet mondani, átkerült a pálya másik oldalára. Nem akarok úgy tenni, mintha most látnám őt először. Sok évtizedes munkakapcsolat fűz minket össze, és mikor megkérem, hogy mutatkozzon be néhány szóval azok számára, akik nem ismerik, azon örömömnek azért hadd adjak hangot, hogy ezáltal a tudományos ismeretterjesztés által elkötelezettek száma még inkább bővült a testületben. Parancsolj, Ákos!

 

Gózon Ákos, a Közszolgálati Testület tagja:

Igen, ez így van. Köszönöm szépen a szót elnök úr, csak pár mondatban valóban röviden. A Magyar Művészeti Akadémia képviseletében leszek majd itt és dolgozom majd itt mostantól. Egészen a közelmúltig, októberig a közmédia keretében dolgoztam a Duna Médiaszolgáltatónál, mint kiemelt szerkesztő, illetve a Bartók és részben a Kossuth rádióban, mint műsorkészítő, műsorvezető dolgoztam, de előtte, 1992 óta vagyok tulajdonképpen közmédia munkatárs a Magyar Televízióban, a Magyar Rádióban, a Duna Televízióban is dolgoztam. Ezen kívül rádiósként a Katolikus rádióban, televíziósként például az akadémiai tudásmédiánál is dolgozhattam korábban, és most a Magyar Művészeti Akadémia kommunikációs főosztályvezetője vagyok jelenleg. Azon kívül pedig a tudományos ismeretterjesztés iránt oly módon elkötelezett, hogy a nyomtatott sajtóban a Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat két lapjának, az Élet és Tudománynak és a Természet Világának a főszerkesztőjeként is dolgozom. Köszönöm szépen.

 

Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:

Köszönjük, jó munkát kívánok, Isten hozott, és hát most külön nem mutatom be neked a testület munkáját és dinamikáját megismered majd menet közben, örömteli ismerethalmaz lesz ez a számodra.

Akkor ezek után a napirendre hadd térjek át, és elfogadásra javaslom a korábban kiküldött napirendet. Először is az első napirendi pontként a Duna Médiaszolgáltató nZrt. vezérigazgatójának beszámolója a közmédia 2022. évi tevékenységéről beszámoló első olvasatban történő tárgyalása, és mikor javaslom ezt a napirendi pontot, egyúttal nagy tisztelettel köszöntöm Altorjai Anita vezérigazgató asszonyt, és köszönöm, hogy részt vesz az ülésünkön. A második napirendi pontnál szintén köszönthetném őt, hiszen ott is itt tud maradni. Amikor is egy korábban megbeszéltek alapján az ismeretek és a tudás jelenléte a közmédiában című kis beszélgetést folytatjuk, amely döntően a tavalyi évben január közepéig terjedt az időszak. Meghatározott néhány műsorról való benyomásunkat fogjuk megosztani egymással. Nyilván nem műsorvizsgálatról van szó, hanem egy általános benyomásról. Ez elég szorosan kapcsolódik egyébként a beszámolóhoz, tehát ezért is szerintem célszerű, hogyha itt vagyunk. Majd pedig az így mindig izgalmas harmadik egyebek című napirendi pontra kerülne sor. Kérdezem, hogy van-e más napirendi pont javaslat? Parancsoljon!

 

Kardosné Gyurkó Katalin, a Közszolgálati Testület tagja:

Ügyrendi, hogy nem látszik a beszélgetés, tehát akik jelen vannak. Most már látszik. Köszönöm szépen, megjött a kép. Nem volt kép az ülésről. Köszönöm.

 

Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:

Nagyon köszönöm, hogy szólt, és azt külön is kérem mindenkitől, hogyha bármi technikai problémát tapasztal, akkor rögtön szóljon. Rögtön szóljon, mert itt közös erővel megoldjuk, azaz nem én, tehát meg lesz oldva. 

 

Kérem, hogy aki egyetért a napirenddel, az kézfeltartással jelezze. Volt-e valaki, aki nem értett egyet, azt inkább hanggal jelezze, mert úgy fogom biztosan tudni, esetleg tartózkodott-e valaki?

Ha nem, akkor megállapítom, hogy egyhangúlag elfogadtuk a napirendet, ennek alapján rátérünk az első napirendi pontra.

 

1. napirendi pont

 

Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma elnöke:

Csak annyit szeretnék mondani, hogy az első napirendi pont az időhöz kötött nekünk. Tehát mindenféleképpen azt szeretném javasolni, hogy senki ne fogja vissza magát az első napirendi pontnál, mert hogyha kifutunk az időből, a második napirendi pontot, azt tudjuk később is, vagy tovább halasztani, ill. többször napirendre tudjuk venni.

 

Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:

Igen, mindenképpen. Tehát én köszönöm is, hogy jelezted. Azzal akartam kezdeni, emlékeztetem önmagunkat és azok számára, akik még nem vettek részt ilyen beszélgetésen, újdonság lesz. Közben Szikora urat köszöntöm, ezáltal teljessé vált létszámunk. Foglalj helyet nálunk, ahol jó neked, ott. Az jó, ott neked nagyon jó. Emlékeztetek mindenkit arra, hogy egy olyan tárgyalási folyamatot alakítottunk ki az elmúlt évtized alatt, lehet mondani, amely a vezérigazgatói beszámolónak, amely a legfontosabb feladata a testületnek egyébként, mármint ennek a megtárgyalása, erről való döntés, ennek elfogadásáról való döntés, hogy több olvasatban tárgyaljuk ezt az anyagot. Éppen azért, hogy egy közös munka révén egy minél kiforrottabb és minél inkább mindenki számára haszonnal és tanulságokkal bíró anyag álljon elő. Tehát az első olvasatban való tárgyalás általában azt jelentette a korábbi években, hogy az általános benyomásainkról beszéltünk egyfelől, részben a saját benyomásainkról, a közmédia működéséről, részben az anyagról való általános benyomásainkról. Ez volt az első funkció, aminek során a majd részletesen megtárgyalandó pontok azért kikristályosodnak. A második pedig, hogy adjunk impulzusokat vezérigazgató asszony számára, hogy melyek azok a pontok, aminél esetleg további információkat várnánk, vagy javasolnánk pontosításokat, vagy úgy látjuk, hogy egyes területeket érdemes volna jobban kidolgozni. Tehát ennek a célja a visszajelzés, ami alapján általában az szokott történni a korábbi években, hogy ezeket, amennyiben ezt jónak látja a vezérigazgató asszony, be tudja építeni egy végleges verziójába az anyagnak, és akkor már azt a végleges verziót tudjuk majd úgy tárgyalni, hogy arról tudunk dönteni. És ezt azért is tudjuk idén nagyon jól megcsinálni, és ezt külön szeretném nagy hangsúllyal köszönni vezérigazgató asszonynak, hogy nagyon jó időpontban, jó korán kaptuk meg az anyagot. Tehát nyilván vezérigazgató asszonynak, illetve rajta keresztül a munkatársainak, hogy amiről beszéltünk még novemberben, decemberben, az valóban megtörtént, hogy egy nagyon jó ütemben elkészült anyag van a kezünkben, tehát magyarán a törvényben rögzített véghatáridőig nyugodtan van időnk, lesz még ezen idő dolgozni, reflexiót adni és erről beszélni. Tehát én azt javaslom, és ráerősítek arra, amit elnök úr mondott, hogy most egészen nyugodtan, nem is kell szorosan kötődnünk a beszámolónak minden egyes pontjához, nem kell így pontonként végigmennünk, hanem kinek-kinek az általános benyomását, kérdéseit, felvetéseit most tudjuk összegyűjteni, ezzel a beszélgetéssel elhangzottakat. Ilyenkor az is szokott történni, hogy én ezt összegyűjtöm, és írásban is eljuttatom vezérigazgató asszonynak. Itt ül, tehát ő is fogja hallani. És ez alapján egy még kiérleltebb anyagról lehet szó. Illetve, ha gondolja vezérigazgató asszony is, néhány szót az elején mondana nekünk, ami esetleg motivációként az anyagnál felmerült, akkor kérem ezt tegye meg, és akkor ezután tényleg nyugodtan, szabadon beszélgessünk az anyagról. Parancsoljon, vezérigazgató asszony.

 

Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató nZrt. vezérigazgatója:

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én is nagy tisztelettel köszöntök mindenkit, és egyúttal nagyon köszönöm, hogy segítik az én jövőbeni munkámat. Ez egy szép nagy dolgozat, azt hiszem, hogy mint az előző években, idén sem lehetett csalatkozni abban, hogy egy szép, vaskos anyagot tudunk letenni a tisztelt grémium elé azzal kapcsolatban, hogy mit is végeztünk mi az elmúlt évben. Én tudom, hogy ez egy vaskos olvasmány, szép hosszú olvasmány, igyekszem néhány dologra felhívni belőle a figyelmet, amiket én valóban nagyon fontosnak tartok. De nagyon szépen köszönöm előre is mindenkinek, hogyha ideje engedi, akkor minél több kritikát, recenziót, javaslatot fogalmaz meg, mert hiszen azzal tudjuk még tovább bővíteni ezt a dolgozatot. Ugye a 2022-es év az egy izgalmas év volt, nekem legalábbis bizonyára, főleg az év második fele tekintetében, de már az elején rengeteg kihívással indult a közmédia számára is a 2022-es esztendő. Ugye, még épphogy kilábaltunk a Covidból, január-februárban, amikor egyik reggel arra ébredtünk föl, hogy a közvetlen közelünkben kitört egy háború. Innentől kezdve ez meghatározta a mindennapi életünket újságíróként és nem újságíróként egyaránt. De aztán eltelt néhány hónap, választás, köztársasági elnökválasztás, és még sorolhatnám, mennyi minden kihívásnak néztünk elébe. Mi mindannyian, több mint tízmillióan, és persze ezen belül a közmédia. Ugye a legfontosabb talán a mi szempontunkból az az országgyűlési választás és a gyermekvédelmi népszavazás, ami ugye április 3-án volt a tavalyi évben. Ez azért fontos nekünk, mert hiszen négyévenként egy olyan országos eseményről van szó, ami a közmédiának az egyik legfontosabb feladata. Ugye ezt a választást Áder János január 11-én írta ki, és innentől kezdve a közmédia a kampányról, a szabályokról, a törvényekről, a választópolgárok lehetőségeiről, a különböző választással kapcsolatos grémiumoknak a munkájáról folyamatosan és részletesen, ahogy azt a törvény kívánja, beszámolt. Igyekeztünk minden jelölő számára biztosítani azt a lehetőséget, hogy az általuk megjelentetett tájékoztatók, közlemények, különböző megjelenések teret kapjanak. És aztán a nagy pillanat az április 3-án következett be, ami azt gondolom, hogy nagyon jól sikerült, onnantól kezdve, hogy elkezdtük a részeredményeket, a választás menetét, a bizottságok munkáját, akár a választókörzetekben, akár a pártok központi irodáiban. Azt hiszem, hogy nagyon alaposan és részletesen bemutattuk a teljes választást. Amikor megvolt az eredmény, és formálódott az új országgyűlés, akkor az országgyűlés megalakulását a felálló parlamentről az összes tudnivalót, a kormányalakítást, a kormányzati struktúra bemutatását, az új országvezetőket. Tehát azt gondolom, hogy merem remélni legalábbis, hogy hiba nélkül ezt a feladatot teljesítettük. Ugye a legfontosabb, bár a rádiót is nagyon sokan hallgatják, és az MTI-híreket is nagyon sokan használják, de mégiscsak az M1 műsora volt a választás szempontjából, amelyik olyan nézettséget produkált, mint előtte még sohasem. Ebben az évben a választási napon 2 millió 170 ezer ember nézte a közmédia választási műsorát. Ennek az összes felelősségét éreztük, és igyekeztünk helytállni is. Gyorsan adtuk az adatokat, azt gondolom, hogy most idén nem fordult elő az, ami négy évvel ezelőtt, vagy nyolc évvel ezelőtt, hogy némi spéttel, vagy nagyon nagy spéttel érkeztek a választási irodától az adatok. Itt most gyorsan jöttek, ahogy az iroda kiadta rögtön továbbadtuk, képekkel, grafikákkal, magyarázatokkal láttuk el. Nagyon fontos volt a Duna Médiánál, hogy megalakítottuk a Közmédia Választási Irodáját. Erről értesítettük a pártokat is az összes szükséges információról, illetve a nálunk jelentkező testületek, mint az EBESZ vagy pedig a Transzparens Újságírásért Alapítvány képviselői, velük találkoztunk is. De úgy összegészében egyébként a Duna Médiaszolgáltató működésével kapcsolatban, ami a választási és a kampányidőszakot érinti, nem érkezett kifogás. Egy fontos megjegyezni való van, és ez a mai napig fontos, hogy szem előtt tartsuk, hogy az ellenzék számára a törvényesen járó reklámidő összesen 80 perc volt, amiről lemondott az ellenzék, és ez 160 főműsoridős reklámot jelentett. Erről az egyesült ellenzék lemondott. Sokszor érte az a vád a közmédiát, hogy nem ad teret az ellenzék képviselőinek. Amit én kaptam statisztikát, abban az van, hogy az április 3-i választásoktól december 31-ig folyamatosan keresik és hívják az ellenzéki képviselőket, azokat, akik frakcióval rendelkeznek, és azokat is, akik nem rendelkeznek frakcióval, hogy jöjjenek a közmédia műsorába. Összesen 5028 meghívás ment ki a közmédia különböző műsorai részéről, és ezt mindösszesen 119 alkalommal fogadták el, 4909 esetben nem jelentek meg.

Természetesen továbbra is hívjuk és várjuk őket a közmédia két legfontosabb M1 aktuális reggeli műsora és a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorába.

Lezárult az áprilisi választás, következett a májusi kihívás, új köztársasági elnököt választott az ország Novák Katalin személyében. Ennek nem volt olyan hosszú kapmányidőszaka, sőt, viszont maga a választás és az azt övező különböző fontos aktusok azok a közmédiában mind jeles helyet kaptak. Ahogy említettem, a legelején a mondókámban az orosz-ukrán háború volt az, ami a legváratlanabb időszakban, a koronavírus után ismét óriási nyomást helyezett az országra is, az újságírókra is, és ezen belül a közmédiára is.

A Magyar Távirati Iroda külpolitikai szerkesztősége részletesen és pontosan követte végig az ukrajnai háború fejleményeit. Ideértve az európai uniós politikusok és a világpolitikai szereplők reagálását. Arra törekedtek mindvégig és törekednek mind a mai napig az MTI-ben, hogy semmiféle kommentárnak ne adjanak helyet. Sem ők maguk, természetesen törvény szerint sem tehetik meg, meg a kódex szerint sem, de tudósításokat is úgy adnak le, lapszemléket is úgy adnak le, hogy azok különböző kommentároktól mentesek legyenek. Vannak olyan külföldi hírügynökségek, partnereink, amelyek kommentálják az eseményeket, de ezeket szűrjük erősen.

Ha a statisztikát nézzük, akkor 1300 hír kapcsolódott az ukrajnai háborúhoz sajnos. Ebben az 1300 hírben a gázszállításokról, a háború okozta gazdasági visszaesésekről, azok hatását a magyar és az európai környezetre, a tőke és pénzpiacok alakulása, a hitelminősítői változások, az uniós szankciók, a jegybankok és kormányok gazdasági lépései, az infláció elszabadulása és a törekvés a leszorítására. Ez mind-mind megjelent ezekben a hírekben. De ugyanígy tolmácsolta a szerkesztőség a szankciókkal szembeni aggályokat, mint ahogy a mellette szóló érveket is. A gázszállítási problémákra hosszabb és rövidebb távon születtek különböző kormányzati lépések, ezeket mindig nagy rendszerességgel, alapossággal és részletesen tárgyalta a Távirati Iroda. Ha háború, akkor menekültek, befogadás, segítségnyújtás, egyházak karitatív szerepvállalása, ez mind-mind helyet kapott a közmédiában, hiszen Magyarország legnagyobb humanitárius segélyakcióját folytatta le 2022-ben, történetének legnagyobb segélyakcióját, és ezt a közmédia igyekezett hűen tükrözni is. A menekültek befogadása, ellátása és segítségnyújtása, főleg az első időszakban, február, március, április, de még tavaszi időszak vége felé is. Naponta rendszeresen, többször és nagyon alaposan az egyházi, önkormányzati, állami és a helyi civil kezdeményezéseket igyekeztünk minél részletesebben bemutatni. A kampány folytatódott, már az országgyűlési kampány egy másik körben. Az országgyűlési kampányt követően egy másik kampány, ez a közmédia saját kampánya, a Jónak lenni jó! kampány. És ezt azért hozom ide, mert hiszen a jótékonyságnál tartottunk az előbb, hogy hogyan tudunk segíteni embertársainkon, nemcsak a menekülteken, hanem azokon is, akik itt élnek mellettünk, közöttünk. A közmédiának ez már a tizenegyedik ilyen akciója volt a tavalyi évben. A rekordösszeg az ugye tavaly 340 millió forint segítséggel a Regőczi Alapítvány, a Covid-árvákat támogató Regőczi Alapítvány kapta, az idei 180 millió forintos támogatást pedig a vakok és gyengénlátók országos szervezete kaphatta meg. A közmédia mindent megtett annak érdekében, nemcsak, hogy minél több pénz jöjjön össze a rászorulóknak, hanem azért is, hogy bemutassa azokat, akikre nem figyelünk annyira, pedig itt vannak mellettünk. Nagyon sok műsor szólt a vakok és gyengénlátóknak a mindennapjairól. Volt olyan, hogy ők maguk voltak a riporterek és mutatták be a társaikat. Tehát megpróbáltunk egy kicsit megújulva, megújítva a műsorokat, de egy - azt gondolom - nagyon jó ügy mellé állva egy szép kerek összeget összegyűjteni.

Nem szeretnék csapongani, de most a politikáról, a háborúról, a jótékonyságról egy kicsit arrébb, vagy tovább, vagy ellépnék, és a közvetlen házunk tájáról kezdenék el beszélni.

A közmédiának nagy adóssága az, hogy lehetőség szerint bemutassa, értéket teremtve, levegye a könyvespolcról a történelmünk, akár közel, akár a régmúlt történelmünknek azon fontos fejezeteit, amiről vagy nagyon régen, vagy egyáltalán nem születtek dokumentumok, dokumentumfilmek, fikciós filmek, ismeretterjesztő filmek. A közmédia erre törekszik, ezt elkezdte a tavalyi évben azzal, hogy formálódó megállapodást indított el a Nemzeti Filmintézettel. A Nemzeti Filmintézet felelős ugye nemcsak azért, hogy milyen filmek kerülnek a moziba, hanem azért is, hogy milyen televíziós produkciók születnek. Éppen ezért tartom én fontosnak és szerencsére, vagy hál' Istennek, az NFI is fontosnak, hogy a magyarországi gyártású, a magyar adófizetők forintjaiból finanszírozott tévéjátékok, azok a közmédián kerüljenek bemutatásra elsőként. És aztán majd, amikor a mozi premiereken túl vagyunk, akkor a magyar mozifilmek is a közmédiára kerüljenek, elsőként bemutatásra, premierre. Ennek az első fejezete volt az, amikor decemberben elindítottunk jó néhány filmet a közmédián premier filmként bemutatásra, és akkor most mondhatnám az Aranybullát, az Ida regényét, a Keleti Éváról szóló filmet, és még sorolhatnám, de arra kérem önöket, hogy lapozzák föl, mert szépen, ügyesen kigyűjtöttük, hogy mi minden történt ott abban a két hétben. Hány filmet láthattak a tévénézők, ami friss volt és ropogós. Ennek lesz majd utóélete és nem utóélete, hanem további élete. Az idei évben folytatjuk ezt, február közepétől az NFI támogatásával és közreműködő partnerségével minden vasárnap este magyar filmet, friss magyar filmet fognak látni a Duna Tévé nézői. Ezek mozifilmek, amik éppen kikerültek a moziból, vagy pedig kifejezetten televíziós produkciók.

Még egy nagy dolog történt a világban, ami már sokkal kellemesebb volt persze, de annak is voltak negatív resume-i, ez pedig a labdarúgó vb. Ugye a közmédiának a labdarúgó vb az egyik legnagyobb feladata volt a tavalyi évben, már ha azt nézem, hogy milyen sporteseményre kellett erősen fókuszálni, mindig van valami vb, olimpia, most labdarúgásra koncentráltunk erősen, ráadásul Katarra.

64 közvetítést bonyolítottunk le, mindegyike átlag feletti nézettséget hozott. Persze a legnagyobb nézettséget az argentin-francia döntő 1,5 millió emberrel. És ezért ez a hazai tévés piac legnézettebb műsora lett. Még mindig erre figyelünk a legjobban.

A közmédia elérte azt is, hogy Erdélyben és a Felvidéken is magyar kommentárral tudták nézni a nézők ezeket a mérkőzéseket. Sőt, úgy tűnik, hogy sikerül megállapodni arról is, hogy a ’24-es párizsi olimpia közvetítéseit is a határon túli magyarság, magyar kommentárral tudja nézni.

A magyar közmédiának egy nagyon hálás, szép és jó érzésekkel eltöltő gesztusa volt, hogy tavaly először a közmédia díjazottjainak díjátadója, ünnepélyes keretek között, színházi előadással egybekötve tényleg ünnepélyesen történhetett meg. Én ezt most azért citálom ide, mert ugye a legnagyobb díja a közmédiának a Duna-díj, amit az én elődöm, Dobos Menyhért kapott a tavalyi évben. De Karinthy-gyűrűre is nagyon büszkék vagyunk, hogy Szombathy Gyula művész úr ujját díszíti, illetve Kudlik Júliát is nagy örömmel köszöntöttük, aki életműdíjat kapott. Minden díjazottat nem olvasnék most föl, szintén megtalálják az anyagban, az összeállításban.

Nagyon fontos feladata volt a közmédiának, a Duna Médiának a Duna-nap, ami a Nemzeti Összetartozás Napjához kapcsolódott 2022 júniusában is. A jól ismert helyszínen Torockón, egy kétnapos rendezvény keretében. Vendégül láttunk kicsiket, nagyokat, népzenészeket, rockzenészeket, kézműveseket és íjászokat, politikusokat és közéleti szereplőket, tehát azt gondolom, hogy egy szép, tartalmas két napot tölthettek mindazok velünk, akik eljöttek Torockóra, és természetesen részletesen, alaposan beszámolt erről a közmédia.

A Duna-ház, amelyik az otthona, a kiindulópontja és a szíve-lelke ennek a programnak, egész évben nyitva állt a torockóiak és az erdélyi magyarság előtt. Minden héten több programmal várjuk ott a kicsiket és a nagyokat. Nagyon népszerűek ezek a programok, ezeket idén is szeretnénk tovább folytatni. Azt gondolom, igény is van rá, meg szeretettel is csináljuk. Volt egy remek filmszemlénk Palicson, ez is immár hagyomány, hogy a Kós Károly testület pártolásával rendezzük meg a külhoni televíziós filmszemlét és rádiós filmszemlét. Nagyon értékes alkotások születtek a határon túli műhelyekben, ezeket nagy büszkeséggel mutattuk be. Díjaztuk és természetesen mindegyik vetítésre került a közmédia különböző csatornáin.

Egy jubileumot is ünnepeltünk, ez a Dankó rádió megalakulásának 10. jubileuma, ami egy nagy sikerű ünnepi műsorral a Magyar Zene Házában, a Városligetben történt, már hogy az ünnepség. A gálaműsor nagyon népszerű volt. A szilveszteri műsorfolyamba, az esti főműsoridőbe adtuk le, és a Csináljuk a fesztivált! mellett a második legnézettebb műsor volt. Nagyon érdekes, hogy milyen igény és milyen szeretet az, ami a Dankót övezi.

2022, Dobos Menyhért vezérigazgató úr indításával úgy indult el, hogy a közmédia minden csatornája igyekezett megújulni. Ez azt jelenti, hogy vagy tartalmában vagy külsőségeiben, tehát díszleteiben, vagy műsorvezetőkben, de igyekeztünk mindenből egy kicsit egy megújított verziót hozni a nézőknek. Új műsorokat, természetesen a régiek megújításával. Új műsor az, ami 2022-ben indult, főként a vallási műsorok szerkesztőségéből került ki a Lét-Ige, De őszintén!, a Neked szól!, a Jó embert keresünk!, a Találkozást. Ez csak négy olyan műsor, öt olyan műsor, amelyik új köntösbe került a nézők elé. De ugyanígy megújult a Családi kör, a Család barát, a Magyarország, szeretlek!, egy kicsit ők műsorvezetőben főleg, az Önök kérték! és az Almárium is. A legnézettebb műsora a közmédiának egy vadonatúj sorozat, ez a Csináljuk a fesztivált!. A mai napig nagy sikerrel fut. Nagyon szeretik a nézők. Elképesztő nézettséget produkál, ugyanúgy, mint annak idején a Táncdalfesztivál. Gyakorlatilag erről szól a közbeszéd másnap.

Megújult nemcsak a Duna, hanem az M5 is. Az M5 kulturális csatorna több új műsorral gazdagodott, ilyen a Kunszt, a História vagy a Magyar nők sorozat, de életpályákat bemutató Kontúr című sorozat, vagy pedig az új bölcselettudományi sorozat, a Penna. Az ősz egy kicsit mást hozott az M2-n, a Kossuth rádión. Ott is igyekeztünk új műsorokat is beállítani, ilyen a 48 perc az M1-en, az Ez itt a kérdés, kulturális műsor, vagy a gyerekcsatornán a Derítsük ki!, vagy Rozmaring kunyhó. Innen már tényleg csak felsorolásszerűen mondom, hogy mi minden volt az, amivel igyekeztünk újat adni. Ha áttérünk az M4 Sport csatornára, akkor a foci mellett természetesen vízilabda, öttusa, kosárlabda Eb, birkózó és ritmikus sportgimnasztika vb, Nemzetek Ligája és a többi. Nagyon közkedvelt műsorok voltak ezek mind az M4-en.

Az M5 kulturális csatornára visszatérve a kollégáim kérték, hogy mindenképpen mondjam el, és nagy örömmel teszem, hogy egy saját gyártású játékfilm sorozat ment le az M5-ön, Elveszett idők címmel. Ezt mindenkinek jó szívvel ajánlom figyelmébe, meg is nézhető még mindig.

Az ABU dráma kategóriájának díjnyertes alkotása lett az Elveszett idők egyik epizódja, ami egyébként ebben az epizódban a kommunista diktatúra idején játszódik. Fontos új sorozat, Aki egy embert megment címmel. Tavaly október 23-án indult, és az egyházi embermentőknek állít emléket azoknak, akik a vészkorszak idején a hitüktől vezérelve segítettek. Ahogy mondtam is, az együttműködés a Nemzeti Filmintézettel. Volt még a tavalyi évnek egy újdonsága, amelyik azt gondolom, hogy hosszú életre termett, és talán-talán most már elérkezik az az idő, hogy egyre több magyar gyártású filmet tudunk produkálni. Nem csak rövid távon, tehát nem csak két-három hétig vagy hónapig, hanem akár egész évben a Duna csatorna, az ennek szentelheti a vasárnap estéjét, hiszen vélhetően, ha a streaming csatornákkal nem is tudunk versenyezni, de azért a magyar nézőket oda tudjuk csábítani a televízió elé egy-egy izgalmas, jó magyar filmmel. Én dióhéjban ennyit szerettem volna mondani, ami lehet, hogy nem is dióhéj volt, elnézést kérek, hosszabb voltam, de nagyon szívesen állok az önök rendelkezésére. Köszönöm szépen.

 

Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:

Nagyon köszönöm, vezérigazgató asszony az összefoglalóját. Egyrészt segítség nekünk abban, hogy kiemeli azokat a pontokat, amelyeket az igen részletes alapos beszámolóban fontosnak tart, másrészt szerintem az is tanulságos, hogy van előttünk egy beszámoló, és mi az, amit ebből vezérigazgató asszony legfontosabbnak tart, tehát ez ad számunkra is egy képet arról, hogy milyen módon szemlélik az elmúlt évet. Tagtársak?

 

Radetzky Jenő, a Közszolgálati Testület tagja:

Elnök úr, én kérnék szót Radetzky Jenő.

 

Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:

Radetzky Jenőnek megadom a szót. Parancsolj.

 

Radetzky Jenő, a Közszolgálati Testület tagja:

Köszönöm szépen. Tisztelt vezérigazgató asszony, kedves Anita, elnök urak, tagtársak, ebben az évben először találkozunk, úgyhogy boldog új évet mindenkinek! Egészséget, békét! Öröm volt hallani ezt a kiegészítő beszámolót, ami nem is kiegészítő. Ebből két dolgot biztos, hogy le tudunk vonni. Az egyik az, hogy nagyon jó volt az átmenet, mintha hosszú ideig a kitüntetett, korábbi vezérigazgató, Dobos Menyhért és Anita együtt dolgozott volna, hiszen azt lehet mondani, hogy zökkenőmentes az átmenet. Ugyanakkor van egy megújulás, rendkívül sok újdonságot is tapasztaltunk az elmúlt időszakokban a közmédiában. Egy ilyen beszámolót nagyon nehéz kiegészíteni, én egy dologgal mégis szeretném. Ez pedig az, hogy érdemes megemlíteni, bár az anyagban talán én nem is találtam, és most sem hangzott el a Bartók rádiónak a Príma Primissima díját, amit egyébként a közszolgálatnak az egyik elismerésének tartok. Valóban egy olyan része a közmédiának, ami nagyon sokakat ültet a rádióhoz, és a kultúra terjesztésében ugyanúgy, mint az M5 rendkívül fontos szerepet tölt be. Én örömmel fogom megszavazni ezt a beszámolót, de hát gondolom, nem ma történik ez, majd a legközelebbi ülésen. Köszönöm szépen a szót.

 

 

 

 

Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:

Köszönöm szépen, Radetzky úr. További megjegyzések, hozzászólások, parancsoljanak, parancsoljanak?

 

Zsigmond József, a Közszolgálati Testület tagja:

Köszönöm szépen a szót Zsigmond József vagyok. Nagy öröm volt olvasni a beszámolót és hallani is, és tényleg látszanak jelentős változások a digitalizáció terén is. Szerettem volna megdicsérni az intézményt, hogy különösen tetszik, például a Híradó, hogy szembe jön különböző sztoriformátumokban a közösségi médiában. Nagyon-nagyon tetszik, és a generáción belül visszajelezték, hogy ez egy nagyon jó megoldás. Illetve azt is üdvözlöm, hogy különböző platformokon vissza lehet nézni a különböző műsorokat, tehát erre tudatosan, például példának hoznám fel a Youtube-ot, ahol azért, ha nem tévedek, lassan-lassan 100 ezer feliratkozója van az MTVA-nak. Azért ez is egy nagyon jó eredmény ahhoz képest, hogy két éve még arról beszéltünk, hogy milyen digitális lépéseket kellene megtenni. Ugyanakkor üdvözlöm azt is, hogy ismét sikerült megszerezni a különböző nemzetközi sporteseményeknek a játszási jogát. Nem győzöm hangsúlyozni nagyon sok esetben, mennyire fontos külhonban, hogy hozzáférjünk a magyar nyelvű sport tájékoztatáshoz. És öröm volt olvasni, hogy ezt ismét abszolválta a közmédia. Első olvasatban nekem hozzászólásom vagy észrevételem különösebben nincs, mint minden évben, idén is megkérdezem, illetve jelzem, hogyha vannak külön erdélyi vagy külhoni adatok, ami a nézettséget vagy a nézettséghez köthető adatokat illeti, akkor azt bármikor szívesen veszem. Kíváncsi lennék, vagy vagyok arra, hogy külhonban is ugyanazok a trendek történnek-e a közmédiával kapcsolatosan, mint Magyarországon. De csatlakozva az előttem szólóhoz, úgy gondolom, hogy nem lesz nehéz erről a beszámolóról szavazni. Köszönöm szépen.

 

Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:

Köszönöm. Itt Heisler András a helyszínen jelentkezett. Parancsolj.

 

Heisler András, a Közszolgálati Testület tagja:

Én is köszöntök mindenkit tisztelettel, és valóban egy vaskos anyagot kaptunk vezérigazgató asszonytól, és nagyon tartalmas anyagot kaptunk mindenképpen, és ez a kiegészítés is nagyon izgalmas volt. És azért volt nekem izgalmas, mert hogy kaptam egy csomó olyan információt, amit nyilván, amikor átfutottuk az anyagot, mert átfutottuk az anyagot, arra nem biztos, hogy odafigyeltünk. De az hagyján, hogy mi nem figyelünk oda. Én szerintem a magyar társadalom sem tud egy csomó olyan dologról, amit itt most hallottunk, és nagyon fontosak. Nekem az jutott most így az eszembe a kiegészítés kapcsán, hogy ugye erről a fajta kommunikációról sokkal erősebben kellene kommunikálni. Tehát ez egy nagy dolog, ugye, amit itt, és ugye Erdélyből itt a tagtársunk is jelezte, hogy az egy nagy dolog, hogy magyar nyelven mentek a sportműsorok. Ugye annak idején már erről beszéltünk, amikor még csak egy vágyálom volt ez, nem hiszem, hogy sokan tudják, hogy az ellenzék lemondott a hirdetési jogokról, csak azt érzékelte mindenki, hogy az ellenzék nem jut hirdetéshez, tehát hogy ezek a kommunikációs lehetőségek szerintem nincsenek kihasználva, és ugye mindig csak azt kapja a közmédia - és hát valahol mi is itt vagyunk ebben a „brancsban” - a fejéhez, hogy aránytalan, satöbbi satöbbi, amit lehet érzékelni közben. Szóval, hogy én erre felhívnám a figyelmet a kiegészítéssel kapcsolatban. Egyébiránt meg próbáltam az anyagot valahogy feldolgozni, ugye itt már beszéltünk erről, elnök úr nem olvastam el végig. Ugye egyszer kaptunk egy 300 oldalas anyagot, egyszer egy 150 oldalas kiegészítést, de azért belenéztem. Én a 150 oldallal kezdtem, hátha könnyebb dolgom lesz. Fantasztikus, hogy mennyi fajta műsor van, tehát nagyon izgalmas volt így belenézni és beleolvasgatni, mert szerintem kevesünknek van rálátása, hogy mennyiféle értékes műsor van a közmédiában, és akkor én ugye kényszerből kiragadtam az egyházi műsorokat, és azt egy kicsit részletesebben megnéztem, ami megint csak nagyon színes, és minden egyház képviseli magát különböző műsoraival. Egy dolgot hiányoltam az egyházi műsorokból, lehet, hogy elkerülte a figyelmemet, lehet, hogy érdemes esetleg erre odafigyelni, hogy Magyarországon európai szinten is kiemelkedő gyakorlata van a keresztény-zsidó párbeszédnek. Ez egy nagyon fontos dolog, én úgy gondolom. Nem véletlen, hogy nem olyan régen, azt hiszem, novemberben a Zsidó Világkongresszus a Vatikánban járt éppen, és ott az sem véletlen, hogy találkoztunk Ferenc pápával. Az sem véletlen, hogy egy héttel ezelőtt ökumenikus imahét keretében az utolsó nap az Avilai Szent Teréz Templomban zsidó és keresztény papok, rabbik közösen mondanak gondolatokat, imákat a Teréz Templomban. Szóval, hogy ez egy fontos része az egyházi műsoroknak, és erre szerintem egy picit nagyobb hangsúlyt kellene tenni. És akkor, ha még egy mondatot lehet, hogy egyrészt nagyon fontos innováció volt, hogy a Youtube csatornán is megjelentek a műsorok, azt külön-külön fölírtam magamnak.

Tudom, hogy nem nézettségben versengünk, de azért nem rosszak az eredmények. Az M2-nél azért érdemes lenne megnézni, hogy az a helyén van-e, és az úgy jó-e, ahogy van? Úgy gondolom, biztos, hogy valami strukturális dolgot érdemes lenne változtatni. Ez az anyag nagyon komoly, tele értékkel, látszik belőle, hogy egy értékképzés folyik itt a közmédiánál, de hogy olyan bő, hogy talán ezt már tavaly is mondtuk, hogy valami egyszerű sorvezető kivonat, satöbbi, ami egy picit eligazít bennünket az anyag struktúrájában, az biztos, hogy segítené a mi munkánkat. Köszönöm szépen.

 

Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:

Köszönöm. További hozzászólások. Szikora József parancsolj, és utána Szalai László.

 

Szikora József, a Közszolgálati Testület tagja:

Köszönöm szépen. Köszönöm szépen a beszámolót én is, meg a szóbeli beszámolót is természetesen. Az előttem szólónak volt egy mondata, azt mondta, itt vagyunk a „brancsban”, és vezérigazgató asszony pedig ennek az anyagnak a bevezetőjében használja a brand szót, és így ehhez kapcsolódva mondom, hogy tulajdonképpen - és ezt is mondtad te is -, hogy a brand erősítése nem mondom el újra, hogy mennyi minden jól van ebben, mert egyetértek részben, meg tudnám még fokozni is. De, ahol lehetne talán még erősödni, az ennek a brandnek az intenzívebb eljuttatása, megismertetése, hogy tényleg még többet beszéljenek róla másnap, akár a buszon vagy a metrón arról, hogy milyen tartalmak voltak a közmédia különböző platformjain. Említi ugyancsak a beszámoló az elején nem is a streamingeket, hanem ezeket a közösségi oldalakat, sőt, van, amelyiket név szerint is megnevezi. Nyilván összefügg ezzel a brand dologgal, hogy ezt nem várhatjuk el, hogy onnan, hogy is mondjam csak, ehhez hívjuk a közönséget, de hogy olyan alternatívát kínáljunk, és erről is esik szó, amelyik alkalmas érdemi alternatívaként tűnik fel, akár fiatalok számára is. Ez talán még erőteljesebb lehetne, vagy fokozott figyelmet érdemel, vagy erőfeszítéseket érdemel. És akkor hát én abszolút nem vagyok focidrukker, és büszkén mondom komolyan, hogy soha életemben igazi focimeccsen nem voltam. Tehát ilyen baráti, meg ilyenen igen, de igazin nem. De hát persze, hogy én is nézem a tévében. Hát, ha lehet szuperlatívuszokat mondani azokról, akik a foci vb-t közvetítették minden szinten, amit én látok, mint ilyen néző, ilyen nagyon laikus néző, hát akkor mondanék ilyen szuperlatívuszokat, nagyon-nagyon jó, de az M4-nek minden eleme nagyon. Tehát én ott nem tudok olyat, ami ellen bármi kifogásom lenne. Egy picit néha talán sokallom, hogy minek annyit beszéltek már, hát hiszen ott csinálják a pályán, ti meg itt az asztal körül cseverésztek róla, ez néha talán arányaiban egy kicsit sok a csevegés felé, de egyébként fantasztikus, milyen. És itt kifejezetten hangsúlyoznám a színvonalat, a kommentátoroknak a műveltségét, a beszédét, azt, hogy élő helyzetben mennyire szép magyar mondatokat tud mondani, egészen így magával ragadó, az ember egyszerűen csak élvezi. Aztán még valamit, hogy nagyon örülök a friss magyar filmeknek kifejezetten nagyon örülök. Természetesen annak is, hogy majd sikerült elérni a magyar kommentálást Erdélyben és a Felvidéken. És azt is, hogy a közmédia, a média általában ilyen részben abból, amit mások csinálnak. A foci vb-t nem mi csináltuk, de mi közvetítjük. A választást sem mi csináltuk, de mi igazán jó színvonalon közvetítjük, de a közmédiának vannak saját, mondhatnám szuverén alkotó tevékenységei. Ezekről is esett szó, és akár még azt sem, hogy mondjam, nem kritizálnám, ha még több lenne ebből a saját produkcióból. De ez is nagyon örvendetes, ami van. És akkor még ez egy picit talán kritikus, hogy részben a szuverén alkotó tevékenység következtében létrejönnek saját dolgok. Szóval néha nem egészen értem, hogy miért veszünk át, részben konkrétan üzleti módon know how-t olyasmit, amit mi is ki tudnánk találni, illetve részben olyan innováció, amit mi valósítottunk meg, nem egyszer nagyon sok elemet átvesz, talán azért, mert úgy gondolja, hogy az show, az nem biztos, hogy mindennek shownak kell lenni. Ezt már többször mondtam. Összességében inkább azt erősítem meg, hogy nagyon sok nagyon jó volt és van ebben. Köszönöm szépen.

 

Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:

Köszönöm szépen. Szalai László jelentkezett, és utána Papp Z. Attila.

Laci, nem hallunk. Tudunk oda hangot adni? Laci, sajnos nem hallunk egyelőre, de teszünk az ügy érdekében. Most már nem is látunk. Most jó, most hallunk.

 

Szalai László, a Közszolgálati Testület tagja:

Én is szeretettel köszöntelek benneteket, külön megtisztelő szeretettel vezérigazgató asszonyt. És az nagyon fontos, ami elhangzott már itt az előttem szólóktól, hogy a vezérigazgatói státuszban a váltás az szinte zökkenőmentesen ment végbe. Ez azért nagyon fontos, mert látjuk a legkülönbözőbb szinteken, ha váltások vannak nem mindig így megy végbe. A másik nagyon fontos az is, hogy a vezérigazgató asszonynak egy olyan stábja van a háta mögött, akikkel fél éve van ebben a státuszban, össze tudták állítani ezt a nagyszerű anyagot, amellyel én is úgy vagyok, mint ahogy szóltatok. Több órát foglalkoztam vele. Beleolvastam. Nyilvánvalóan, ami érdekelt, arra több időt fordítottam, de az egészet úgy próbáltam, ahogy a tartalomjegyzék 12 fejezete felsorolja, egy kicsit magamévá tenni, egy kicsit részletesebben elmerülni benne. A vallási műsorokkal külön foglalkozva, egyértelműen elhangzott az is, hogy az elmúlt időben struktúraváltás ment végbe, és ez a vallási műsoroknak igencsak a javára szolgált. Többször volt úgy a korábbi ciklusokban is, hogy akik az egyházi delegáltak vagyunk, leültünk külön, és kerestük azt, hogy mit tudnánk tenni azért, hogy mindez, ami most már végbement, a struktúraváltás az valamilyen szinten megtörténjen. És ez megtörtént. És a különböző műfajokat tekintve megtalálható szinte minden, ami fontos, a magazinműsorok, az istentiszteleti közvetítések, a portrék, a hírműsorok, a beszélgetős műsorok, és azért is szeretem nagyon egyik-másik beszélgetős műsort, mert világi emberek vallanak a hitükről. Ez már még ha előjön, akkor részletesebben is talán majd kifejtem, mert az, hogy ha egy lelkipásztor beszél a hitről, meg a missziói dolgokról, az természetesen természetes. De hogyha világi emberek, közismert zenész vagy tudós a maga területén elismert, ugyanakkor nem szégyelli a hitét, az egy csodálatos dolog, és ezek nagyon jó példával hathatnak, és reménységem szerint hatnak is. Ami nekem úgy bennem van, hogy mindenképpen szóvá teszem, hogy néha nem az évszaknak megfelelően szerepel egyik-másik, akár meteorológiai jelentést adó, akár talán még műsorvezető is. Ha tél van, akkor legyen úgy felöltözve ő is. Ez talán nem fontos dolog, de mégis. Ha én itthon úgy vagyok 20 fokban, 21 fokban, hogy fűtök, akkor nem úgy vagyok, hogy egy pólóban, satöbbi, hanem annak megfelelően. És ha egy televízió beszél egy téli időjárásról, akkor valahogy annak megfelelően kívánnám látni én azt az illetőt. A másik pedig, amit csak mondani szeretnék, tudomásom szerint mi most tizenöten vagyunk, ugye? A testület tizenöt főből áll. És úgy olvastam, hogy az előterjesztésben tizennégy főt írt a vezérigazgató asszony. Tehát volt időszak, amikor tizennégyen voltunk. Most újra tizenöt tag van, csak ezt mondom,  mint javítandót. A többiről majd menet közben én is hozzá kívánok majd szólni, hogy alakulnak a dolgok. Köszönöm.

 

Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:

Köszönöm szépen. Papp Z. Attila jelentkezik.

 

Dr. Papp Z. Attila, a Közszolgálati Testület tagja:

Köszönöm szépen. Sok szeretettel üdvözlök én is mindenkit. Vezérigazgató asszonyt külön is.

Először is ugye itt most azért beszélünk erről, hogy az első benyomásokat osszuk meg. Először is azt kell mondanom, hogy a fő benyomásom nekem az volt, hogy ugye itt már többen említették, hogy volt egyfajta zökkenőmentes váltás, de számomra nagy öröm volt ugyanakkor az is, hogy maga a beszámoló ugyan jogszabályi, meg más szempontokból is egyfajta, ha úgy tetszik, egy ilyen intézményi hagyományt hoz, de mégis én úgy érzem, hogy ez sok szempontból másabb beszámoló, mint amit a korábbi években láttunk, és ez mindenképpen én egy pozitív változásnak tartom. Hogy egy egyszerű példát mondjak, ez az anyag is rendkívül gazdag, rengeteg információ van benne, de mégis bizonyos értelemben nekem úgy tűnik, mintha strukturáltabb lenne, és sok szempontból jobban is lehet követni. Az is nagy élmény volt nekem, hogy van egy külön bevezető. A korábbi években egyszer-kétszer fölmerült ez, ami szintén van itt is, hogy van egy ilyen vezetői összefoglaló, de ez a bevezető azért volt szintén élmény számomra, mert hát nem azt mondom, hogy egy ilyen személyesebb dolog volt, de hogy egy olyan típusú felütés volt, amit talán az eddigiekben nem láttunk. Hát ez egy külön érdekes volt, mint olvasmány, és tartalmilag szintén, tehát ugye itt a brand, a brandnek az alakításáról szó van, és külön többször is arról van szó, hogy a fiatalokat hogyan sikerül megcélozni.

Tehát ezek az első ilyen főbb benyomásaim. Nyilván a sok tartalmi vonatkozásba nem fogunk belemenni, vagy én legalábbis nem fogok még belemenni. Egy-két, hát lehet, hogy apróságot említenék, vagy legalábbis olyan dolgokat, amire lehet, hogy a későbbiekben reflektálni kellene. Az egyik, amit itt az egyik előttem szóló is említette, hogy az egy lenyűgöző, hogyha jól emlékszem, vagy ha jól írtam ki magamnak a 167. oldalon, ahol a hirado.hu-nak az egyedi látogatói számáról van szó, és az oldalletöltésekről. Ez önmagában egy nagyon impozáns, hiszen gyakorlatilag egy-két év alatt, tehát ’19 óta megkétszereződött, ez egy óriási eredmény. Tehát hogyha visszautalok arra, amit itt más is említett már, hogy hogyan lehetne ezeket kommunikálni különféle fórumokon, ez biztos az én olvasatomban egy olyan elem lenne, amivel hát ezt úgymond lobogtatni kellene, illetve és akkor ez egy felvetés inkább, hogy szívesen olvastam volna arról, hogy azt úgymond házon belül, vagy erre milyen magyarázatokat adnak, hogy ebből mi következik vagy nem következik. Tehát, hogy ezt a jelenséget egy picit már hogy ne legyen beszámoló, megengedi. Picit körül kellene járni.

Azt többen is szintén mondták, meg én is említettem már, hogy többször szó van arról, hogy a fiatalokat valamilyen szempontból azért másképpen és talán sikeresebben is meg tudják szólítani. Emlékszem arra is, hogy egy-két évvel ezelőtt még csak ilyen nagyon-nagyon bátortalan felvetésként említettük, hogy mi lenne, hogyha Tik-Tokon is jelen lenne mondjuk a közmédia. Hát most már úgy értelmezem, illetve a beszámolóban is benne van, ennek a világnak a mindennapjait képezi. De ha már a korosztályról van szó, én szintén a beszámolóban, esetleg érdemes lenne reflektálni arra a tényre, illetve nemcsak reflektálni, hanem megint mondjam úgy, házon belül, nem tudom, milyen elképzelések vannak, hogy annak ellenére, hogy a fiatalokat sikeresen meg lehet szólítani ezekkel az új platformokkal. Az a nagy probléma vagy kérdés, ami máskor is volt, az talán most is jelen van, nevezetesen arra gondolok, hogy szintén a beszámoló vége felé valahol egy-két diagramot, ahogy nézegettem, én azt olvastam ki, hogy az M1 nézőinek a 68 százaléka 60 év fölötti és a Duna Tévének a 81 százaléka 60 év fölötti, még az M5-nek is 73 százalék, és akkor nyilván a Kossuth rádiónál is eléggé magas, ott is több mint 70 százalék, tehát tudom, hogy ez nem egy új keletű kérdés, de mégis valahogy egyrészt kíváncsi lennék, hogy a közmédia vezetői, hogy mit gondolnak erről, illetve talán érdemes lenne még a beszámolóban is kitérni arra, hogy ezeket a generációs dolgokat, hogyan próbálják még jobban kezelni.

 

Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:

Köszönöm szépen. Engedtessék meg, hogy néhány gondolatot hadd fogalmazzak meg magam is. Egyébként nagyban csatlakozzak a korábbiakhoz, hiszen a tagtársakkal, ugye, talán a sok év közös munka teszi, nagyon hasonlóan gondolkodunk ezekről az ügyekről.

Egy-két olyan fölvetést, amit szerintem érdemes megvizsgálni magában majd a beszámoló véglegesítése során. Például azért látjuk azt, hogy az M1, egy kicsit a táblázatok egy egész picit eltérnek egymástól, hiszen az egyikben azt látjuk, hogy az M1 már megelőzte a Duna Tv-t, míg egy másikban azt látjuk, hogy ott még mögötte van. Ezt majd érdemes megnézni, hogy erre valamit tenni, ezt valahogy tenni, de az mindenképpen egy nagyon érdekes fejlemény, és ezzel sokat foglalkoztunk korábban, hogy ugye a Duna Tv, amely óhatatlanul szórakoztató műsorokat is ad, és így tovább, az mindig nézettebb volt, mint az M1. És hogy ez megfordult, ez nagyon érdekes dolog. Nyilván ebben szerepet játszik az is, amire vezérigazgató asszony utalt, hogy olyan események voltak. Szóval sok minden történhetett, de ezzel szerintem külön érdemes foglalkozni. Ez egy sajátos jelenség, és ahogy erről korábban is beszéltünk, általában a hírtelevíziók, azok nem szoktak így vezetni, tehát egy gyors nemzetközi összevetésben. Ez szerintem egy érdekes dolog ennek a megvizsgálása tanulságos lehet mindannyiunk számára. Ami a - és itt kicsit Papp Z. Attilához is kapcsolódnék, és többen is említhetik a folyamatosságot, legalábbis a folyamatosságot, és erre Szalai László is utalt - a beszámoló elkészítésében is van egy nagyon örvendetes folyamatosság. Tehát, hogy valóban látszik az, hogy azok a fő szemléleti elemek, azok a megközelítések, azokat a korábbi években együtt alakítottuk meg, és a mi reflexünk is szerepet játszottak benne, azok valóban ott vannak továbbra is és ez jó nekünk. Ugyanakkor látni új elemeket, én az egyiken, hát elgondolkodnék, inkább így mondanám, hogy főleg a bevezetőben két általános médiaelméleti vagy társadalomelméleti fejtegetést is olvasni, ami nekem üdítő. Nekem a szakmám is ez valamelyest, tehát érdeklődve olvasom, ugyanakkor hát ezekben különböző álláspontok lehetségesek. Tehát, hogy ennek a vitathatósága több szempont itt, nem tudom, tehát ez egy ilyen beszámolóval egy kicsit merésznek érzem, hogy egyértelműen ezek ott vannak, de egy érdekes műfaji újítás, tehát szerintem ez jó. Még egy olyan kérdés, ami minden évben előjött, és most azt gondolom, látva az adatokat, szerintem ezen a problémán túl vagyunk, ez a nézettség kérdése. Ugye mindig emlékeztetem a tagtársakat, minden évben azon hosszan-hosszan biztattuk egymást, hogy hát azért a nézettség, azért nemcsak azt kell hajhászni, hiszen az értéktartalom, és akkor ezzel legyünk őszinték egy kicsit biztatóan módosult a nézettség, tehát mindegy. Én azt látom, hogy az adatok is ezt mutatják, a személyes benyomásaim is, hogy úgy tűnik, hogy a közmédia megtalálta azokat a formákat, azokat a műsorformákat, amiket jó szívvel lehet vállalni. Tehát nem arról van szó, hogy kicsit pironkodni kell, hogy valami nagyon-nagyon bugyuta, nagyon-nagyon szörnyűséges gagyit behoztunk, mert azt majd nézi a tömeg, hanem a maga műfajában értékes, érdekes, értéktartalmat hordozó műsorok, és rengetegen nézik. Ugye a Csináljuk a fesztivált! említette vezérigazgató asszony, ami nyilván könnyű műfaj, tehát ez nem is kérdés. Dehát nem a Bartók rádió és Eötvös Péter legújabb vezénylése, meg azt magam nézném, mert a családtagjaim se. Viszont kétségkívül könnyű műfaj, de egy olyan könnyű műfaj, ami mindannyiunk múltjával, múltunk értékeivel való találkozást jelenti. És ez szerintem egy fontos dolog. Most mindegy, kinek mi tetszik, mi nem tetszik, biztos lehet így megoldani. Ez egy részletkérdés. Az egy periférikus kérdés. Sok évvel ezelőtt volt egy ilyen című műsor. Ez valószínűleg annak egy ilyen licencnek és nagyon fontos, hogy az a műsor, annak az értékeit nem akarom elvitatni, de egy sokkal egyszerűbb kiállításban láttam jóval kevesebb pénz volt benne, minden egyéb. De ezt láthatóan meg lehetett csinálni. Valóban úgy tetszik, mint egyfajta kultúrtörténeti áttekintést kapunk, egy nagyon széles műfaji spektrumban, tehát a könnyű műfajon belül egy nagyon széles műfaji spektrumban, és hát tényleg tömegek nézik. És még azt is hozzáteszem egyébként, hogy a megvalósításban tényleg igazán professzionális a kiállítása az egésznek. Mindig az a nagy kérdés, hogy az úgynevezett szakértők mennyire szakértők. Egyébként megjegyzem, ha a kereskedelmi televíziók úgynevezett tehetségkutató műsorai, zsűrijeivel vetem össze, hát itt gyakorlatilag szférikus magasságban vagyunk, ezt kell mondanom, de ettől függetlenül is itt a többsége, az ott levő - nem tudom, hogy kell ezt mondani a zsűri bárminek -, a többsége teljesen nyugodt szívvel vállalható, egyik-másik ikonikus alakja a magyar könnyű műfajnak. Nyilván több ilyen példát, mint a Virtuózokat is ilyennek tartom, nyilván kisebb a nézettség, de mégis jóval szélesebb, mint valaha egyébként komolyzenének volt a nézettsége Magyarországon. Tehát úgy tűnik, hogy számomra legalábbis, hogy a közmédia azt a bizonyos mezsgyét, ami értékes, de rengeteg embert ér el, ezt megtalálta. Szerintem ez egy nagy dolog. Tehát végre nem kell pörögnünk ezen, hogy na, mitől fogják nézni? Szerintem ez jó. A folyamatosságról beszéltem, és akkor arról a dologról, mert ezt többen is előhozták, és maga a beszámoló is ezzel foglalkozik. Szerintem ez egy közös ügyünk. Ez az egész brand kérdés, amire utaltak többen is. Hát csodálkoztam, hogy Szikora József tagtársunk nem a brand szó idegen hangzását vette elő és akkor. Tehát ha ezt kicsit kitágítom, akkor egyszerűen a közmédiáról alkotott kép milyen. Ugye, hadd fordítsam ezt így le. És itt szerintem, és erre Heisler András is utalt már, ez egy közös ügyünk. Tehát ennek a testületnek ezt kezdettől fogva többen képviseltük nagy erővel. Egyik irányba az a dolgunk, hogy észrevételeinkkel, ha kell, kritikáinkkal segítsük, ösztönözzük a közmédiát a másik irányba, hogy a másik irányba a küldő testületeink, szervezeteink vagy az általunk elért nyilvánosság felé fontos dolgunk az, hogy tudatosítsuk a közmédia értékeit. Akár olyan felvetésekkel szemben, ezt épp eleget olvasni, már egy ilyen állandó fordulattá vált, hogy na, most éppen nem tudom, hány milliárdnál tartunk. Na, a 120 milliárdos közmédiából ez és ez jön ki. Ismert ez a fordulat a sajtóból. Tehát, hogy ott azért megmutatni, hogy ez az akárhány milliárd, 10-80-120, ebből micsoda értékek jönnek. Ez egy közös ügyünk szerintem. És éppen ezért érdemes közösen elgondolkodni, hogy hogyan lehet ezt erősíteni. Ebben van egy érzékeny dolog, és ezzel megint csak továbbgondolásra javaslom. Ez valóban például az az információ, amire Heisler András utalt, hogy az ellenzéki pártok mennyire nem éltek bizonyos műsorlehetőségekkel. A testület tagjai pontosan tudják, ha valamitől irtózok, akkor a politikai pártokról való beszéd, mert ezt nem tartom érdekesnek. De ez egy érdekes információ. Ezt érdemes fölvetni, hogy vajon miért. Nem, nem politikai szempontból, azt hagyjuk, az engem nem érdekel. Hanem hogy ebben milyen brand-percepciós kérdések lehetnek. Tehát, hogy mi lehet az oka, hogy egy társadalmi csoportnak, egy politikai csoportnak, úgy látja, hogy inkább nem vesz igénybe lehetőségeket, és negatívan áll hozzá egy igazi nemzeti intézményhez, a közmédia az a mindannyiunké kell, hogy legyen minden politikai csoport, az nem a kormánynak, nem a mindenkori kormánynak a médiája kell, hogy legyen, hanem a mindenkié. És ez nem veszi igénybe valamiért. És most zárjuk azt ki, hogy ebben mennyi a durci, mennyi a politikai stratégia, ezt most én félrerakom, hanem hogy a brand szempontjából. Ennek nyilván nagyon rossz hatása is van, a brandet ez óhatatlanul rombolja. Hogyan lehet ebbe az ügybe lépni? Szerintem ez nagyon fontos volna mindannyiunk számára. Most azon túllépni, hogy a meghívásokkal, az szerintem nagyon tisztességes dolog a közmédia részéről, hogy a meghívásokkal nem áll le. A) Mi vezethetett ide? B) Hogyan lehet ezt megoldani? Ez nem maradhat így egyszerűen, úgy gondolom. Ez egy helytelen dolog, hogy így van. Ennek lehet egyébként egy olyan eleme is, amire én szerintem célszerű volna kitérni a beszámoló szövegében. Az, hogy a politikai pártok hány százalékban szerepelnek, hányban nem, az biztos rendben van, én azt nem is nézegetem. Az viszont egy mélyebb és érdekesebb dolog, és messze túlmegy a politikai műsoroknak a területén, hogy vajon azok a szellemi, intellektuális világnézetinek is nevezhető megközelítések, amelyek jellemzik a nemzeti közösséget, ezek vajon egy szakértői szinten kellő szélességben jelennek-e meg? Nekem is ezt senki nem mondhatja, hogy kritikát, kell valakinek kritikát is mondani. Nekem van egy nagy csalódásom a tavalyi évben. Különösen az azt megelőző évhez képest, talán emlékszünk rá, hogy a 2021-es évre vonatkozóan, én a leglelkesebben üdvözöltem az M5-nek azokat az esti beszélgetőműsorait, a tematikus és egyéb szélesedését, az Ez itt a kérdésre gondolok elsősorban, hogy a többféle nézőpont érdekes szakmai, tudományos, közéleti, kulturális kérdésekről ejtettek szót. Én a tavalyi évben azt tapasztaltam, nyilván nem néztem minden adást meg természetesen. De azokba az adásokba, amelyekbe belebotlottam, én egyre inkább egyfelől egy ilyen értelemben beszűkülést tapasztaltam, tehát nagyon egyirányú gondolkodású embereket ültettek egyre többször össze, és amit én személy szerint nagyon fájlalok, nevezetesen azt, hogy teljesen véletlenül, ez véletlenszerű, nincs statisztikám rá, de egyes kérdésekben kifejezetten a magyar szakmai tudományos konszenzussal szemben álló, nemcsak megjelentek nézetek, hanem kizárólagosan jelentek meg ebben a műsorban. Példának okáért hazudtak, ami szerintem az egyik legfontosabb kulturális és történelmi és ki merem mondani, hogy nemzeti fejlemény volt, ugye az Árpádok kora kiállítás, ami rendkívül fontos volt tavaly. Ugye végre a történettudomány itt összehozott valamit, amiről tudjuk, hogy volt aztán egy belső, szakmai részben politikai vita, és ennek a tárgyalásakor a magyar tudományosságnak azok a résztvevői, akik ebben tényleg mértékadóak, egyáltalán nem jelentek meg. Ez azt gondolom, ez hiba. Ez semmiképpen nem helyes. Nem mondom, hogy kinek van igaza, de én így konzervatív lélekként azt gondolom, hogy ha van egy erős tudományos közvélemény, ami nemzetközileg is maximálisan elismert. A magyar középkor kutatása az egy nagyon elismert dolog, Ákos talánmeg tudsz ebben erősíteni, hogyha annak a mainstreamjéhez tartozó embernek nem nyílnak meg, az nem helyénvaló. Ez csak egy példa volt most. Tehát én egyáltalán azt látom, hogy a brandet nagyon jól erősítené, hogyha minél több olyan személyiség, nem a politikusok, hanem azok a gondolkodók, azok a szakemberek, azok, hogy szokták ezt mondani, hogy ilyen közvéleményformálók? Hogy micsoda? Igen. Véleményvezér, még csúnyább szavakat is tudunk mondani, megmondó emberek, hogy ennél csúnyább nincs. Tehát, hogy ez egy szélesebb körben jelenik meg. Egyszerűen érdekesebb műsorok lennének például, az se árt, de jobbat tenne az egésznek. Tehát szerintem ez egy végiggondolandó dolog. Tehát ne csak a politikusoknak a százalékait nézzük. Engem személy szerint azért érdekel a legkevésbé, hanem tényleg valóban sok megközelítés lehetséges. És ehhez kapcsolódik egy múltkori ülésünkön felmerült vitának is nevezhetném, és megbeszéltük, hogy majd fogunk erről majd beszélni, nem kell most, csak ez jusson eszünkbe, hogy mit értünk azon, hogy hír? Emlékszünk talán néhányan, hogy mi az a pont, ahol a hírnek az értelmezése, egyáltalán a hivatalos közleményekhez való viszonya mi legyen egy sajtónak. És ez egy olyan tónus, amit én hiányolok a beszámolóból is, nevezetesen mióta sajtó létezik, és mióta a sajtónak különleges jogai vannak, minden sajtónak. Annak van egy nagyon fontos oka és regisztrációs bázisa. Nevezetesen a mindenkori hatalomnak az ellenőrzése. Ez minden sajtónak alapfeladata. A mindenkori politikai és mindenkori gazdasági hatalomnak az ellenőrzése. Mi adhat nekünk egyszerű állampolgároknak valami esélyt az elképesztően erős, mindenkor teljesen mindegy milyen színben van, de politikai és gazdasági hatalommal szemben? Ha van, aki ellenőrzi. Helyettünk és a nevünkben. Ez pedig egy olyan, szerintem egy olyan újságírói magatartást igényel, amely visszakérdez, amely rákérdez, én most nem a kekeckedésre gondolok természetesen, hanem amely nem mikrofonállványként van ott, hanem rákérdez. Visszakérdez. Nehezen tudom elképzelni, hogy ne lehetne bárkire visszakérdezni, és ne lehetne megtalálni a még jobban kifejtendő vagy éppen problémás pontokat. Tehát ez egy olyan szerepfelfogás, amit én sokkal fontosabbnak tartok, mint a politikai kiegyensúlyozottságot. Sokkal lényegesebb a működésben. És ez megint brandépítő megítélésem szerint. Ha ez érvényes, az megint csak a brandet erősíti, úgyhogy én ezt csak fölvetem, mint egy szempontot, amin lehet akár majd nekünk tovább gondolkodni, akár a beszámolót.

És akkor még két rövidebb megjegyzés, az egyik: itt hallottuk, hogy a fiatalok elérése mennyire fontos ugyebár. Én, amikor egyáltalán az egyházi küzdelmek megőrzésének egyházi közegben ülünk, miről beszélünk állandóan? Hogy tudnánk a fiatalokat elérni? Amikor irodalmi szalonban vagyunk: hogy tudnánk a fiatalokat elérni? Még a sportban is egyébként. Hogy tudnánk a fiatalokat rávenni? Időnként már úgy tűnik, hogy a fiatalok nem léteznek, sehol nem tudjuk elérni őket. Tehát szerintem az, hogy a fiatalokat elérni, biztosan mindenütt lehet ezt gyakorolni, meg erősíteni kell. Nyilván az M2-nél el kell gondolkodni. Ezt továbbra is el kell mondanom. Ezt mindig előhozzuk. Nem a napközbeni adást, nem a gyerekcsatornát. Itt azért egy 67 százalékot látunk a teljes napra vonatkozóan, mármint 67 százalékra ment le. Jó, itt nagyon kicsik a számok, tehát egy kis változás is óriási százalékot jelenthet, hiszen 0,9-ről ment le 0,6-ra, de hát ez egy egyharmados veszteséget jelent, ezt látjuk. Tehát azért ezzel valamit kell kezdenünk, a fiatalok meg hát azok vannak, tehát azok megtalálják a maguk útját szerintem, nem is tudjuk elérni őket. És akkor az utolsó megjegyzésem az egy egyszerű blokkstatisztikák tekintetében nagyon köszönjük az adatsorokat. Szerintem érdemes volna kiegészíteni olyan típusú adatsorokkal, amelyek adekvát időszakokról szólnak. Tehát például megnézni, hogy a tavalyi futball világbajnokság közvetítése a négy évvel korábbi futball világbajnokság közvetítéséhez képest hány embert ért el? Ezt én meg tudom csinálni, mert kapjuk rendszeresen az adatsorokat, tehát ha egy kicsit bogarászom, akkor négy évre vissza tudom nézni, de lehet, hogy ott jobban megvan az adatbázisokban. Ez egyszerűen tanulságos. Tehát most nem a vb-re akarok kihegyezni, de bármi egyébben. Tehát az adott műsor sávokban például. Egy új műsor mit hozott, és ilyenek. Ez csak egy szempont, tanulságos lehet. Nem mondom, hogy azonnal meg kell csinálni mindent, de ez egy tanulságos szempont lehet szerintem. Én azt láttam, hogy igen. És újra csak nagyon köszönjük, mert tényleg nagyon, szerintem soknak tanulságos, és szerintem mi is gondolkodjunk ehhez, önmagunknak mondom, mi is gondolkodjunk el rajta, hogy ennek a beszámolónak az értékeit, hogy tudjuk kifelé közvetíteni. Ez nekünk is dolgunk volna. Hogy tudjuk ezt kifelé közvetíteni?

Köszönöm. További hozzászólások?

 

Gyurta Dániel, a Közszolgálati Testület tagja:

Köszönöm szépen. Először is én is nagyon köszönöm ezt a beszámolót vezérigazgató asszonynak. Itt főleg a sport főszerkesztőség beszámolóját néztem át, nyilván minden mellett, de talán arra összpontosítottam a legjobban. Nekem egy apró megjegyzésem lenne azzal kapcsolatban, hogy itt sokat beszéltünk a tavalyi foci világbajnokságról, de azért ne felejtsük el, hogy volt egy téli olimpia, ahol Magyarország megszerezte az első egyéni aranyérmét, ami óriási örvendetesség, azt gondolom, az egész nemzet számára. És itt látva, vagy hallva azt, hogy az adatokat elnök úr említette, itt a 2018-as phjongcshangi téli olimpiához képest mind közvetítésben, mind kommentátorokban, mind nézettségben a tavalyi ’22-es pekingi téli olimpia, én azt gondolom, hogy felülmúlta, látva tényleg a számokat, meg az eléréseket, a ’18-as phjongcshangit. És ami azt gondolom, hogy egyértelműen egy óriási előrelépés. És hogyha már a fiatalokról volt szó, akkor biztos vagyok benne, hogy rengeteg fiatal nézte a tavalyi téli olimpiát. Ami számomra egy picit hiányzik ebből a beszámolóból, az a Keleti Ági néniről készült, ötszörös olimpiai bajnokról készült film, ami nyilván tudom, hogy nem a sport főszerkesztőségnek a fő feladata, benne van az anyagban, de én azt gondolom, hogy ezzel itt a sport főszerkesztőség is foglalkoztathatna, hiszen tudva azt, hogy a legidősebb élő olimpiai bajnokról van szó, akiről ráadásul film is készült. Én azt gondolom, hogy nekünk ez egyfajta büszkeség. És az egész nemzetünknek egy nagykövete, akit szerintem mi tudunk és kellene is, hogy használjunk, úgyhogy igazából csak ennyit szerettem volna hozzá tenni, és köszönöm szépen még egyszer.

 

Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:

Kinga tiéd a szó. Igen, hallani. Látni nem látunk, de hallani hallunk. Most már látunk is. Minden tökéletes.

 

Erős Kinga, a Közszolgálati Testület tagja:

Annyit elmondtatok, amit nagyon szeretnék hangsúlyozni, hogy én nagyon-nagyon örülök az M5 megugrásának, egyáltalán annak, hogy ilyen sokféle kulturális műsorban, és ez szerintem roppant fontos, és még, amit nyilván ez saját ízlés és preferencia kérdése, de magam például a Kossuth rádión este vezetés közben sokszor hallgatom a Rádiószínházat. Az is fantasztikus, amikor nagyon tévéközpontúak vagyunk, és azért gondoltam, hogy ezt így külön kiemelném, mert az, hogy új feldolgozások készülnek, hogy új művek kerülnek ilyen formán terítékre, bemutatásra, ez szerintem roppant fontos, és egy olyan jó irányt mutat, amire én így az írótársadalom képviseletében csak biztatni tudom az MTVA vezetőségét, a Kossuth rádió vezetőségét, ez egy nagyon-nagyon jó irány. És nagyon-nagyon sokszínűek, sokfélék, azt kell mondanom, hogy a kánonok bemutatása szempontjából is sokrétűek ezek a műsorok. Nem egyoldalú szerzőválogatásban, hanem tényleg sokszínű. Úgyhogy ezt így nagyon ki akartam hangsúlyozni, mert én magam inkább a rádióhallgatást preferálom, mivel sokat vezetek, de ez nagyon fontos szerintem. A másik pedig, amivel csatlakozni szeretnék ahhoz, hogy valóban ez a beszámoló sok szempontból eltér a korábbiaktól, sokkal részletesebb, sokkal strukturáltabb, és ami szerintem külön jó, azon tényleg nagyon fontos lenne elgondolkodnunk, hogy a kommunikáció, hogy legyen hatékonyabb kifele, és amit Fábri elnök úr is, meg a többiek is mondtak e téren, ezzel csak egyetérteni tudok. Az M2-vel kapcsolatban viszont én nagyon elgondolkodnék, és afelől, hogy kapjuk ezeket a napi nézettségi mutatókat. Én ezeket bevallom őszintén, meg szoktam nézegetni, mert egyszerűen érdekes adatokat tartalmaz, és mindig megdöbbenek azon, hogy mennyire alacsony a napi nézettsége az esti műsorsávnak, és emlékezzenek a kollégák, emlékeztek rá, hogy annak idején, mikor beindult a mesecsatorna, és az tulajdonképpen mennyire egy sikertörténet, akárhogy is nézzük. Szerintem a nagycsaládosok is meg tudnak erősíteni ebben, hogy sokan szeretik, reklámmentes, szóval csomó jó dolgot lehet ezzel a műsorsávval kapcsolatban elmondani. Az esti, a késő esti műsorsávban egy kicsit ehhez képest is viszonyítva nekem egy béna kacsának tűnik, úgyhogy én azon is elgondolkodnék, hogy nyilván ezek ilyen sokkal fiatalosabb, kifejezetten a fiataloknak, fiatal korosztályt megszólító műsorok, de vajon miért nem nézi akkor a fiatal korosztály ezt a műsort. Szóval, hogy én itt érzek egy feszültséget ebben, így a, hogy mondjam, a befogadói oldal és a műsorkészítői oldal valahogy mintha nem találkozna itt össze. Lehet, hogy túlságosan élesen fogalmaztam meg, nem az én területem, csak egyszerűen látom azt, hogy itt valamit nagyon újra kéne gondolni. Összességében ennyit szerettem volna hozzászólni, és nagyon-nagyon örülök, még egyszer nagyon hangsúlyozom, az új gyártású műsoroknak, a kulturális műsorok széles és sokszínű jelenlétének. És mondom, az M2-vel pedig ezt így lehet, hogy nekünk, mint testületnek is ezen egy konkrétabban gondolkodni kéne a jövőben. Köszönöm szépen a hozzászólást és elnézést, de nekem egy negyedóra múlva muszáj lesz elköszönnöm, úgyhogy most ezt így meg is teszem, mert mennem kell majd.

 

 

 

Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:

Köszönjük szépen. Gózon Ákos! És Gyurkó Katalinnal még látok, igen.

 

Gózon Ákos, a Közszolgálati Testület tagja:

Köszönöm szépen. Nagyon sok minden elhangzott abból, amivel én magam is készültem, ezeket nem szeretném ismételni, de arra szeretnék mindenképpen én is egy külön hangsúlyt fektetni és erősíteni, amit Fábri György említett már, hogy a beszámoló bevezetője az szerintem nagyon fontos, hogy egy médiapiaci összképet is ad, tehát nem egyszerűen csak a cégnek, mint Duna Médiaszolgáltatónak a működéséről, hanem általában a médiahelyzetről ad egy áttekintést, és én ezt itt a saját értékelésemben kiemeltem, hogy ezt nagyon fontosnak tartom. Nyilván nem lehet elvárni ettől a fajta bevezetőtől azt, hogy általában egy tudományos elemzést ad. Ez azt mutatja, hogy a Duna Médiaszolgáltató és általában a közmédia érti és érzékeli azokat a változásokat, amik a világban zajlanak. Itt ugye a broadcast médiának az átértékelődése, nem mondom, hogy visszaszorulása, de hát ugye a szerepének a megváltozása, az on demand, online jellegű médiafogyasztásnak az előtérbe kerülése, és hogy ehhez valahogyan viszonyul a közmédia, ez szerintem nagyon fontos. Egyfajta választ ad természetesen a közmédia, nem adhat egy tudományos jellegű általános érvényű választ. Fontos is, hogy legyen egyfajta irány, amit kijelöl magának, és akkor majd erről lehet vitatkozni például ilyen körben, hogy mindenben az-e a jó út, szerintem egyébként nagyon sokban nagyon jó volt, és egyáltalán az, hogy ezt a helyzetet próbálja értékelni, ez nagyon kiemelendő. Úgyhogy a bevezetőt mindenképpen fontosnak tartom. Nagyon jó lenne, hogyha ez a fajta megközelítés, ez a nézettségi/hallgatottsági, tehát, hogy úgy mondjam, fogyasztási és befogadási értékelésekben is visszaköszönhetne, hiszen a beszámoló mellékleteként, meg ugye többször hivatkozott részeiként klasszikus nézettségi és hallgatottsági adatokat találunk még most is. És jó lenne, nem tudom, hogy ennek a módszertana hol áll, mennyire kidolgozott, de jó lenne a másodlagos vagy akár még harmadlagos felhasználásának is valamiképpen utána menni a közmédia anyagainak. Hiszen ugye a közösségi médiában, az online térben, a Youtube-on, amire ugye már hivatkozás történt több fordulóban, többször kerülnek elő tartalmak. Érdekes lenne azt tudni, hogy ezek milyen mértékig követhetők nyomon, és hogy ezekben a többszöri, ezekben a multiplikálódásokban még milyen további nézettség, hallgatottság, elérés adódik hozzá, azokhoz az egyébként nem rossz számokhoz, amelyeket portfólióként ugye együttesen láthatunk a beszámoló végén. Tehát ezt talán érdemes lenne még hozzátenni. És hogyha egy kicsit közelebbről, vagy szűkebben én ugye az MMA képviseletében, nyilván a kultúra és a művészet területét néztem, örömteli volt, hogy a rengeteg konkrét műsoros adatból nagyon sok vonatkozott a kultúrára és azon belül is a művészetekre. És ez nemcsak a klasszikusan kiemelt tematikus csatornákra, az M5-re vagy a Bartókra vonatkozóan, hanem hogy a Kossuth rádióban, de akár az M2-n, és ugye rengeteg példa a Dankó rádiónál, és rengeteg olyan művészeti környezet van, amit örömmel olvashattunk, úgyhogy erre nagyon nagy hangsúlyt fektet a közmédia, és ezt jó olvasni és fontos olvasni, és nagyon fontos azt is látni, hogy a kiemelkedő művészeti eseményekre is, mint közvetítő odafigyel a közmédia, gondolok itt a Nemzet Művészére például, vagy olyan stratégiai együttműködésre, ahol mondjuk például két köztestület a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia most először egymásra talált a novemberi tudományünnep keretében. Nagyon jó, hogy ez hangsúlyosan megjelent például a közmédia műsoraiban. Úgyhogy ezekre mindenképpen szerettem volna felhívni a figyelmet, hiszen öröm volt ezeket látni. Talán egy valami, amire még érdemes lenne hangsúlyt fektetni, hogy sok olyan terület van, speciális terület, ahol jól megvalósul a televíziós, rádiós online tartalmak közötti együttműködés. Azt hiszem, hogy jó példa erre mondjuk a sport, ahol az M4 és a rádiós sportszolgáltatás nagyon jól összedolgozik. Az ifjúsági területen M2, vagy ugye a Petőfi rádiónak az együttműködése. Talán még lehetne azt a beszámolóban hangsúlyozni, hogy az M5 és a Bartók rádió, amelyik ugye Prima Primissima-díjas lett, hogy ott ezek a fajta együttműködések, ezek a szinergiák hogyan működnek és élnek. Ezek azért is lennének nagyon fontosak, és itt már csak egy mondattal szeretnék kitérni a brandépítésre, mert hogyha sikerül kifelé is minél hangsúlyosabban fölmutatni azt, hogy hát itt nemzet művészei, Kossuth-díjasok ugye először a közmédiának nyilatkoznak mindig a díjátadás után, de a Corvin-lánctól kezdve nagyon sok kiemelkedő díjat említhetnék, ahol az első megszólalás mindig a közmédiáé. Na most, hogyha ilyen tudósok, művészek elsőként szólalnak meg a közmédiában, legyen kínos, hogyha a politikus visszautasítja a meghívást. Köszönöm szépen.

 

Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:

Köszönöm szépen. Kardosné Gyurkó Kata.

 

Kardosné Gyurkó Katalin, a Közszolgálati Testület tagja:

Én is szeretettel köszöntök mindenkit itt a már a beszállókörös első szavazás után, csak úgy, mint szót kértem. Én köszönöm a beszámolót, és a kiegészítéssel is, azt én is el tudom mondani, hogy hihetetlen év volt egyébként a közmédia mögött, de én azt gondolom, hogy a családok mögött is, és nagyon lendületes vezérigazgató asszony beszámolója, és nagyon-nagyon szép volt az átvezetés, úgyhogy ezt én megköszönöm. Amit én néztem és figyeltem inkább, hogy a műsorokban a család az hogyan tudott megjelenni, illetve hogyan lehetett közösségi élmény egy-egy műsor. És például akár a sportnál is, hogy a fiatalok és az idősebbek is együtt szurkoltak, vagy az egész család is együtt tudott szurkolni, vagy a Duna tv-nél is egy-egy eseményt együtt nézték több korosztály is, ez egy nagyon jó érzés volt látni, és a fiatalok is megszólíthatók, illetve nekem is volt egy nagyon-nagyon pozitív élményem a Rádiószínházzal, amikor viszont a gyerekekkel is közösen hallgattuk, tehát ezek mind-mind olyan élmények, amik így erősítik a családi kohéziót. Én még annyit szeretnék mondani, hogy a social media területén bekövettem Facebookon a Híradót, és így külön az M1 csatornát, és a Petőfi rádiót is, hogy nézzem, ezek is nagyon tartalmasak, és igyekeznek folyamatosan friss információkat tenni. És ez csak egy észrevétel, egy picit az volt a gondom, hogy nem jelenítődött meg mindig a hírfolyamon. Tudom, hogy nekem kell beállítani hozzá a tartalmat, hogy felugorjon, csak lehet, hogy ha ezt akár kiírják, akkor több embert lehet elérni, de a tartalom abszolút alkalmas arra, hogy valóban minél szélesebb körben ez is terjedni tudjon. És bár a Facebook felhasználók is kezdenek idősebb generációkba átmenni, és a fiatalok már más csatornákat használnak, attól még ez is egy olyan felület, ami segítheti a további eléréseket is. Úgyhogy köszönöm. Az M2-nél én is néztem az eléréseket, és azért vannak olyan délelőtti sávok, amikor csak 7-8 ezer fős a nézettségi adat. Én nemcsak az esti miatt voltam kétségbeesve, hanem a délelőtti miatt is, de az, hogy reklámmentes, annak továbbra is nagyon örülök, és bízom benne, hogy marad majd ez a csatorna. Köszönöm szépen.

 

Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:

Köszönöm szépen. Hát sajnos, hogy a Facebookon mit tudunk, mit nem tenni, sajnos nemcsak a mi érdeklődésünkön múlik, azért nekem az a tapasztalatom, meg sajnos az én személyes tapasztalatom is, hogy kiírunk valamit, és gyakran senki nem látja, merthogy elterelnek minket az egyébként meglévő hatalmas rajongótábor útra. Ezt én is átélem, és a közmédia is átéli, közös a mi sorsunk. Parancsolj Laci!

 

Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma elnöke:

Köszönöm szépen. Nem tisztem hozzászólni a témához. Én inkább arra szeretném fölhívni a figyelmet, amit Gózon Ákos mondott. A közösségi médiával kapcsolatban emlegette a Youtube csatornát is, meg minden. Nem azt mondom, hogy most, de azzal párhuzamosan, hogy a saját hivatalos csatornáink egyre erősebbek. Szeretném felhívni a figyelmet mindenki számára, hogy én számtalan olyan tartalommal találkoztam, amelyet különböző csoportok és magánszemélyek tulajdonában vannak, illetve kezelésében vannak. És hogyha rámész a tartalomra, akkor megjelenik a logón a Duna logója. Tehát fölveszik, fölvették, és több százezres nézettséget és egyebet produkálnak azzal, hogy feketén fölrakják. Én eddig ebből nem csináltam túl nagy problémát, mert legalább valamilyen formában, ha illegálisan is, de ezen a platformon is terjed a dolog, de azáltal, hogy megerősödik a Dunának az ilyen irányú platformokon való megjelenítése, ezzel párhuzamosan azért lehet, hogy érdemes monitorozni azt, hogy egyébként mások illegálisan a rögzített anyagot, hogy töltik föl. Esetleg milyen pénzszerzési lehetőséget látnak benne, bár szerintem az nem olyan nagyon sokat, de akkor is ez egy valós probléma és érdemes vele foglalkozni. Ennyit szerettem volna.

 

 

 

Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:

Talán egy fél mondatot hadd tegyek ehhez hozzá. Ráadásul egy kicsit messzebb tekintünk, persze Youtube, meg Facebook, meg Tik-Tok van most, de kollégák. Itt poétikusan fiatal hölgyek és urak ülnek, ezért valószínűleg nem emlékszik már senki a My Space-re. A My Space-re, amely az internet világának az első nagy dobása volt. A My Space-ről a tanulmányok tömege jelent meg, hogy az hogyan alakítja át az identitásunkat az internetes térben. Ma már senki nem tudja, hogy volt valamikor My Space. Mert jött egy Facebook. Hogy mi jön a Youtube után, mi nem, ezt nem tudjuk. Ez csak azt erősíti meg, amit egyébként most nem hangzott el, de valószínűleg azért nem hangzott el, mert annyira evidenciának vesszük, hogy elengedhetetlen, sürgős és kívánatos a www.mediaklikk.hu-nak a technológiai fejlesztése. Ugye ezt évek óta elmondjuk, tudjuk, hogy évek óta rajta van ezen a közmédia is, ez egy nagyon nagy arányú, nagyon nagy feladat, viszont épp ezért is, amit mondott elnök úr, amit Ákos meg többen is mondtunk, hogy legyen egy saját területe, egy technológiailag is jól használható saját területe a közmédiának, ez én szerintem megspórolhatatlan. Most a szónak a megspórolhatatlant pénzügyileg is értem. Rendkívül sokba kerül egy igazán ütős felületet kifejleszteni. Nem azt mondom, hogy megéri, hanem elkerülhetetlen lesz erre költeni. Mi nem foglalkozunk költségvetési kérdésekkel persze, de az biztos, hogy ez egy meggyőződésem, hogy az eléréseket radikálisan növelné. Egy. Kettő: az a magyar digitális kultúrkincs, televíziós és rádiós kultúrkincs, ami ott van a közmédiánál, az egy olyan helyen lehetne a világhálón, ami nincs kitéve a Youtube meg a Facebook, hát nem könnyen áttekinthető algoritmusainak, és most igyekeztem nagyon finoman fogalmazni. Tehát szerintem ennek a fejlesztésnek már évek óta mondjuk, hogy eljött az ideje, nagyon itt van az ideje.

 

Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma elnöke:

Köszönöm, nem húzni akarom az időt, csak akik közel állnak hozzám, tudják, hogy körülbelül húsz éve amatőr szinten foglalkozom ezekkel a témákkal, és épp beszélgettünk a tegnapi nap folyamán is, én amikor megkérdezik tőlem, hogy hogy viszonyuljanak a közösségi médiához, mindenkinek azt mondom, amit most elnök úr is mondott, hogy ki kell használni minden pillanatát, és az ott generált jelenleg éppen élő megkereséseket és jelenlétet át kell konvertálni a saját szerveren futó, saját domain néven futó saját felületeinkre. Tehát magyarul én mondjuk egy Facebook hirdetést nem úgy képzelek el, vagy egy hirdetést, hogy oda fölteszem a saját tartalmamat, és nézd meg, hanem úgy, hogy oda fölteszek két kockát, és azt mondom, és azért fizetek a Facebooknak, hogy fölteszek két kockát, és ha meg akarod nézni, kattints ide, és az a kattintás már hazavisz a saját szerveremre. Tehát, mert valóban, én is úgy gondolom, hogy nézzük meg, az Iwiwtől kezdve az összes többi hol van már, és én azt hiszem, hogy sokan meg fognak lepődni, például a Facebook, meg az Instagram milyen hamar el fog tűnni erről a rendszerről, és az oda föltett részek is eltűnnek. Volt olyan magát fiatalosnak és dinamikusnak nevező magyar politikai akciócsoport, mondhatom így, aki a Youtube csatornáján több százezres követői hálózattal volt, és elkövették azt a hibát, hogy csak oda rakták föl a tartalmat, és amikor letiltották őket, minden eltűnt onnan. Tehát gyakorlatilag én mindenféleképpen azt mondom, hogy érdemes ezt a médiát használni, de egyetértek elnök úrral, ezt a médiát arra kell használni, hogy a saját szerverünkön, a fizikailag is a saját szerverünkön lévő futó tartalomhoz hozzuk őket, és ezt meg lehet csinálni, ez nem is egy nagy technikai dolog. És valóban, mi is beszéltük többször az MTVA-val is, hogy a Médiaklikk, ugyanakkor érthető az ő álláspontjuk is, hogy ezt a nagy fejlesztést csak egyszer lehet megcsinálni, mármint most egyben, ami egy elég előkészítő munka és baromi drága. A szerver háttér, meg minden, tehát nem lehet, hogy egy kicsit toldozgatom a Médiaklikket, meg mindent. És az, hogy most erre van-e pénz, vagy lesz, az nem a mi kompetenciánk. Az, hogy mi ezt szeretnénk, azt megfogalmaztuk, és hát innentől kezdve ez az ő felelősségük és reményeim szerint meg fogják oldani, mert többször tettek rá ígéretet. Hogy a jelenlegi pénzügyi keretbe mi fér azt nem tudjuk. Köszönöm szépen, és elnézést.

 

Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:

Köszönöm. Ha most ebben a körben nincs hozzászólás, akkor egy újabb kihívás elé állítjuk a vezérigazgató asszonyt a hangszálakra tekintettel, egészen nyugodtan, hadd mondjam, tehát nyilván most nem az az igényünk, hogy minden felvetésünkre válaszolni, hiszen nagyon sok olyasmi hangzott el, amit kifejezetten a beszámoló fejlesztése céljára mondtunk, tehát nyugodtan tartogassa arra a válaszokat abban, amit fontosnak tartasz, parancsolj, vezérigazgató asszony.

 

Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató nZrt. vezérigazgatója:

Nagyon szépen köszönöm, elnök úr, és mindenkinek nagyon szépen köszönöm az elismerő szavakat, meg a biztatást is. Azt gondolom, hogy az volt az elsődleges cél augusztusban, hogy az átmenet úgy történjen meg a két vezérigazgató között, hogy annak semmiféle hátránya, csak előnye legyen. Hogyha ezt sikerült véghezvinnünk, akkor az egy nagyon nagy öröm neki is, Dobos vezérigazgató úrnak, meg nekem is. És köszönöm szépen a dicséreteket is. Igyekeztünk úgy alkalmazkodni a régihez, hogy azért egy kicsi új is legyen benne. Ez egy több száz oldalas dolgozat, és a bőség zavarával küzdöttünk. Tehát én még egyszer ennyit le tudtam volna önök elé tenni. És hogyha most mindent figyelembe szeretnék venni, márpedig szeretnék, amit javaslatként megkaptam, kicsit vastagabb lesz a dolgozat, amit kapni fognak. Ezt megígérem. Ugyanakkor azért mondom, hogy a bőség zavarával küzdünk, mert az én beszámolómból is egy halom fontos dolog kimaradt, például a Prima Primissima. És köszönöm szépen a figyelmeztetést, mert ugye az elismerésekről nagyon keveset szóltam. És nemcsak arról, hogy a Bartók Prima Primissimát kapott, hanem az elismertség úgy is érezhető a közmédia csatornáin, mind a tizenötön, vagy tizenhaton az M4 Sport Plusszal együtt, hogy nézőszámokban. Tehát manapság még ebben a dolgozatban nem tudjuk megmutatni, de manapság egyre inkább beérik az a fajta munka, amit az elmúlt egy évben elkezdtek az év elején, vagy amit elkezdtünk néhány hónappal ezelőtt. Nézettségben is jobb adatokat produkálunk, sokkal, mint egy évvel ezelőtt, és remélem, hogy ez a tendencia be is érik majd, és megyünk még följebb is. Ugyanez vonatkozik a brandépítésre vagy a márkaépítésre is. Van egy halom fehér folt, van egy csomó adósság, elkezdtük, igyekszünk. Azt gondolom, hogy jó úton haladunk a közmédia márkájában, márkaépítésében. Ami a különböző online térben fellelhető platformokat illeti. Legyen szó akár felnőtt, akár gyerektartalomról. Azt egyelőre nem vizsgáltuk, hogy milyen módon éri el a tartalom a fiatalabb vagy az idősebb korosztályt a különböző online platformokon, hiszen nem volt egész évben tavaly applikációja mondjuk az M4 Sportnak. Nem volt híradó applikáció. Ezek újdonságok. Egy sor applikáció fölkerült a telefonunkra, vagy az ipad-ünkre, ugyanígy a Youtube-on rengeteg műsor visszanézhető. Tehát a sokak által emlegetett Agapé, amikor hittel rendelkező emberek beszélgetnek a hitükről, az az egyik legnépszerűbb műsora például a közmédiának. Ezek mind a Youtube-on olyan utóéletet élnek, hogy az több százezerre tehető. Ugyanígy, most hiába mondom a Youtube-ot, mert sajnos mondanék mást, de nincsen. Vannak saját csatornáink, vannak vlogjaink, igyekszünk terjeszkedni, és igyekszünk utolérni mindenkit, akit csak lehet, és akiket a broadcasttal nem tudunk. Ilyen például a gyermek és a fiatal korosztály. A gyermek korosztálynál elképesztő módon átalakultak a nézői szokások, de hát ezt ugye egy kutató sokkal jobban tudja nálam. Ma már egy hároméves gyerek nem néz tévét. Egy hatéves gyerek nem néz tévét. Egy hatéves gyerek ezt nézi (a vezérigazgató asszony a telefonjára mutatott.) Esze ágában sincs bekapcsolni a televíziót, és a szülő olyan, hogy vagy figyel rá vagy nem. És a gyerek, ha bekapcsolja a telefonját vagy az ipadjét, valószínűleg nem az M2-t nézi. Sajnos. Megpróbálunk olyan tartalmakat produkálni, hogy azt nézze, azért az egy elég nagy kihívás, de igyekszünk.

Abszolút köszönöm és igaz az a kritika, hogy erősíteni kell a kommunikációnkat minden téren. Többek között az ellenzéki meghívások elfogadásával kapcsolatban, és ezt mondtuk, írtuk, sugároztuk. De nemcsak erről van szó. A saját önmagunk márkaépítése tekintetében erősíteni kell a kommunikációt, ezt köszönöm.

A Petőfi Tv és az M2 nézettsége, ahogy az előbb mondtam, ugye ez a korosztályok nézési szokásai megváltozásával is adódik. De mi is érzékeljük a hanyatlást, és a Petőfi Tv, Petőfi rádió az, amit igyekszünk a Petőfi bicentenárium miatt is egy kicsit új mederbe terelni. Most még csak január van ez annyira talán nem érzékelhető, néhány hónap múlva remélhetőleg már igen. Köszönöm szépen a szuperlatívuszokat is. Nagyon jól esik a sportriportereknek, akiket sokszor mostohán kezelnek, de továbbítani fogom nekik az elismerő szavakat. És ugyanígy köszönöm a vallási műsorok főszerkesztője nevében is azt a sok elismerést, amit itt az elmúlt egy órában hallhattam. Köszönöm a kritikákat is. Az időjárás jelentők igen, sokszor sokaknak szembetűnnek, hogy hogy is van ez. Mi is szóvá tesszük, szóvá is fogjuk tenni.

Az online világ változásaival kapcsolatban ugye készítünk egy jövő évi 2024-es stratégiát, abban sokkal nagyobb teret szeretnénk ennek szentelni, mint ebben a dolgozatban, hiszen ez egy beszámoló. De hogy a jövőben a mi stratégiánk az online tekintetében hogyan változik, abban sokkal nagyobb, sokkal részletesebb lesz majd ennek a szerepe. Javítjuk azokat, amikre köszönöm szépen, hogy felhívták a figyelmemet, hogy hány tagú a köztestület, meg hogy milyen a nézettség és a share táblázat közötti ellentmondás.

Arra egyelőre nem nagyon látok esélyt, hogy nézettségi adatokat kutassunk határainkon kívül. Nem tudom, hogy van-e egyáltalán rá mód, vagy milyen technikával lehetne ezt megtenni. És igen, abban is nagy az igazság, hogy mindenki a televízióról beszél, mert vizuálisan élünk, miközben a Kossuth rádió a leghallgatottabb csatornája, az egyik leghallgatottabb csatornája a magyar médiapiacnak, hát másodikak. Úgyhogy azt gondolom, hogy egy év alatt fölküzdeni magukat arra a pozícióra, azért az egy nagyon szép teljesítmény, és valóban a Kossuth rádiónak nagyon-nagyon sok műsora megújult a Rádiószínháztól a Jövő időig, a külpolitikai magazinig. Tehát ott is elindult egy olyan folyamat, ami sok újdonságot produkált és nagyon magas hallgatottságot. Sokáig azt mondtuk, hogy bele kell öregedni a Kossuth rádióba, és azért valljuk be, ennek van egy igazsága, hogy ezt nem a fiatal korosztály fogja hallgatni, bár azért ott is változnak az adatok.

Egy fontos dolgot elfelejtettem mondani. Ugye nagyon fontos nekünk közmédiásoknak az anyanyelv ápolása és az anyanyelvi kincsünk megőrzése. A Montágh Testületnek új elnöke van, Aczél Petra személyében. Aczél Petra, a Corvinus Egyetem nyelvészprofesszor asszonya egy nagyon agilis, azt gondolom, hogy szakmai tudása, legjavát adó hölgy, aki a Montágh Testületben azt gondolom, hogy nagyon fontos szerepet kapott abban, hogy a közmédia anyanyelv-ápolási feladatát el tudja látni.

Dániel részéről fölmerült, hogy nézzük meg a négy évvel ezelőtt, nem is tudom. Lehet, hogy bocsánatot kérek. Dániel már reagált is rá, hogy milyen volt a két olimpia. Tehát, hogy megpróbáljuk mi ezeket a nézettségi adatokat megnézni, csak nem biztos, hogy helyes adatokat kapunk, hiszen négy évvel ezelőtt nem volt applikáció, nem volt online tér. És azért ma már azt meg tudjuk tenni mi nézők, hallgatók, hogy fölmegyünk az online-ra, és visszanézünk egy meccset és az nem kattan. Ez tévútra visz. Az M4-nek és a Sport Plusznak olyan nézettsége és hallgatottsága van az online térben, hogy vetekszik a broadcasttal. Ezért nem tudok mit mondani erre, de megkérdezem, hogy milyen technikák vannak erre. A Keleti Ágnes filmmel kapcsolatban az M1 hírfolyamában nagyon sok volt az a hír, ami arról szólt, hogy Keleti Ágnes a legidősebb olimpiai bajnokunk a világé, akiről egy film készült, és ugye azt le is adtuk december végén. Igen, lehet, hogy többet kellett volna rá figyelni. De azt gondolom, hogy a film beharangozója naponta kétszer ment. A film is ismétlésekkel megy, fent van az online térben, tehát talán elérjük vele, akit el kell.

Köszönöm szépen az együttműködéseket, erre valóban nem tértem ki, hogy a különböző szinergiák hogyan dolgoznak, de nagyon fontos az, hogy a Bartók az M5-tel, a Dankóval és minden mindennel összefügg. Ez egy fontos lépése a közmédiának, hogy úgy próbáljunk meg hallgatókat és nézőket orientálni, hogy az egyik csatorna a másik csatorna pozitív, nem pozitív, hanem értékes alkotásaira felhívja a figyelmet. De tudom, hogy rengeteg fejlesztésre van még szükség. Én azt érzékelem ez alatt a majdnem öt hónap alatt, hogy nagyon sok minden történt. Csak ez alatt az öt hónap alatt is. Az, hogy én egy kicsit vissza tudtam Menyhért segítségével tekinteni az előző időszakra, az azt is jelenti, hogy lassan, nem lassan,  beérik az, amit elindított a közmédiának a csapata. Messze vagyunk még attól az ideális állapottól, amit szeretnénk, de én úgy érzékeltem most itt a köztestület ülésén is, hogy jó irányba haladunk.

Köszönöm szépen mindenkinek a segítő szándékot, a pozitív kritikát, hozok még olvasnivalót.

 

Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:

Nagyon köszönjük a nyitottságot és a válaszokat is. Csak zárójeles megjegyzés Keleti Ágnes kapcsán. A Keleti Ágnes film ugye azon túl, hogy a személye, azon túl, hogy a sportolói kör az egy olyan emberi történet, ami nem is a világsztár, az egy világsztár. Emberi világsztár történelme. Most a világsztárt azt jól értsétek, hogy az egy olyan emberi történelemnek egy olyan emberi története, amiben nagyon sok minden van. Csak zárójeles megjegyzés volt.

Én a következőt javaslom, megköszönve ezt. Ugye én nagyon örülök annak, hogy tényleg ilyen sokirányú és alapos hozzászólás született, ezért aztán eléggé kitöltöttük a mára szánt időnket. Ha ebben van egy egyetértés, akkor én a második napirendi pontunkat egy következő ülésre halasztani javaslom. Részint az idő is előrehaladt, részint egyébként pont két olyan tagtársunknak el kellett menni, akik szorosan érdekeltek benne, hiszen a tudásról van szó, és akár Kinga, akár Papp Z. Attila fontos szerepet játszik, mármint azok az intézmények, amelyeket képviselnek. Tehát, ha van ebben egyetértés, akkor a második napirendi pontot egy későbbi ülésre javaslom halasztani.

Megkérdezem, hogy ezzel egyetértünk-e, kérem, aki egyetért, kézfeltartással jelezve. Úgy látom, hogy mindenki.

 

Szikora József, a Közszolgálati Testület tagja:

Akkor azon az ülésen az első napirendi pont legyen ez.

 

Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:

Igen, ez így fog történni. Köszönöm. Akkor még mielőtt, tehát most az egyebek napirendi pontról van-e valakinek ott mondanivalója, utána egy csomó technikai információ lesz már az ülés után egyébként. Ha az egyebeknél nincs hozzátennivaló, akkor most megköszönöm a részvételt, az ülést lezárom.

Köszönöm szépen a technikának a közreműködést, a kollégáknak a közreműködést, a közalapítvány munkatársainak a közreműködését.

 

K.m.f.

 

Jegyzőkönyvet hitelesítették:

Dr. Fábri György                           Perjés Fanni                             Heisler András

elnök                                              testületi tag                               testületi tag