KSZKA-A/116-4/2023/III/1.
Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma
1088 Budapest, Bródy Sándor utca 5-7.
KÖZSZOLGÁLATI TESTÜLET ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE
2023.06.21.
(hangfelvétel alapján készült, nyelvhelyességi szempontból korrektúrázva, szó szerinti leirat)
Ideje: 15.00
Jelen vannak: a Közszolgálati Testület tagjai és a meghívottak
Az ülést vezeti: Dr. Fábri György elnök
Napirendi pontok: A honlapra feltett változat szerint
Jegyzőkönyv hitelesítők: Elnök és két tag
Testület tagjai:
1. Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Szikora József
2. Magyarországi Református Egyház Tislér Géza
3. Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége Heisler András
4. Magyarországi Evangélikus Egyház Dr. Fábri György
5. Magyar Tudományos Akadémia Dr. Papp Z. Attila
6. Magyar Olimpiai Bizottság Gyurta Dániel
7. Magyar Rektori Konferencia Dr. Dubéczi Zoltán
8. Kisvárosok Szövetsége Szitár Szabolcs Imre
9. Centrum Studiorum Zsigmond József
10. Nagycsaládosok Országos Egyesülete Kardosné Gyurkó Katalin
11. Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Csetneki Csilla
12. Magyar Írószövetség Erős Kinga Andrea
13. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Exterde Rita
14. Magyar Művészeti Akadémia Gózon Ákos
15. Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége Egyesület Gugán János
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Kedves Tagtársak! Kedves támogatóink! Kedves vendégeink! Megnyitom ülésünket. Tisztelettel köszöntök mindenkit. Először is a létszámot illetően jelentem, hogy jelen vagyunk tízen, ami határozatképesség szempontjából egy nyugodt létforma nekünk. Előre jelezte, hogy nem tud részt venni Gyurta Dániel és valószínűleg Skype-on sem tud bekapcsolódni. Van, aki nem jelzett vissza, de bízunk benne, hogy megérkezik majd menet közben, de más ilyen visszajelzést egyelőre nem ... Bocsánat! Zsigmond úr is jelezte, hogy nem tud részt venni és Skype-on sem lesz, és most kiderült, hogy Exterde Rita sem lesz, tehát ők ketten nem tudnak részt venni az ülésünkön. Ezt sajnáljuk, de a határozatképességünket nem befolyásolja, és várunk még néhány kolléga érkezésére.
A mai alkalommal is ugyanúgy, miután tisztáztuk a jelenléti helyzetet, ugyanúgy, ahogy mindig, most is fontos, hogy már a napirend rögzítéséhez is éles szemű és megbízható tagtársaink a jegyzőkönyv-hitelesítés munkáját kezdjék meg, figyeljenek erősen.
Jegyzőkönyv-hitelesítés ügyében én Heisler Andrásban láttam a leküzdhetetlen vágyat, és hát nem tudom, Szitár Szabolcsban is egy rámozdulás volt.
Kérdezem, hogy ki az, aki egyetért azzal, hogy ők legyenek a hitelesítők?
Köszönöm szépen, egyhangúan egyetértettünk ebben.
A mai alkalommal két napirendi pontot jeleztünk előre, és ehhez is küldtünk ki anyagot. Egyrészt ugye beszéltük azt, hogy melyek legyenek azok a prioritási területek, amelyeket figyelni fogunk a következő időben, vagy amelyekkel kapcsolatban külön megbeszéléseket tartunk, illetve a 2023. évi, ez évi munkatervünket is most kellene véglegesítenünk, amire szintén már a múltkori alkalommal tettünk javaslatokat, valamint az egyebek napirendi pontot is javaslom, hogy vegyük fel.
Kérdezem, hogy van-e más ezen kívüli napirendi pontjavaslat?
Amennyiben nincs, akkor kérdezem, hogy ki az, aki egyetért, hogy ezeket a napirendi pontokat tárgyaljuk? Kérem, kézfeltartással jelezzük!
Megállapítom, hogy egyhangúan, ezeket a napirendi pontokat tárgyaljuk.
Tájékoztatásul annyit hadd mondjak el, hogy felvettem a kapcsolatot vezérigazgató asszonnyal, és abban maradtam vele, hogy mindenképpen fontosnak tartaná, hogy találkozzon a részben újjáalakult testülettel. Nyilván a mai alkalommal nem lett volna ennek különösebb értelme, hanem amikor inkább a tartalmi dolgokról beszélünk, akkor valamelyik őszi időpontra szeretettel várjuk őt, ő mondta, hogy a legnagyobb készséggel áll rendelkezésre.
- napirendi pont
Tehát az első napirendi pont: „A Prioritási területek kijelölése.” Hadd vessek fel néhány előzetes gondolatot. Az az eddigi beszélgetésekben, testületi üléseken korábban is már többször felmerült, hogy nézzük meg, nyilván a saját kompetenciakörünkben, tehát nem túlterjeszkedve a saját törvény, illetve a kódex által meghatározott feladatunkon, hogy legyen egy olyan visszajelzésünk a közmédia számára, amely bizonyos kérdéseket fókuszba állít. Ezt korábban úgy oldottuk meg még Attila felvetése alapján is, hogy egy-egy témakört néztünk meg, egy-egy témakörhöz tartozó műsorokat. Már akkor is felmerült, hogy hátha vannak olyan horizontális témák, amelyeket érdemes elővenni. Amikor én ezt így az előzetes beszélgetéseknek a felvetése alapján igyekeztem összegezni, hogy melyek lehetnek ezek a témák, nekem a következő volt a logikám: egyrészről, hogy semmiképpen ne keverjük össze magunkat valamilyen panaszbizottsággal vagy Médiatanáccsal vagy ilyesmivel, ez nem a mi dolgunk. Nem nekünk kell ezt megtennünk. Vannak olyan témák, amelyek bár nagyon érdekesek és fontosak és jók, de egy-egy részterületet érintenek alapvetően, tehát nyilván azoknál sem célszerű, ha az egész testület foglalkozik velük, hiszen nem feltétlenül, akár nincs meg feltétlenül az az érdeklődés, az a jártasság, az az innováltság minden tagban, minden tag által képviselt testületben, amely egy-egy területet érinthet. Ezért igyekeztem kiszűrni az eddigi beszélgetésekből azokat a kérdéseket, amelyek elég gyakran felmerültek köztünk, akár a beszámolóról szóló beszélgetésekben, és gyakorlatilag valamennyi területet érinthetik, tehát valamennyien érdekeltek lehetünk benne. És az egyik, amit újra és újra olvastam egyébként, mind a korábbi határozatokban több évre visszamenőleg, mind a jegyzőkönyvekben, és azt látom, hogy van egy téma, ami újra és újra a legkülönbözőbb irányokból előjött, nevezetesen, hogy a közmédiában megszólaló, nevezzük így szakértőknek a kérdése. Mert az, hogy maga a közmédia mit mond, most a közmédián értem az újságírókat, a szerkesztőket, akik ott megszólalnak, az egy dolog. Az, hogy a közmédiában megnyilvánuló különböző szervezeteket képviselő, mondjuk így, hogy hivatalból megszólalók, mit mondanak, az megint egy másik kérdés. Tehát ez jelenti akár a politikusokat, akár a futballedzőket, akár valamilyen civil szervezetnek a képviselőit, bárki ilyesmit, az megint egy másik dolog. De van egy kategóriája a megszólalóknak, amely kategória nagyon fontos, és mindig visszatértünk rá, hogy vajon ebben a kategóriában mennyire reprezentálja a közmédia bázisa, a közmédiában megszólalóknak a bázisa, azt a megközelítéspotenciált, azt a háttérpotenciált, amit egyébként az itt levő szervezetek és itt képviselt szervezetek és testületek meg tudnak jeleníteni. És ahogy végigpörgettem magamban a testületbe delegált, testületbe delegáló szervezeteket, azt látom, hogy ez gyakorlatilag valamennyiünkre igaz, hiszen akár gondolok a Tudományos Akadémiára, a rektori konferenciára, de akár a fogyatékügyi szervezetekre, akár az egyházakra, akár nagycsaládosokra, mindannyian és nem sorolok mindenkit fel. Mindannyian kerülünk kapcsolatba olyan emberekkel, olyan szakértőkkel, akik segítik a mi munkánkat, nem képviselői a szervezetünknek, de segítik a munkánkat, és azokban a kérdésekben nyilván jól meg tudnak szólalni. Tudnak olyan fontos dolgokat mondani, amely az adott területnek a megvilágítását, az adott területnek a kérdéseit adekvát módon és hitelesen tudja megjeleníteni. Tehát ezen a ponton mi ugye segíteni is tudjuk a közmédiát. Erről többször elnök úrral is beszélgettünk, sőt, amikor itt volt még korábban Dobos vezérigazgató úr is, akkor is többször felmerült, hogy ők igényt is tartanak rá adott esetben, hogy mi tegyünk javaslatokat, hogy kiket lehetne, mert ugye nem feltétlen egy szerkesztő, nyilván alapvetően a szerkesztők hívják be ezeket a szakértőket, egy szerkesztő nem feltétlenül ismer mindenkit az adott szakterületen, nem feltétlenül naprakész az adott szakterületen. Valamikor vannak nagyon pozitív példáink, hát ugye most éppen Szikora úr nincs itt, tehát megállapítható, hogy például a pápalátogatás idején, tehát mind a két alkalommal mennyire magas színvonalú volt az a szakértői közreműködés is, tehát amikor valóban egyházi ember kommentálta a pápalátogatás eseményeit, hogy lehetett tudni, hogy olyasvalaki beszél, aki tényleg ért hozzá mivel már belülről is ért hozzá. Tehát nagyon sok pozitív példa is van, ami azért lehetséges, mert az a szervezet, mondjuk a katolikus egyház, nyilván megjelölte azokat a megszólalókat, akik ebben hitelesen tudnak segíteni. De ugyanígy végig mehetnék az összes szervezeten, nagy valószínűséggel ezen testületek és szervezetek kapcsolati hálója a szakértői körben vélhetőleg szélesebb és naprakészebb, mint mondjuk lehet egy bármilyen kiváló szerkesztőé egyébként a közmédiában. Tehát én ezért gondoltam azt, hogy érdemes lenne egy ilyen áttekintéssel élnünk, hogy nézzük meg, hogy ez milyen módon jelenik meg a közmédiában, meg van egy nagyon egyszerű mód, most a nagyon egyszerű, persze úgy egyszerű, hogy van benne munka, de van egy viszonylag egyszerű módja: megkérjük, akár van saját élményünk, tehát bekapcsoljuk a rádiót, bekapcsoljuk a tévét, tudjuk látni, illetve hát ugye tudjuk mindannyian, azért ennyit láttunk már médiát. Ezek a műsortervek vagy műsor-forgatókönyvek, amik úgy készülnek, hogy ott van egy Excel-táblában, hogy ki a meghívott vendég vagy megszólaló. Ezt nagy valószínűséggel a közmédia nem túl bonyolult módon tudja a számunkra, hogyha megkérjük kellő idő alatt biztosítani, a témák is ott vannak, és mi rá tudunk nézni, és azt tudjuk mondani, hogy hoppá, ebben a témában tök jó, hogy ez az ember beszélt, de egyébként van még négy másik, hogyha ő nem érne rá, például. Elnök úr ebben egy kicsit tamáskodik, majd ezt megbeszéljük ezt a kérdést.
Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma elnöke:
Ez abszolút a törvénnyel ellentétes, amit most mondasz.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
De milyen értelemben?
Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma elnöke:
Hát olyan értelemben, hogy a törvény egyértelműen meghatározza a testület jogkörét, miszerint utólag ...
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Igen?
Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma elnöke:
És a beszámoló alapján az, hogy te kapjál egy olyan Excel-táblát, hogy most a holnapi reggeli műsorba ...
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Nem a jövőre gondoltam, nem. A múltra.
Balogh László, a Közszolgálat Közalapítvány Kuratóriuma elnöke:
Olyan Excel-tábla, meg amiről beszéltünk vagy beszéltetek, olyan nincs.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Kidobják?
Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma elnöke:
Nem, nem dobják ki. Tehát nincs egy általános Excel-tábla, amit többször beszéltünk, még a Dobos vezérigazgató úrral is, hogy most lenne egy, - egy mit tudom én - száz fős lista, hogy na ezektől lehet, ezekből lehet válogatni. Ilyen nincs. Ezt próbáltuk ugye annak idején.
A másik, hogy az volt a javaslat, amire te is utaltál, hogy az itt lévő testületi tagok vagy a szervezeteik a saját holdudvarukban lévő szakértőnek nevezhető emberekről tegyenek egy javaslatot. Ezt a legutóbbi információim szerint egyetlen szervezet sem tette meg. Senki, annak ellenére, hogy itt egy közmegállapodás volt, hogy ez most jó lesz. Még a Dobos vezérigazgató úrtól kérdeztem, még mielőtt elment, hogy akkor itt volt-e egyfajta változás? Sajnálatos módon nem.
A másik ezzel kapcsolatban, amiről többször beszéltetek, hogy a legelső időszakban, amikor ez exponálásra került, ahhoz képest a testület többször megerősítette, hogy most ezt én idézőjelben mondom, "hogy ahhoz a gyakorlathoz képest radikális változások történtek." Tehát én azt gondolom, hogy erről érdemes beszélni, de olyan szempontból mindenféleképpen, hogy mondjuk itt van a vezérigazgató asszony, és akkor napirenden tartva ezt a javaslatot, vagy valami együttműködést elsősorban azokkal a szervezetekkel, akik titeket ide delegáltak vagy küldtek, de mondom, hogy onnan egy darab javaslat nem érkezett.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Talán ennek oka lehet az is, hogy tény és adatszerűség bázisán működő emberként úgy gondoljuk, hogyha látjuk, hogy mi a helyzet, ahhoz képest tudunk kiegészítő javaslatokat tenni. Szerintem ezeket az Excel-táblákat nem dobták ki. Van egy olyan érzésem.
Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma elnöke:
Nincs így. De figyelj, jogszabályilag a kuratórium sem kérhet ki ilyen Excel-táblát, GDPR szempontból sem és semmilyen formában. Azt lehet, hogy azt mondjátok, hogy az elmúlt egy hónapban nézzük meg, hogy melyik műsorokban kik voltak a szakemberek.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Erről beszéltem.
Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma elnöke:
Nem! Te azt mondtad, hogy a meglévő Excel táblát szeretnéd látni.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Volt, igen.
Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma elnöke:
Tehát ilyet lehet. De az, hogy a műsorkészítésbe ilyen formán való, idézőjelben mondom "beavatkozás", az ...
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Ne haragudj, de hol van itt beavatkozás? Ezt mi különbözteti meg? Én értem, hogy Excel-tábla érzékenyek vagyunk, azt visszavonom, hogy Excel-tábla.
Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma elnöke:
Köszönöm szépen, ez már nekem elég.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Az Excel-tábláktól megőrizzük magunkat. De mondjuk, hogyha én fogom magam és a hallgatóimnak azt adom ki szeptemberben feladatul, hogy üljenek a tévé s rádió előtt, radikálisan növelve néhány műsor nézettségét, és írják ki, hogy kik voltak ott, ez tök ugyanaz.
Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma elnöke:
Nem.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Mi a különbség a kettő között? Jó jegyeket kapnak a hallgatók.
Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma elnöke:
Bocsánat! Én dolgoztam ebben a nagy gyárban, ugye voltak köztünk többen, akik dolgoztunk ebben a nagy gyárban. Te azt feltételezed vagy ezzel én azt feltételezem, hogy te azt feltételezed, hogy van ilyen Excel-tábla.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Műsoronként.
Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma elnöke:
Nincs. Itt van körülbelül 300-400 olyan szerkesztő és olyan szerkesztőség, amely a saját maga területén a sporttól, a kisebbségi ügyekig, az egyházügyekig, akik saját maguk hatáskörében azt mondják, hogy én holnap ezt hívom be, holnapután azt hívom be. Tehát ilyen. Most nem mondom, hogy Excel-tábla, tehát ilyenfajta adatbázis nincs.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Hogy kik voltak a televízióban, a rádióban? Én ezt mondom csak.
Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma elnöke:
Bocs, de ilyen jelleggel meg maximum, olyan sincs egyébként, hogy kik voltak. Tehát, ha megnézed a Médiaklikket, van x rádiócsatorna, x televíziós csatorna, senki nem ül ott és írogatja, hogy kik voltak. Miből gondolod, hogy ez egy számítógépes programmal leszűrhető? Az, hogyha te azt mondod a kollégáidnak, hogy nézzétek a gyerekcsatornát, vagy nézzétek a Petőfi Televíziót, és gyűjtsétek ki, hogy kik voltak a szakirodalomban, köszönettel megköszönjük, és utána azt mondjuk, hogy ez alapján lehet róla beszélni, de olyan feladatokat nem tudunk adni a Duna Médiaszolgáltatónak meggyőződésem , hogy monitorozza, a mit tudom én 6-8 rádiócsatornát, meg az öt tévécsatornát, és akkor adjon nekünk egy listát, hogy az elmúlt hónapokban ezeken a műsorokon ezek voltak úgymond a külső szakértők. A külső szakértők azok fontos részei a közmédiának. Beszéltünk már ebben a témában erről, hogy volt egy konkrét ügy, amikor szóvá tette, több is volt, az egyik érzékeny pontnál most nem akarok visszanyúlni, nem akarom megnyitni azt a vitát, hogy miért ezek voltak a szakértők, és utána kaptunk egy választ, mert éjszaka történt valami, és 128 embert hívtak föl, és ez a három volt az, aki fölvette a telefont, aki hajnal háromkor be tudott jönni és be is akart jönni satöbbi. Tehát ez egy nagyon bonyolult kérdés. Hála Istennek a testület azt érzékelte, és az jó visszacsatolás is volt, amikor legelőször kritikát fogalmazott meg ebben, és azóta úgymond a szakértői bázis sokkal radikálisabban nagyobb. Nem azt mondom, hogy nem érdemes erről beszélni, mindig lehet erről beszélni, mert minél tágabban megyünk, és minél többet beszélünk róla, és minél jobban kitágítjuk ezt az egészet, annál jobb mindenkinek. De a
túlzott ilyen jellegű elvárásoktól én óvnám a testületet. Ennyi.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Én köszönöm. Természetesen magammal szívesen átértékelem, hogy milyen rendezettséggel és adatbiztonsággal tekinti át vagy rendelkezik a közmédia arról, hogy kik mentek be az épületbe, nincs ezzel semmi probléma, valamint hát azt tényleg az amúgy is túlfinanszírozott egyetemem nevében nyugodtan mondhatom, hogy nyilván van rá forrásunk, hogy rengeteg hallgatót erre buzdítunk, mert a közmédia szűkölködik, mi bővelkedünk forrásokból ez köztudott, tehát nagyon szívesen rendelkezésre is fogjuk bocsátani. Ezt, hogyha ez véletlenül nincs meg, és kitörli a winchestereken, nem volt már hely, hogy ezeket az adatokat őrizzék, nincsen baj. Tehát amit szeretnék megerősíteni, és akkor kiiktatom mind az Excel-táblát, mind az adatbázis szót, mind a kettőt kiiktatom. Tájékozódni tudunk tagtársak! Tájékozódni tudunk, ki-ki a maga módján. Én magam ilyen régi, old school adat és ténymániás vagyok, tehát azt mondom, hogy ezek összerakhatóak, ezek a listák összerakhatóak. Természetesen nem arról szól, hogy megmondanánk, hogy ki legyen, szóval fel nem merült, hanem hogy megnézzük, hogy milyen körben tudott eddig tájékozódni a közmédia, és segítünk azzal, hogy itt van egy másik lehetséges kör. Szerintem minden szervezet számára ösztönző erejű lesz, hogyha látni fogja, hogy az ő általa ismert területeken melyek azok a bázisok, amelyek még nem szólíttattak meg, és esetleg megszólíthatóak lennének. Tehát szerintem ez ...
Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma elnöke:
Csak az, hogy az elmúlt két évben folyamatosan erről beszéltünk. A közmédia, Dobos Menyhért jegyzőkönyvben kért segítséget a testület tagjaitól és a testületektől, hogy javasoljanak, és mint mondtam, most is megismétlem, egyetlen testülettől, egyetlen delegálttól egyetlen javaslat sem érkezett be. Pont. Ennyi.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Ne veszítsük el a hitünket és a bizodalmunkat, hogy fog érkezni! Én azt javaslom, ne veszítsük el! Tehát magyarán, de abban azt gondolom elnök úr egyetértünk, hogy érdemes rátekinteni, tehát ebben ...
Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma elnöke:
Az eredményt is érdemes áttekinteni.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Szerintem is érdemes áttekinteni és én megmondom őszintén, még csak nem is azokra a műsorokra gondolok, amelyek dedikáltan egy bizonyos, intézményesültségnek a közmédiás megjelenítése, mert hát kedves egészségükre, tehát most nincs ezzel nekem gondom, de az általános műsorok területén, tehát amikor arról van szó, hogy mit tudom én, mondjuk az ilyen háttérműsorok, például a hírműsorokban, hírműsorok közt meglevő műsorok, magazinműsorok, ilyesmi, ahol egyébként újra szeretném hangsúlyozni, egy egészen kitűnő fejleményeket látni, tehát nem tudom, illik-e ilyet bevallani vagy nem illik-e? E tekintetben a legpozitívabbnak például a Ridikül nevű műsort látom. Nem tudom, hányan nézik rajtam kívül a Ridikül nevű műsort?
Közbeszólás:
Feleségem szokta.
Dr. Fábri György. a Közszolgálati Testület elnöke:
Igen, igen. Pont ezért, igen. És pontosan ott látni például ezt a rugalmasságot, ahol az tipikusan az a műsor, ahol valóban szinte minden területnek az érdekeltsége ott van, hiszen nagyon gyakran, nagyon helyesen egyébként, nagyon gyakran a családot, a gyereket, a gyereknevelést érintő témák jönnek elő, az életmódot érintő témák jönnek elő, ott egyházi személyek, kutatót, szakértők stb. szintén megjelennek, művészek, tehát szerintem ez jó példája, és ezért is volt jó, hogy tárgyaltuk azt a műsort. Tehát vannak ilyen mélyfúrásaink már ebben. Mondom, én azért nagyon dedikált műsorokra nem is mennék rá, mert az fölösleges.
Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma elnöke:
Tehát, hogy a félreértéseket elkerüljük. Tehát én is azt mondtam, hogy nagyon pozitív volt az elmúlt években, hogy erről beszéltünk. És el is ismertétek, meg a tévénézők, rádióhallgatók is láthatták, hogy radikálisan szélesedett a kör. De nekem a statisztikákkal, meg a kimutatásokkal, bár mondtad, hogy az Excel-táblákat hagyjuk, tehát ezekkel van gondom. És a másik, hogy ez egy olyan határhelyzet, hogy ezeket mi a jogszabályból kifolyólag, vagy ti a médiaszolgáltatótól kéritek. Azok az adatok, amikről te beszéltél, az MTVA-nál születnek, ami fölött a testületnek nincs ilyen jellegű joga. A másik, hogyha igazán mélyre akarunk menni, akkor kétféle adatsort kellene kérnünk ugyanúgy, mint annak idején, amiről beszéltünk hosszan és végül nagy nehezen, több hónap után kaptunk adatsort, hogy például a politikai műsorokban az ellenzéki szereplők miért nincsenek többen? Aztán kiderült, hogy körülbelül huszonvalahány ezer megkeresésre jött be 56 darab. Tehát hogyha így vesszük, akkor kapunk igazán autentikus válaszokat, hogyha azt mondjuk, hogy például a Ridikülbe, hogy pozitívat mondjak, fölkértük ezt a 128 embert, és ez a harminckettő jött el, de mi 128-at szerettünk volna bekérni. Tehát akkor más a képe az egésznek, mert akkor nem a szerkesztőn múlott, hogy csak az a 28 szerepelt, meg nem a közmédián, hanem ott más szereplők is vagy nem értek rá, vagy azt mondták, hogy nekik ez nem fontos, vagy nem tudom, hogy miért. És akkor itt még fölvetődhet egyéb kérdés is, amit majd én is meg fogok kérdezni azok után, amit te is mondtál, hogy például itt a finanszírozást érinti-e, vagy bármi, mert van, aki nem kér, hogy be tud menni, aztán van, aki meg sok nullás papírt kér, tehát ez mind befolyásolja ezt az egészet. Összefoglalva a saját véleményemet; örülök, hogy beszélünk róla. Számtalan előrelépés történt ebben a kérdésben. Örülök, hogy a kollegák között van több, aki ezt túlélte vagy átélte az elmúlt 15-20 évben velem együtt. Tehát ilyen formában fontos kérdés, hogyha tárgyaljuk, én mindenféleképpen azt javaslom, hogy ennek a tárgyalásánál és kibeszélésénél, akár hivatalosan, akár munkacsoportban hívjuk meg a vezérigazgató asszonyt.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Jó. Az evidens, persze, ez magától érthetődik.
Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma elnöke:
És akkor nézzük körbe.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Ez magától értetődik. Akkor én azt javaslom, ezt így lekerekítve, hogy ugye az érdekeltségünk, és ha úgy tetszik kompetenciánk ebben a dologban elég egyértelmű, hiszen mi ismerjük azokat a bázisokat talán a legjobban. Abban is úgy érzem, hogy van a korábbi évek alapján, amit most elnök úr mondtál, egy egyirányba tartó gondolkodásunk, hogy ez egy érdemi kérdés, tehát valóban fontos, hogy ez hogyan néz ki. Azt akkor rakjuk félre egy pillanatra, ideiglenesen rakjuk félre, hogy ez most mennyire tud adatszerű lenni és mennyire nem adatszerű, az egy külön zárójel, az egy külön érdekes kérdés, és ez a Duna Médiának, illetve az MTVA-nak a viszonyrendszerére vonatkozó érdekes kérdés, hogy ugye mégiscsak a műsorszolgáltatónál jelenik meg egy olyan dolog, amit az MTVA szervez oda, hogy erről való információja lehet-e a Duna Tévének vagy nem, utólagosan? Ez egy izgalmas kérdés, nekünk ezzel nem kell külön foglalkoznunk, csak mi a végeredmény. Legalábbis érdekes, hogy ez így alakul. Ha időközben olyan kutatási eredmények születnek, ami ezt adatbázisszerűen is ezt-azt meg tudja mutatni, akkor én ezt szívesen idehozom. Ha valakinek van ilyenje, szívesen idehozom, már látom a szeptember-októberi szemináriumi dolgozatok sorát születni erről.
Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma elnöke:
Bocsánat! Az sem kizárt, hogy a médiaszolgáltatót is rá lehet venni, hogy ...
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Szerintem rá lehet.
Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma elnöke:
Mindenkinek ez egy közös érdeke.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Közös érdek, ezért. Tehát amennyiben ebben egyetértés van, hogy ezzel foglalkozzunk, akkor ezt kitűznénk valamikor az őszi, nem feltétlenül az első alkalomra, de mondjuk egy novemberi alkalom magasságában ezt nyugodtan kitűzhetnénk és beszélhetnénk róla, hogy ha ebben van egyetértés, és akkor meglátjuk, hogy ez hogyan formálódik.
A másik témát illetően én sokkal óvatosabb vagyok, hogy őszinte legyek. Nekem belül is vannak dilemmáim. Ugye a közmédia, a közönség kapcsolatai, részvétele a média tudatosság erősödésében, különösen a fiatalabb nemzedékek médiahasználatának formálásában. Ugye ez benne van a kódexben is. És azért vagyok ebben egy kicsit óvatosabb, és óvatosabban hozom ide, mert egy dolgot, ez könnyen lehet, hogy átcsúszik, és én nem szeretném, hogyha átcsúszna. Itt van egy érzékeny terület, amit minden évben egyébként megvitatunk, nevezetesen a közmédia társadalmi pozíciója. Amiről tudjuk, hogy nagyon kontroverzális. Tehát, hogy ott most nem kell ebben a körben magyaráznom, hogy nagyon szélen, nem szélsőségesen, de szélen vannak a nézetek erről. Ezt most nem kell itt részleteznem, hogy mire gondolok. Ez is egy érdekes kérdés volna, de én ezt nem hoznám ide így megbeszélni. Ellenben azt, hogy a médiahasználattal kapcsolatos változások a társadalomban hogyan alakulnak, hogy ebben a közmédia ebben hogyan működik közre, hiszen kitől mástól várjuk? És semmi rossz, távol álljon tőlem, hogy bármi rosszat mondjak a kereskedelmi médiáról, de legalábbis abban a rendszerben, ami kialakult hát Magyarországon, majdhogynem egész Európában, Magyarországon sajnos túlságosan is. Nevezetesen: hogy itt a kereskedelmi médiával egyetlen szó az érdekes: a kereskedelmi és a média, mint valamiképpen a közösségnek valamilyen felelősséggel bíró része, az talán kevésbé. És e tekintetben, hát ennyit hadd engedjek meg magamnak, e tekintetben a média szabályozása a '90-es évek közepéhez képest egyre megengedőbb lett, hogy finoman fogalmazzak. Most nem a közmédia irányába, hanem a kereskedelmi irányba. Emlékezzünk rá, amikor a kereskedelmi televíziózást bevezették Magyarországon, még elég kemény kritériumok voltak, hogy milyen közfunkciókat kell teljesíteni. Ezt a kereskedelmi média igen kreatívan oldotta meg. Én emlékszem rá, amikor, Ákos is emlékszik rá, amikor például az ismeretterjesztő funkciót, és itt ki nem mondható, vagy nem akarok reklámot csinálni, bizonyos típusú műsorokkal oldották meg az ismeretterjesztést, mint olyat, amely műsorokban hát terjesztés volt, de hogy ismeret, na az egy másik kérdés, de még ezt is sikerült tovább lazítani. Nyilván iparági érdekek kellőképpen tudtak hatni, így alakult, de ez azt is jelenti egyébként, hogy itt a közmédiának abban a drámaian változó helyzetben, ami a médiahasználatot jelenti ma, különösen a fiatalabb nemzedékeknél, már a gyerekeknél is, ebben valami orientációs pontra szükség van. Ezért is meghatározó szerintem az, hogy a Bűvösvölgy létezik, és ugye beszéltünk róla, hogy oda esetleg ellátogatnánk, hogy igen, tehát hogy akkor odamennénk, és ennek kapcsán, és én szívem szerint, ha meg tudjuk szervezni, összekötném ezt az ülést a Bűvösvölgynek a meglátogatásával, vagy sikerül, vagy nem, de reménység szerint sikerül. Egyszerűen arról beszélgetni, és megint csak a vezérigazgató asszonynak és akár kollegáinak a részvétele is fontos volna, hogy mit tud tenni a közmédia annak érdekében, hogy a médiahasználatnak az az átalakulása, ami egyre kitettebbé teszi, különösen a fiatal nemzedékeket bizonyos médiaformák irányába, egyre jobban a médiának a drasztikus hatásait felerősíti, hogy ezzel szemben valami ellentartást, nem ellentartást, ezzel szemben valami tudatosítást, tudatosságot tud-e a közmédia edukációval, jelenléttel tenni? Én ezt raknám az asztalra. Mert ez, azt gondolom, megint csak minden érintett, minden itt levő testületet valamilyen módon érint, hogy ez hogyan volna lehetséges? Mit látunk ebben? Jó tendenciákat? Mit látunk? Nagyon pozitív törekvéseket, ám teljesen sikertelen törekvéseket, mert ilyen is van, ahol a legmaximálisabban nekem ugye, hát nem az szokott kedvezni. Mindig visszajön a testületbe ez a témakör, és mindig sajnálkozunk rajta, hogy ott van az M2 késő esti sávja, ugye a Petőfi TV, amin tényleg nagyon sok értékes dolog lejön, és egyszerűen nem sikerül elérni abban a formában a fiatalokat, ahogyan lehetne, és hogy ez pont szembe áll azzal, amit délután meg sikerül elérni, egyébként a gyerekcsatornának azért elég nagy a nézettsége, és az adott körben úgy értem természetesen, és ez a fiatalok esetében már nem megy tovább. Tehát ezeket érdemes végiggondolni. Hogy mit lehet a médiatudatosság érdekében tenni, hogy a fiatalok, gyerekek és azért mondom a gyerekeket, mert hát talán erről beszéltünk is már a közelmúltban, hogy az valami egészen drámai helyzet, hogy milyen életkorra ment le most évek számát tekintve ment le a médiafüggőség veszélye és realitása. Tehát, hogy ez milyen kiskorban már megjelenik, és ezt még talán mindig egy kicsit, talán indulatosan is szoktam erről beszélni, csak azért, mert a kollégáim, már ott, ezt kutatják az egyetemen, hogy ezt, ami a pszichofiziológiai folyamatokat illeti, semmi nem különbözteti meg a kábítószer-függőségtől. Semmi. Ez pont ugyanaz. Az agyban pont ugyanez történik, mint a szerhasználatnál. Ezt jól kimutatták, azért mondom, ezt nálunk elég részletesen kutatják. Tehát itt olyan függőségek alakulnak ki, és olyan nagyon nehezen helyrehozható neurológiai változások történnek meg nagyon kicsi korban, amivel ha nem foglalkozunk, az nagyon-nagyon nehéz helyzeteket idéz elő a későbbiekben. És ezzel szemben a médiatudatosságon kívül lényegében annak az erősítésén kívül nincs más eszköz. Nincs más eszköz. Tehát ez elég egyértelmű. Tehát én ezért gondolom, hogy ezzel ilyen értelemben véve a médiatudatosságot, ilyen értelemben véve azt, hogy a médiahasználatnak milyen társadalmi összetevőit látjuk, én ezt szeretném idehozni, hogyha erről beszélnénk. Akár szakértők meghívásával is, akár itt gondolom, a Bűvösvölgy ugye ez egy nagyon fontos dolog lett. Példának okáért, ezt csak így félhangosan mondom, hogy senki nevében nem akarok semmilyen ígéretet tenni, de én azt is elképzelhetőnek tartom, hogyha a Bűvösvölgyben ott vagyunk és megismerjük, esetleg az itt levő testületi intézmények, amelyeket képviselünk, a saját hálózatukban tudnak tenni érte, hogy minél nagyobb híre legyen a Bűvösvölgynek. Minél többen menjenek oda. Erősítsük meg a Bűvösvölgynek a hatásait, akár azzal, hogy a fejlesztések ott milyenek, de akár ilyen kitelepülésekkel menjenek el ők is máshova, hogy ez valamiképpen legyen jelen ez a médiatudatosság. Szerintem ez kulcsfontosságú. Én ebben az értelemben szeretném idehozni, tehát nem a közmédia társadalmi elfogadottsága tekintetében ezt most egy kicsit félretolnám ezt a kérdéskört, hanem a közmédiának, mint a társadalmi, a média társadalmi jelenlétében és médiatudatosságban való szerepvállalásának az ügyét.
Parancsolj Laci!
Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma elnöke:
Én nagyon fontosnak tartom, talán a legfontosabbnak a feladataim közül. Én magam is megijedtem saját magamtól, mert az új telefonom az időnként, hétvégén írja, hogy mennyit használtam ezen a héten, és amikor ránézek, pedig médiatartalmat nem sokat használom nyilván, de amikor kijön, hogy napi hat és fél órát használtam a telefonomat, akkor azt mondtam, hogy hát itt valami baj van, tehát én velem van valami baj, vagy a világgal vagy nem tudom. Tehát ez egy nagyon-nagyon fontos kérdés. És én azon gondolkodtam, amikor láttam a Gyurinak az előterjesztését, hogy már kerestem is reggel, csak még nem tudtam beszélni a Koltai Andrással, aki nagy szakértője egyébként ennek az egész médiavilágnak, és hát ő megjárta az egyetemi iskolát is, meg együtt voltunk kurátorok is, és hát ugye most a Médiatanács elnöke, meg az NMHH elnöke, és ők egy tudományos sorozatokat indítanak, könyvet és előadásokat is, hogy konzultálnék vele, hogy ebben a témában, az elkövetkező időszakban valami közös gondolkodással, vagy az ő erőforrásaik szerinti mini konferenciába vagy közösen, vagy valami ilyet hogy tudunk megcsinálni. De jó hírem is van. Ha ezt hallották volna, amit te mondasz, az előbb ott a Bűvösvölgyben, akkor azt mondták volna, hogy jaj, csak azt ne, mert az iskoláknál körülbelül hat-nyolc hónap a várakozási idő, amíg egy-egy osztály be tud jutni, mert hála Istennek olyan nagy a híre és az igénye ennek a magas színvonalú dolognak, és aki egyszer oda beszabadul, egy iskola, onnan úgy kell kirángatni a gyerekeket. Én egy tanárnővel beszéltem, aki elvitte a diákjait, és azt mondta, hogy egészen másképp gondolkodtak másnap a gyerekek, amikor visszatért ezekhez a kérdésekhez. Tehát mindenféleképpen, és most még ezt a nagyon jó programot meg is újítják, tehát egy átalakításon megy át, és talán az én információim szerint szeptember környékén lesz ennek egy befejezése, ha jók az információim. Tehát mindenféleképpen fontosnak tartanám, hogy ott egy valami pár iskola biztos csúnyán fog ránk nézni, hogyha egy-két héttel később kerül sorra, de hogy az ősz folyamán egy ilyen látogatást tudjunk csinálni a megújult Bűvösvölgybe, de az Andrásékkal, a Médiatanáccsal, annak meg javasolni fogom, hogy ezt a témát valamilyen formában próbáljuk meg integrálni és napirenden tartani folyamatosan.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Egyébként, ha én bármilyen intézményben vagy cégnek lennék a vezetője, és azt látnám, hogy van egy ilyen rendkívül sikeres termékem, én azt csinálnám, hogy ezekre a termékekre ráerősítenék, és akár növelném a kapacitását, számát, azért mondtam kitelepüléseket, és ha valahol lobbizni kell anyagi forrásért, akkor minél több helyen lobbizzunk ezért az anyagi forrásért, mert ez egy drága műfaj. Van a közmédiának több drága műfaja. Nem állom meg, hogy ne mondjam azt, hogy mert ez minden, amikor ez előkerült mindig, vállalva a konzervativizmusnak minden bélyegét, mindig elmondom, hogy speciel mondjuk akár olyan, szintén vélhetőleg nem olcsó műsorok, amelyeknek a közszolgálati értékét nemhogy kétlem, hanem inkább erősen megkérdőjelezem, mint például egy szépségkirálynő verseny, aminek azért akár a morális tartalmára ha gondolok és egyebekre, miközben igen drága műsor. Egy-egy szépségkirálynő-kereső verseny árából lehet, hogy kijönne, lehet, hogy kijönne valami. De most nem egyes műsorokat vizsgálunk tudom, de nem tudom megállni. Bár itt is előrelépés azt kell mondanom, a hírek szerint én nem néztem, de a hírek szerint, azt mondták, hogy végre legalább a fürdőruháról leszoktak és sportruha van a hölgyeken, amely ugye minimum változás. Na, tehát szerintem lehetne erre forrást találni, lobbizni kell, hogy hol lehet mondani, hogy tényleg van egy ennyire fontos dolog, akkor azt, hogy a legalább regionális központokban, ami egyébként a regionális köztévé regionális státuszát is erősítené, vagy kitelepülésekkel. Én emlékszem rá, talán Ákos is emlékszel, Zoli te is, amikor például egyetemek ilyeneket indítottak, mint a nanobuszt. Tehát a nanotechnológiának, egy buszt felszereltek nanotechnológiával, és így mutatták be világszerte. Bocsánat, országszerte. Tehát bármilyen megoldás lenne, de azt is elhiszem, igen. No, tehát a lényeg az az, hogy csak ezt akartam jellemezni, hogy szerintem erről érdemes beszélni, és hogyha ez valamilyen lobbierőt jelent, az jót tesz a dolognak. Jó. Van-e ezekhez a kérdésekhez még valamilyen hozzátennivalónk?
Ugye erről nem kell külön szavaznunk, nem szükséges. Tehát akkor én annak szellemében, amiről beszéltünk korábban, hogyan mondtuk, én akkor valószínűleg ezt a szeptembert megpróbálnánk megszervezni, és akkor a bűvösvölgyi ülésünkön beszélhetnénk ezekről a kérdésekről. Ugye Bűvösvölgybe sikerül. Elvileg és gyakorlatilag is modern, mindjárt az időpontokról beszélünk, a tematikáról, de nézzük ezt majd meg.
Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma elnöke:
Azt azért nézzük meg, a Bűvösvölgyet, de én azt javaslom, hogy utána jöjjünk vissza ide. Tehát az, hogy ott egy konferenciatermet, nem tudom, hogy nem ott beszélnénk-e ezt a részt a jegyzőkönyvi meg egyéb dolgok miatt.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testült elnöke:
Ezt így csináljuk, persze.
Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma elnöke:
Tehát akár azt is lehet csinálni, hogy délelőtt vagy keresünk egy időpontot, kimegyünk, vagy kora délután és utána vagy aznap, vagy egy következő ülésen ezt itt csináljuk.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Tehát itt akkor előrevetítem azt, hogy valószínűleg egy rugalmas megoldást fogunk alkalmazni, tehát nem kötjük össze magát a szoros értelemben vett ülést a bűvösvölgyi látogatással, nyilván a Bűvösvölgyet sem akarjuk túlterhelni saját magunkkal, hiszen nem nekünk szól elsősorban, de stimuláló tud lenni mindannyiunk számára szerintem, ha megnézünk egy ilyet, tehát ez fog hatni, úgyhogy akkor ez lenne.
Nem tudom, van-e olyan téma még, amit úgy gondoltok, úgy gondolnak, hogy érdemes elővennünk ebben a tematikai prioritás dologban?
Én ezt a kettőt gondoltam egyébként. Nyilván tavasszal meg jövőre lesznek újabb témák, tehát azokat elő tudjuk majd hozni folyamatosan.
Jó, akkor ezt köszönöm szépen, akkor ezt az első napirendi pontot lezárom, és a második napirendi pontra térek át. Parancsolj Attila!
Dr. Papp Z. Attila, a Közszolgálati Testület tagja:
Én csak röviden reagálnék, hogy most szóval nem teljesen világos, hogy az első témakörrel, ezzel a szakértői körrel miben maradtunk vagy maradtunk-e valamiben, mert ez most a levegőben maradt, hogy diákokkal, hallgatókkal lehet, hogy lehet egy ilyen dolgot csinálni, de hogy önmagában akkor ezzel mi lesz? Egyrészt. Csak végig mondom, hogy Balogh elnök úr is említett, hogy tettünk ilyen ígéretet, hogy szakértőket javaslunk, de hát ez nagyon nehéz, mert hogy nem tudjuk, hogy mi ez. Tehát most gondoljunk arra, én most csak az én esetemre gondolok. Hát az akadémián a társadalomtudományoktól kezdve az asztrofizikáig rengeteg témakör van. Tehát én most hogyan javasoljak szakértőket ennyi területre, tehát ezt szerintem nem így kellene, hogy működjön, hanem valahogy ezt fókuszálva kellene bizonyos témákhoz esetleg javaslatot tenni, azt úgy el tudom képzelni, de így önmagában nagyon nehéz így a levegőben bármilyen javaslatot tenni. Tehát itt én úgy tudnám elképzelni, hogyha egy ilyen érdemi kommunikáció, akár nem is ebben a körben, talán külön is lehetne, nem tudom, de hogy nagyon nehéz javaslatot tenni. Az embernek néha van ötlete, amikor bizonyos műsorokat meghallgat, akkor eszébe jut, hogy hát talán mást is meg lehetett volna hívni. Tehát ilyenek vannak, de ezek ilyen nagyon random, véletlenszerű dolgok, tehát nem tudom, valahogy nincs kitalálva szerintem az, hogyha mi javasolni akarunk, hogy ez hogyan történjen. És egy másik, ami talán hát mint szociológus, én nyilván adatbázispárti vagyok, nevezzük Excelnek, akárminek, tehát most nem ez a kérdés, inkább az a kérdés számomra, hogyha ezt a szakértői kört, mint témát valamilyen módon napirenden akarjuk tartani. Ezt úgymond ilyen műsorkövetés szempontjából operacionalizáljuk-e vagy nem. Tehát arra gondolok, hogy lesz nekem még olyan, nem tudom, hogy nevezzem, amit eddig csináltunk, hogy bizonyos műsorok kapcsán véleményeket mondtunk a kódex alapján, tehát a kódexben rögzített elvek teljesülése alapján, tehát, hogy lesz-e ilyesmi, tehát hogyha itt valamit eldöntünk, és visszatérve ez az adatbázis, nem adatbázis, hogyha jól megpiszkáljuk, ez valójában én azt gondolom, a kódexszel összefügg. Tehát én itt a kódexből néhány elvet föl tudnék most olvasni, amely végső soron összefügg azzal is, hogy kiket szólaltatunk meg. Tehát amikor azt mondjuk, hogy kiegyensúlyozottság, vagy nem tudom, lehet itt még mást is mondani, tehát ezek nem egymástól független dolgok, tehát én így valahogy inkább egy ilyen szerves együttműködésre gondolnék, hogyha ezt a témát továbbra is fontosnak tartja. Köszönöm.
Dr. Fábri György, a Közszolgálat Testület elnöke:
Köszönöm én is. Laci!
Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma elnöke:
Bocsánat! Itt egy félreértést hadd tisztázzak. Tehát nem a közmédia mondta azt, hogy a testület tagjai, illetve a szervezetek küldjenek, hanem egy vita során a testület maga mondta azt, hogy szívesen kiegészíti ezeket a szakértői kereteket. Tehát nem a közmédia kezdeményezése volt, hanem ennél az asztalnál egy hosszú vita után volt, itt született egy izé, hogy hát ők szívesen, és erre mondta Dobos Menyhért, hogy oké, örülünk neki, akkor aki küldi, várjuk. Tehát nem az volt, hogy most ez feladatul kapta a testület vagy annak a szervezetei. A másik meg, hogy amit mondtál, hogy az MTVA, meg hogy ki van beszólítva, vagy ki nincs beszólítva. Itt ennél az asztalnál, a kuratóriumnál is meg a testületnél is elég szélesen szoktuk értelmezni a jogszabályi kereteket. Tehát nem szoktuk azt mondani, hogy nahát ehhez aztán tényleg a testületnek semmi köze nincs. Itt se mondjuk, bár jogilag nincs. Tehát itt sem mondjuk azt, hogy ne beszéljünk róla, de jogilag nincs. Tehát az, hogy azt kérheti a testület, amikor megvan a beszámoló, hogy a beszámolóban egészítsék ki, hogy milyen arányok voltak, vagy hogy hányféle szakértő jelent meg, és akkor a korábbi pár százhoz képest most már pár ezerről lehet szó, de hogy most ekkor ez miért nem volt, vagy akkor miért ez lett, az túlmutat már a kompetencián, de hangsúlyozom, hogy sem én, sem a kuratórium, sem a testület soha nem húzta meg ezeket a határokat ilyen élesen, mert hát a közös beszélgetésnek és a közös gondolkodásnak vannak eredményei, amiről beszéltünk is az előbb, hogy szélesedett ez a kör. Tehát én azt mondom, hogy nyilván ilyen jellegű adatkezelés, amiről beszéltünk, korábban nincs a közmédián belül, és itt a kollégák is meg tudják erősíteni, hogy az a több százféle szerkesztő, akinek joga van azt mondani, hogy most ezt hívom be, vagy azt, és akkor kiadja a szervezőnek, hogy ezt hívja föl, aztán az ötödik is azt mondja, hogy nem érek rá, hogy van, és akkor jön a következő, és ebből utólag statisztikát csinálni, és azt mondani, hogy miért ez, miért amaz, ez már túlmutat a szerkesztői szabadságon. A kompetencia meg az, hogy a tendenciákat megnézni, meg hogy mi van, és azt a gesztust elfogadni, hogyha a saját szakterületeden belül vannak olyan személyek, akik az elnök urat idézem: "akik azon túl, hogy jó fejek, tudós emberek, még jól is kommunikálnak", és erre fölhívják a figyelmet a közmédia vezetőinek, az köszönik szépen, és örömmel elfogadják. Köszönöm.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Köszönöm. Kata parancsolj! És aztán igen, adtam volna meg a szót éppen. Ja, tehát akkor nem. Boglárka parancsoljon! Szóljon hozzánk felülről!
Dr. Tömördi Boglárka ügvéd:
Köszönöm szépen. Üdvözlök én is mindenkit. Igazából mivel többször elhangzott, hogy mi a testület jogi feladata, meg minden, úgy egy kicsit megszólítva éreztem magam ennek kapcsán, és igazából mindenkit megerősítve gondoltam, hogy kiegészítem azzal, hogy ugye a médiatörvény szó szerint ugye azt a feladatot bízza a testületre, hogy egyrészt társadalmi felügyeletet gyakoroljon a közszolgálati médiaszolgáltató felett, másrészt pedig a Közszolgálati Kódex érvényesülését kell szintén felügyelnie, tehát egy felügyeleti jog az, amivel a testület bír. Az való igaz, hogy ehhez közvetlenül mondjuk egy dokumentum kikérés, egyfajta közvetlen információ kérés, illetve a másik oldalon kötelezettség a kiadásra, ezt nem nevesíti a törvény, de a másik oldalon valóban a beszámoló, az éves beszámoló az, aminek a tartalmán keresztül gyakorlatilag mégis rálátás nyerhető az egyes tevékenységekre és az egyes adatokra. Tehát igazából ezek azok a keretek, amit érdemes szem előtt tartani a testületnek. Köszönöm szépen.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Köszönöm én is. Azt gondolom, hogy a kereteken belül gondolkodunk mindannyian ebben, és a keretek közé tartozik az is, és ez nagyon fontos, hogy valóban a keretek között maradjunk, hogy minél inkább az adatszerűség, a tényszerűség az sose árt, az a minimum, ami mondható, sosem árt, és ezzel tudunk egymásnak segíteni, és valóban, ez nemcsak a közmédiára vonatkozik, de a közmédiában is. Sajnos nekem is az a tapasztalatom a magyar médiavilágban, nem is feltétlenül politikai okokból egyébként, hanem gyakran a szerkesztői kényelmeskedés okán is, és ezt mondom más televíziós vagy rádiós csatornáknál is, azt érzékelem, hogy úgy elindul a felkonf, hogy mi lesz a téma, és nagy találati valószínűséggel meg tudom mondani, hogy ki lesz a megszólaló szakértő. Sőt, azt is meg tudom mondani, hogy mit fog mondani a megszólaló szakértő, tehát finoman szólva is ez a fajta virulencia ez nem egészen van jelen ebben, aminek hát sok oka lehet, legyünk jóindulatúak. Az is oka, hogy kellően elmélyült tudással rendelkező szakértőket hívnak meg elsősorban, meg hát nyilván az is, hogy kit hívtam meg tegnapelőtt, meg kit hívtak fel. Zárójel: nekem is volt már olyanban részem, amikor fölhívtak egy adott kérdésben, hogy nyilatkozzak, és én nagyon megköszöntem ezt, és mondtam, hogy valóban hét évvel ezelőtt sokat foglalkoztam ezzel a kérdéssel, és emiatt ott lehet a telefonszámom, de én ezzel már régóta nem foglalkozom, és ez is lehet benne. De amire Attila utalt, a második részében a hozzászólásában, és azután az elsőre is rögtön reagálok. Tehát szerintem az, hogy minél szélesebb tapasztalati bázison nyugodjon az, amikor beszélünk erről, az szerintem hasznos és jó, és e tekintetben például, és akkor itt megyek át az első részére a kérdésednek. E tekintetben az nagy segítség volna mindenki részéről, és ezúttal is akkor, kérem ezt a segítséget, hogy ki-ki a maga területén, úgyis mindenki nézi a közmédiát és hallgatja természetesen, hogy ezeken a területeken úgy magában mégiscsak jegyezze meg, hogy kiket látunk általában, és kiket láthatnánk vagy hallhatnánk még mellettük, és akkor ezt ide tudjuk rakni az asztalra, és az a konkrét kimenet, amire Attila rákérdeztél. Az én javaslatom az arról szólt, hogy egy mostani őszi, vélhetőleg novemberi, mindjárt megnézem, ahogy látom a novemberi beszélgetésen, akkor ami információt össze tudunk addig szedni, azt rakjuk le az asztalra, nézzük meg, hogy ebből milyen tanulságok adódnak, és ezután vigyük tovább azt, amire utaltál te, hogy akár bizonyos műsorokra fókuszálva folytassuk ezt a közös munkát. De legyen egy ilyen általános áttekintésünk, amihez szerintem elegendő muníciót tudunk ilyen módon kapni, vagy olyan esetleges módokon, mint amire utaltam, hogy tényleg nyilván bizonyos feladatokat az ember ki tud adni a saját körében, és akkor megy. Az valóban egy nagy nehézség, tehát amire Attila utalt, tehát most az Akadémia végképp nehéz helyzetben van, mert az Akadémiának gyakorlatilag mindenre van szakértője, hiszen a magyar köztestület tagjai, az most 17 ezernél jár az összes taglétszám körülbelül, azért mindenről, mindenre van szakember természetesen, de egy jóval kisebb szerényebb szervezet vagy testület nevében, tehát amikor jártamban-keltemben belenézek egy műsorba, belehallgatok egy műsorba, volt ilyen élményem egy-két héttel, talán hónappal ezelőtt, ahol példának okáért nem fő témája volt a műsornak, de valamekkora témája, amely mondjuk egy külföldi nekünk, evangélikusnak, testvéregyháznak az ügyeivel foglalkozott. És négy kellőképpen ismert médiaarc beszélt erről, közöttük senki nem volt se egyházszociológus, se egyházi ember, se semmi egyéb, hanem mindenfajta mással foglalkoztak, és mondtak olyan dolgokat, amelyek nyilvánvalóan nincsenek úgy, de én előre nem tudhattam, és nem küldhettem oda egy kompetens evangélikust, merthogy nem tudtam, hogy evangélikus ügyről lesz szó.
Tehát azért mondom, ez csak egy példa volt, nyilván ezer ilyen példát tudunk. De a kulcsot abban látom, hogy van egy élő kommunikáció, egyébként egy folyamatos kommunikáció van a szerkesztők, és nem is a Duna vagy az MTVA vezetői és a testületek, intézmények között. Egy szerkesztőnek szerintem, nem akarok beleszólni a média ügyébe, távol állnak tőlem a média ügyei, távolról láttam eddig csak médiát, de egy igazi jó szerkesztő az adott területnek a mértékadó csoportjaival, információs bázisaival folyamatos kapcsolatban van. Ez valójában a kérdést ez oldja meg. Az oldja meg, hogy igen, ő tudja, kikkel kell beszélni, tudja azt, hogy kit célszerű, kit illik meghívni, és kit nem illik nem meghívni egy adott területen. Szerintem ez adja meg, nem egyfajta direktíva adja ezt meg a keretét, hanem egy ilyen élő kapcsolat. Tehát ez lenne Attila a válaszom akkor arra, hogy ezen a mondjuk novemberi, - most mindjárt megbeszéljük - ülésen, akkor ki-ki a maga tapasztalati bázisát kirakná az asztalra, beszélgetnénk erről, itt lenne vezérigazgató asszony, ő is tudna egyébként készülni erre, tehát természetesen előzetesen tájékoztatnánk, ő is tudna hozni, akár nem merek már ilyen szavakat kimondani, hogy adatot, meg ilyesmit. Szóval tudna hozni tájékoztatást. Én SPSS-ben dolgozom egyébként már nem Excelben, tehát az még jobb adatbázis, tehát lehetne hozni mindenfajta ilyen tájékoztatásokat, és akkor máris előre jutnánk.
Ez így Attila, kielégítő válasz? Köszönöm szépen.
Akkor térjünk át azt javaslom a második napirendi pontra.
(Közbeszólás!)
A Kata csak közvetített egy jelentkezést.
Kardosné Gyurkó Katalin, a Közszolgálati Testület tagja:
Igen.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
De hogyha akarna, ne fogja vissza magát. Na, helyes, csak kiprovokáltuk.
Kardosné Gyurkó Katalin, a Közszolgálati Testület tagja:
Elnézést kérek, hogy későn jöttem, és két perc múlva el is kell mennem. Bocsánat. Nekem csak az jutott eszembe, hogy ugye igaz, hogy még nagyon messze van, de és lehet, hogy ez az egyebekbe illeszkedne majd. Tehát, hogy azzal mélységesen egyetértek, hogy az, hogy szakértőt kit hívnak be, az már szinte teljesen szerkesztői feladat, tehát tehetünk javaslatot, de azért mégis ez egy kölcsönös szimpátián is fog múlni, meg azon is, hogy valóban hogy tud az illető kommunikálni, illetve ráér-e. A nyár, azt tudjuk, hogy mindig nagyon nehéz időszak, tehát nehéz szakértőt is találni. Szóval, hogy azért majd a jövő évre készülünk egy európai parlamenti választásokra június 9-ével, meg egy önkormányzatira is. És ugye már korábban beszéltünk arról, hogy a közmédia az hogy jelenik meg, és hogy lehet, hogy azon érdemes esetleg gondolkodnunk, hogyha ez elindul mondjuk ősztől, vagy jövő januártól, akkor ...
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Mármint a kampány.
Kardosné Gyurkó Katalin, a Közszolgálati Testület tagja:
Igen. Akkor mit nézzünk, vagy mi mit szeretnénk majd a vezérigazgató asszonytól kérni, hogy ne, amikor a beszámolója van, akkor jöjjenek újabb és újabb kérések neki, hanem akkor már a testület tudja. De ez csak az egyebekben.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Ez azért is fontos, amint mondott Kata, merthogy ugye ez annyiban is érinti közvetlenül a beszámolónkat, hogy nyilvánvaló módon itt a közmédiának mindenfajta kampánnyal, meg valószínű a választási iroda is működni fog, ezzel kapcsolatos feladatai lesznek, tehát úgy érdemes ütemezni is a beszámoló ügyét, hogy ez ne nyúljon bele ebbe a legélesebb időszakba. Ákos! Köszönöm.
Kardosné Gyurkó Katalin, a Közszolgálati Testület tagja:
Jó, köszönöm.
Gózon Ákos, a Közszolgálati Testület tagja:
Nem beszéltünk össze Katalinnal, de valami hasonlót szerettem volna javasolni, talán egy kicsit tágabban. Pont a jövő évi kettős választásra készülve, hogy egy elemzési vagy vizsgálati szempontunk lehet az is esetleg, hogy jövőre lesz önkormányzati és európai parlamenti választás is, hogy esetleg megvizsgálhatnánk azt valamilyen később meghatározandó szempontok szerint, hogy a magyar közmédia, az országos, sőt, mi több, a határon túli legnagyobb lefedettségű és legnagyobb elérésű média, tehát hogy azt esetleg megbeszélni, arról beszélgetni vezérigazgató asszonnyal, vagy saját körünkben is, hogy a regionalitás, az országos lefedettség, tehát ha másképpen akarunk fogalmazni, akkor a vidék miként jelenik meg a közmédia kínálatában. Egyrészt ugye a műsorkínálatban hogyan, tehát milyen színesen tudja bemutatni a vidéknek mondjuk az életformáját, a kulturális összetettségét satöbbi. Másrészt pedig ugye fordítva egyet: hogy hogyan van jelen a közmédia a vidék életében, tehát regionális szinten hogyan, miként tud hatni. Ez szerintem egy érdekes elemzési szempont lehet. Akkor, amikor készülünk az európai parlamenti választásra, és utána aztán a beszámolónál lesz egy közös alapunk, ami alapján tudunk beszélni majd erről. Köszönöm szépen.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Köszönöm ezt a fölvetést. Szívügyem is, nekem is, meg hát ugye nyilván Szabolcs is ehhez majd fog mondani, majd mikor erről majd beszélgetünk, tehát ez egy egészen alapvető kérdése nemcsak a magyar közmédiának, a magyar médiának, a magyar kultúrának, a magyar politikai közbeszédnek mindennek egy kulcskérdése, hogy ez a mellékes kérdés, hogy itt van ez a nyolcmillió ember, végül is minek foglalkozzunk velük annyira, ugye? Miért lenne olyan érdekes? És majd négy évente lemegyünk vidékre, ismerjük ezeket a dolgokat, szóval nem. Tehát ez valóban egy kulcskérdés, azt gondolom, és ezt köszönöm is, hogy mondtad, mert ez egy lényeges és ezt is beemeljük akkor. Jó, köszönöm szépen. Parancsolj!
Gugán János, a Közszolgálati Testület tagja:
Bocsánat, csak mindig két választásról beszélünk. Három választás lesz, nemzetiségi választás is lesz.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Pontosan így van, igen.
Gugán János, a Közszolgálati Testület tagja:
Szintén összefügg a vidékkel, mert a hazai nemzetiségek szerintem 90 százaléka vidéken él. Köszönöm.
- napirendi pont
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Köszönöm szépen. Jó, akkor ezeket is figyelembe véve akkor nyilván a tematikát így visszük tovább. Köszönöm szépen, és akkor ennek az operacionalizált része a második napirendhez tartozik, hogy az ő szűréseik tematikája. Korábban is utaltam rá, hogy az időpontokat múltkor beszéltük, ezt most emlékeztetőül hadd mondjam újra, tehát volt egy szeptember 20-a, ezek szerdai alkalmak, és én azt javallottam, hogy most a két óra helyett a három órát határozzuk meg. Tehát szeptember 20-át és egy november 15-ét rögzítettünk, és azt mondtuk, hogy a decembert meglátjuk még menet közben, tehát arról szeptemberben ráérünk dönteni. Én, az eddig mondottak fényében hadd javasoljam azt, hogy akkor ez a szeptemberi alkalom legyen ez a médiatudatosság témakör, amit valamilyen módon tudnánk kötni a Bűvösvölgyhöz. Az ülésünk lenne szeptember 20-án, és meglátjuk, hogyan tudjuk kötni hozzá a Bűvösvölgyet. Azt még nem tudjuk, de azt elkezdjük majd szervezni. Elkezdjük majd szervezni, de a médiatudatosságot én azt javaslom, hogy erre, és a november 15-ére pedig egyrészt ezt a fajta prioritás szempontrendszert, amit az előző napirendi pontnál beszéltünk, és ez nyilván összefügg majd azzal, amit most Ákos te is mondtál, illetve Kata is mondott, hogy a vezérigazgatói beszámoló kapcsán annak az előzetes, ugye mindig szoktunk beszélni a vezérigazgatóval, vezérigazgató úrral, most a vezérigazgató asszonnyal, hogy milyen előzetes szempontokat ajánljunk a figyelmébe. És ugye ez megkönnyíti az ő munkájukat is, hogy a beszámoló összeállítására mire figyeljenek a korábbi vektorhasználat alapján, meg megkönnyíti a mi munkánkat is természetesen az értékelésnél majd. Tehát erről beszélnénk ezen a 15-i alkalmon. Én nagyon azt gyanítom egyébként, főleg azon felvetés alapján, amit Kata, illetve Ákos tett, hogy én nagyon azt gyanítom, hogy lesz szükség erre a decemberi ülésre. Szerintem akkor leszünk abban a helyzetben, hogy igazándiból itt a választásokra való készülés és egyebekben akkor már fogjuk érzékelni a médiában is felbukkanó kampánynak a különböző erővonalait, mármint abban az értelemben, hogy mi várható. Óriási meglepetésre számítok, hogy milyen kampány lesz, tehát teljesen meg fogunk döbbenni, ilyet még nem láttunk sose, biztos természetesen, de magyarán akkor szerintem majd tudunk erről. Én majdnem biztos vagyok ebben a decemberi ülésben, ezt így előrevetítem már, hogy ez valahol ottan 10-e, 15-e környékén, majd megbeszéljük az időpontot. Parancsolj!
Tislér Géza, a Közszolgálati Testület tagja:
Az újak kedvéért szeretném megkérdezni, hogy ez az elnöki beszámoló, ez terjedelmében mekkora, tehát a napi működésről, vagy a fő irányokról szól?
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke:
Igen.
Tislér Géza, a Közszolgálati Testület tagja:
Mégis hogy képzeljük?
Dr. Fábri György, a Közszolgálat Testület elnöke:
Igen. Tehát egyrészről, majd kérni fogom a titkárságot, hogy az új tagoknak a korábbi beszámolókat, ha elküldenék, azt megköszönném. És már előrevetítem, hogy a régi beszámolóknak a terjedelme előrevetíti azt, hogy ezek általában azért százas nagyságrendű oldalszámokra gondoljunk, mert a nagyságrend százas helyenként 200 helyenként 300 oldal, tehát erre érdemes készülni, általában kétszer annyi a melléklet, tehát ezt így érdemes.
Tehát magyarán ezek a közös gondolkodás eredményeképpen a szerkezetük és a tartalmuk úgy néz ki, hogy van egy összefoglaló az elején, egy bővebb vezetői összefoglaló, ezt mi fontosnak tartottuk, ami kiemeli a fontos kérdéseket, és ezt követően pedig a kódex pontjainak, logikájának megfelelően megy végig a közmédia működésén, és a kiemelt része természetesen, ami ugyan a kódexnek nem része, de hát levezethető közvetlenül a kódexből a különböző elérési és nézettségi és hallgatottsági adatsoroknak a bemutatása, hogy ez is benne van, illetve a mellékletek szokták tartalmazni. Általában a mellékletek tartalmazzák, ha véletlenül a főszövegben lenne, akkor még átrakhatjuk a mellékletbe az egyes műsorok leírását. Tehát, hogy milyen műsorfolyamok, milyen tematikával mentek, és akkor az is, ha valaki egyben, jó dolog egyébként egybe látni, de nyilván ez nem a beszámoló törzsszövegéhez illik igazándiból, de ott is meg lehet nézni. Tehát arra érdemes készülni, hogy ez egy ilyen terjedelmű szöveg lesz, de ugye több körben lesz előttünk, hát ez majd a január-februárnak a kérdése, hogy hogyan látjuk. És azért fontos erről előzetesen beszélnünk, mert már abból kirajzolódik, hogy a testület számára az adott időszaknak melyek a kulcspontjai, amire mindenképpen szeretnénk, hogyha kitérne hangsúlyosan a beszámoló, és akkor így nem utólag kérjük számon, hanem már a folyamatban benne vagyunk. Tehát így néz ki a dolog.
Akkor ez lenne a tematikus beosztása az ősznek, és ha ezzel egyetért a testület, én magam élve vezérigazgató asszony nagyon kedves felajánlásával én mind a két ülésre meghívnám a vezérigazgató asszonyt. Szerintem jó, hogyha itt van ezeknél a napirendi pontoknál. Tehát ez célszerű, tehát jönne szívesen. Jó, akkor köszönöm szépen.
Egyebek napirendi ponthoz van-e valakinek?
Amennyiben nincs, akkor mindenkinek köszönöm a részvételt. Örülök, hogy tisztázóan tudtunk beszélni ezekről a kérdésekről, akinek van módja rá, annak szép nyarat és jó pihenést kívánok, akinek nincs módja rá, annak is szép nyarat kívánok, és sokat gondoljon a pihenő emberekre, és minden jót! Isten áldjon mindenkit! Az ülést lezárom.
K.m.f.
Jegyzőkönyvet hitelesítették:
Dr. Fábri György elnök Heisler András testületi tag Szitár Szabolcs Imre testületi tag